A kormány ugyanis nemrég rendeletben szabályozta a nyitva tartás idejét: hétköznapokon reggel hattól este kilencig, nyáron és a decemberi ünnepek előtt pedig vasárnap héttől délután kettőig adott lehetőséget bevásárlásra.

A nagyobb áruházak és kisebb üzletek többsége lazán értelmezte az új előírást, kiírták, hogy kilenckor zárnak, de tízig még beengedtek vásárlókat. Mivel a dubrovniki óvárosban nyáron éjfélkor is javában hömpölyög a tömeg, az üdítőt is kínáló ajándékboltosok éjjel egy előtt biztosan nem zárták kulcsra az ajtót. Splitben ellenben előfordult, hogy a turisták vasárnap délután szinte semmit sem találtak nyitva a Diocletianus-palotában, amin előbb meglepődtek, aztán felháborodtak.

A nyári csúcs idején életbe lépett új rendelkezés értetlenséget és káoszt eredményezett, különösen, hogy az ellenőrök is azonnal akcióba kezdtek. A zadari Interspart például 30 ezer kunára, azaz közel egymillió forintra büntették, mert este kilenc után még vevők álltak sorba a pénztáraknál.

Horvátországban több mint tíz éve vitáznak a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány illetékesei: hogyan lehet összeegyeztetni a dolgozók jogait és munkakörülményeit a vásárlók igényeivel, különös tekintettel a turistákra, akik több mint hétmilliárd eurót hoznak évente a közös kasszába.

Az egyezkedés augusztus közepén elölről kezdődött, és a jelenlegi állás szerint hétköznapokon reggel 6-tól éjfélig tarthatnának nyitva a boltok ott, ahol erre az önkormányzat áldását adja. A vasárnapi munkáról még nem született végleges döntés - ezt a kérdést az egyház is szívügyének tekinti Horvátországban. A papok természetesen a teljes munkaszünetre szavaznak.

Ivo Sanader kormányfő úgy foglalt állást, hogy a kollektív szerződésekben kellene rendezni, mi számít túlórának, ezzel finoman utalt arra: az üzletek alkalmazottjait nem fizetik meg azért, hogy éjfélig szolgálatban állnak, és az egyetlen pihenőnapjukon, azaz vasárnap is dolgozniuk kell.

A szakszervezetek ennél kicsit határozottabban fogalmaztak, szerintük a miniszterelnök és Damir Polancec, a munkaügyekért, valamint a vállalkozásokért is felelős miniszterelnök-helyettes "lefeküdt a bevárlóközpont-lobbinak". A dolgozók bérkiegészítésére senki nem gondol - érvelnek -, a hosszabb nyitva tartás legfeljebb a létszámcsökkentést vagy a bérek visszafogását akadályozta meg.

A végső döntést októberig kellene meghozni, a felek azonban szkeptikusak a kompromisszumot illetően. A nyitvatartási időt csökkentő, ám két hét után visszavont rendelet miatt megbüntetett áruházak, boltok most mindenesetre vissza követelik a pénzüket. Az ellenőrök viszont sajnálkozva tárják szét a karjukat, mondván: nem jár vissza semmi, fogják fel úgy, hogy pechjük volt.