Oskar Pistorius műlábakkal versenyző, dél-afrikai futó azonban, egyes sportszakértők szerint, protéziseivel kisebb energiabefektetéssel futhat, és így előnyösebb helyzetben van, mint a valódi lábbal versenyzők. Pistorius időeredményei és a sportbürokrácia elleni küzdelmei révén az érdeklődés középpontjába kerültek azok az újgenerációs végtagprotézisek, amelyek ma már egyáltalán nem pusztán kozmetikai kiegészítései a csonka testnek.

A művégtagok legújabb generációja, akárcsak a valódi láb, az idegvégződések által továbbított finom elektromos jelekkel irányíthatók. Ezek az úgynevezett bioelektronikus protézisek, amelyek agyi elektromos impulzusokkal vezérelhetők, mérnöki és orvosi csúcsteljesítménynek számítanak, és ma még nagyon kevés végtaghiányos ember számára elérhetők.

A művégtagok egy másik csoportját beépített mikroprocesszor vezérli, amely a mozgás fizikai paramétereit értékelve biztosít folyamatos, lekerekített mozdulatokat. A művégtagba épített érzékelőszenzorok másodpercenként 50-szer mérik a járás irányításához szükséges fizikai jellemzőket: a terhelés nagyságát, a mozgás sebességét és irányát. Az adatokat továbbítják a művégtag "agyát" jelentő mikroprocesszorhoz, amely irányítja a mozgást kivitelező hidraulikus szelepeket. Tehát a végtag viselője által megindított mozgáshoz igazodik az a finom, elektromotorral meghajtott robotmozdulatsor, amely a biztonságos és folyamatos járást biztosítja. Az "intelligens láb" állandóan "figyel" arra, hogy viselője ne veszítse el az egyensúlyát, így idős betegeknek is nagy segítséget jelenthet. Ezek a komputerizált protézisek képesek a legkülönfélébb talajokhoz alkalmazkodni, lehet velük kavicson és meredek lejtőn is közlekedni. Az intelligens lábbal a lépcsőn járás sem jelent különösebb megterhelést a viselője számára. Egy amerikai programozónak, aki 2001. szeptember 11-én a World Trade Center 70. emeletén dolgozott, ez a "funkció" magát az életet jelentette. Curtis Grimsley sikeresen kijutott az épületből, annak ellenére, hogy műlábbal kellett megtennie a számtalan lépcsőfokot.

A C-leg, a piacvezető német gyártó cég terméke lehetővé teszi a biciklizést, sőt a korcsolyázást is, elég egy gombnyomás a távirányítón. Hosszas álláskor pedig, a láb a kívánt, és legkényelmesebb szögben rögzíthető.

Az intelligens lábprotézis ma még igen drága, Magyarországon, a gyártó honlapján található adatok szerint, összesen 7 páciens rendelkezik ilyen komputer vezérelte végtaggal.

A világ legszegényebb, háborús övezeteiben pedig, ahol sokak szenvedhetnek végtagjuk elvesztése miatt, valószínűleg senki sem engedheti meg magának az "intelligens láb" luxusát.