- Húsz-harminc éve még úgy volt, hogy bement a fiatalember a gyárba, odaállították a legöregebb szaki, a Pista bácsi mellé, az meg néhány óra alatt betanította. A kezdőt aztán betették a gépsorra, és többé rá se néztek - mondja Jakus Csaba, az IBM váci gyárának képzési vezetője. - Az operátorok betanítása most hetekig tart, de a képzésük valójában soha nem áll le: amíg a cégnél dolgoznak, tanulniuk kell.

Az IBM-nek Magyarországon öt telephelye van, de csak a váci részlegben folyik termelés: nagy kapacitású, nagyvállalati tárolószervereket - háttértárolókat - gyártanak. A vásárlók között bankok, biztosítók, légitársaságok és kormányhivatalok találhatók. Az 1100 váci munkás közül hétszázan dolgoznak a gyártósorokon. Többségük betanított munkás, azaz operátor, akiket az üzemcsarnokban e célra kialakított képzési centrumban készítenek fel a munkára. A betanítást a képzési csoport nyolc-tíz trénere végzi - ők a soron dolgozó legjobb munkásokból kerülnek ki, a csapatot pedig a pedagógus végzettségű Jakus Csaba vezeti.

- Az operátorok betanítása precízen kidolgozott képzési rendszer szerint történik, amelynek csupán egyik eleme a gyakorlati oktatás - vázolja a szisztémát Jakus Csaba. - Legalább ilyen fontos a különféle biztonsági szabályok, például az elektrosztatikus kisülések elleni védelem elsajátíttatása. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy több százezer forint értékű alkatrészekkel dolgoznak, amelyek egy pillanat alatt tönkremehetnek, ha megszegik az érintésvédelem szabályait - teszi hozzá.

A váci gyárban elvégzendő feladatokat 125 munkafázisra bontották, az operátorok csak azokat végezhetik, amelyekre megszerezték a képesítést, azaz a certifikációt. Ahhoz, hogy egy munkás a gyártósorra kerülhessen, legalább öt certifikáció szükséges, a legjobbaknak 12-13 képesítésük is van.

- Nagyon fontos, hogy egy-egy dolgozó minél több certifikációval rendelkezzen, hiszen akkor több munkafázisban is helyt tud állni. Ez különösen akkor jön jól, amikor a negyedévek végén menetrendszerűen megugranak a megrendelések. Míg más cégek ilyenkor kölcsönmunkásokat vesznek fel, nálunk belső átcsoportosítással feloldható az átmeneti munkaerőhiány - mondja Matikovszki Tamás gyártási igazgató.

A váci üzemben a gyorsaságnál is fontosabb szempont a minőség. Egy-egy operátornak egy műszakban egyetlen óriás bokszot kell összeszerelnie, amit van, aki hat és fél óra alatt teljesít, másoknak hét és fél óra kell hozzá. Mégsem az idő alapján értékelik őket, hiszen bónuszpénzre csak az számíthat, aki kevés hibával dolgozik.

- Az alkatrészek döntő többsége egyedi azonosítóval rendelkezik, így a késztermék története, a gyártás részletei hónapokkal az összeszerelés után is visszakereshetők - veszi át a szót Csernay Zsolt termelési osztályvezető. - A belső tesztelés eredményeit minden műszak előtt írásban átadjuk az operátoroknak, akik szembesülhetnek vele, hogy előző nap milyen minőségű munkát végeztek. Folyamatosan figyeljük a hibaszázalékokat, és ha valakinél látványos romlást tapasztalunk, vagy tartósan gyengén teljesít, jelezzük a képzési csoportnak. Ilyen esetekben a gyártási folyamat irányítói a képzési részleggel közösen értékelik a hibákat, s a trénerek egyénre szabott képzési tervet dolgoznak ki.

- Ezek után az érintett operátorok néhány napra ismét beköltöznek a képzési központba - mondja Jakus Csaba. - Ez persze nem egy mechanikus folyamat, hiszen elképzelhető, hogy a teljesítményromlás mögött nem technikai hiba áll, hanem valamilyen lelki-magánéleti probléma. Ilyenkor ezeknek a gondoknak a megoldásában is segítenünk kell. Sokszor egy-egy őszinte beszélgetés is látványos eredményt hoz.

Szoták Gábor tréner szerint az operátorok könnyen elfogadták, hogy időről időre viszsza kell ülniük az "iskolapadba". - Mivel a jövedelem egyik eleme, a bónuszpénz a minőségi munkától függ, mindenkinek az az érdeke, hogy minél kevesebb hibát kövessen el az öszszeszerelés közben - teszi hozzá. Nem beszélve arról, hogy azok, akik huzamosabb időn át kiemelkedően dolgoznak, trénerré válhatnak.

A folyamatos képzésnek mérhető eredményei vannak: az utóbbi három évben egyenletesen növekedett az egy főre jutó termelékenység, miközben javult a termékek minősége.

- Április óta tizenkét szerelő-operátor speciális továbbképzésen vesz részt, és minőségi eredményeik néhány hónap alatt 50 százalékkal javultak. Jelenleg a munkájukban húszezer hibalehetőségre 1,4 hiba jut - ismertet egy különösen figyelemreméltó adatot Csernay Zsolt.

A folyamatos képzésben nem csak a legjobbak vesznek részt. - Az utóbbi időben kiemelten foglakoztunk a négy leggyengébb eredményt produkáló operátorral. Napi 15 perces foglalkozás elég volt ahhoz, hogy hibáik száma a felére csökkenjen. Egyikük ma már az öt legjobb közé tartozik - számol be Jakus Csaba a látványos fejleményről.

Azok, akik nem tudják teljesíteni a minőségi követelményeket, be sem kerülnek az üzembe. Viszont azok, akik bejutnak, sokáig maradnak: a dolgozók majd háromnegyede öt évnél régebben tagja a csapatnak.

A képzési részleg most azon dolgozik, milyen környezeti változtatásokat célszerű megtenni a termelékenység javításáért. A tervek szerint rendszeresen átszerelnek majd egy-egy gyártósort az üzemen belül, hogy oldani tudják a rutinszerűséget és a monotóniát, a koncentrációcsökkenés legfőbb okait.