Informatika, közbeszerzés, ügyvitel - ezek a területek, amelyekben mind a 12 fővárosi kórház integrálódik. A Szent Imre, az Uzsoki és a Bajcsy-Zsilinszky változatlan formában működik majd tovább, a Szent János, a Szent István és a Károlyi kórház viszont biztosan egészen új körülmények között fogadja majd a betegeket 2010 után. Ezekben már nincs vita a készülő fővárosi egészségügyi modell kapcsán. Az új ellátórendszer megvalósítására mintegy 300 millió forintos pályázatot írt ki a főváros, ennek nyertese novemberben kezdheti a munkát.

Ez olyan folyamat lesz, amelynek során számba veszik mind a 16 ezer fővárosi ágyat, az intézményekben dolgozó 14 és fél ezer munkavállalót, azok juttatásait és egységes kollektív szerződést készítenek - nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba humánpolitikai főpolgármester-helyettes. Egyelőre ma még gondot jelent például az is, hogy az adott fogalmakat a kórházak nem egyértelműen használják. Egy egységes, intelligens informatikai rendszer például a teljesítményjelentéseket hangolná össze. Az egyik fontos feladat egy olyan hatástanulmány elkészítése, amely megalapozza a fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi ellátórendszer teljes átalakítását. Ennek megállapításait összevetik a fővárosi közgyűlés által tavasszal, elveiben elfogadott Budapest Egészségügyi Modell (BEM) célkitűzéseivel, azután indulhat meg az összesen 90 telephelyen foglalkoztató 12 intézmény működtetésének alapvető reformja - szögezte le a főpolgármester-helyettes, a folyamat ötletgazdája. A megbízás nem egy egyszerű hatástanulmányra szól, hanem olyan részletes üzleti, illetve megvalósíthatósági tervre, amelynek már a részeiről is folyamatosan dönt majd a közgyűlés. A pályázat szerint ugyanis a nyertes az egyes részterületeket érintő munkákat 30 naponként teljesíti. Horváth Csaba szerint bizonyos alapelvek mellett még egy sor vitatott kérdés van, amelyhez a tanulmány alternatívákat kínál, amelyekből a tulajdonosnak, vagyis az önkormányzatnak folyamatosan választania kell.

Egyelőre kérdéses, hogy az érintett kórházak milyen társasági formában működjenek majd, mint ahogy az is, hogy hol oldják meg zöldmezős beruházással az átalakítást, vagy hol építsenek a régi alapokra. A Szent János kórház esetében például csak a teljes átalakítás a megoldás. Abban az esetben ugyanis, ha sikerül az épület tulajdonosával, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel megállapodni az épület átadásáról, a Kútvölgyi-tömbre alapozva akár 5 milliárd forintból kijönne az új kórház. Az sem kizárt azonban, hogy új tömböt kell építeni, ami viszont 10-15 milliárdot emészt föl - jelentette ki Horváth.

A készülő tanulmányoknak ki kell térniük az átszervezés logisztikai, jogi és orvosszakmai területére is. Az elképzelések szerint a holding - a Fővárosi Egészségközpont Zrt. - fogná össze a gazdasági társaságokká, kft.-kké alakítandó intézményeket, és az tartaná kézben az egységes informatikai rendszert, a kontrolling tevékenységet és a közbeszerzéseket is. 2009 közepétől a rendelkezésre álló adatok és szakmai tervek alapján, intézményi szinten lehet határozni arról is, hogy az egyes kórházak milyen gyógyító feladatokat lássanak el, mennyi pénzből és milyen forrásból gazdálkodjanak, milyen műszaki feltételeket biztosítsanak számukra, és mely ingatlanok tartozzanak hozzájuk a jövőben.

Horváth Csaba szerint alapelv, hogy szűkítsék az ellátási helyeket, s felszámolják a jelenlegi "sok telephelyes" rendszert, ez ugyanis gyakran jelentősen nehezíti és költségesebbé is teszi a gyógyítást.

- A három, tökéletes átalakításra számító kórház egyértelműen a főváros neuralgikus pontja: a Károlyi jelenleg például több 100 milliós veszteséggel dolgozik, elsősorban a gazdaságtalan működés miatt. Itt azonnali intézkedésekről is kell már most döntenünk - mondta a helyettes városvezető. A "súlypontiság" megszűnik, a fontos szempont az lesz, hogy mindenhol legyen egy-egy kiemelt orvosi terület.

Idén és jövőre 3-3 milliárd forintot különített el a főváros a rendszer átalakítására, amely a később - külföldi mintákból kiindulva - akár 20-30 százalékkal is csökkentheti a jelenlegi évi 90 milliárd forintos kiadásokat. Az első körben a holdinghoz rendelt, eddig külön kezelt feladatok "központosítása" máris évi 2-4 milliárd forint megtakarítást jelent. A tervek szerint egy 10-15 milliárd forintos hitelből komfortosíthatnák az intézményeket, és műszerek pótlására is jutna belőle. A megtakarítás egy részét ráadásul visszaforgatnák a rendszerbe, az ágazatban dolgozók javára. Velük új szerződésekben érvényesítenék a teljesítményalapú bérezést, ami "érdemi anyagi motivációt" jelentene. Az új rendszer kialakításának azonban nem a takarékosság a célja, hanem leginkább a hatékony és a jelenleginél sokkal komfortosabb munka.

A patikák kiszervezésére kiírt pályázat érvénytelenítését kérte Horváth Csaba, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetnél, a Péterfy Sándor utcai és az Erzsébet Kórháznál nemcsak a külső patikákat szerezte meg a HospInvest tulajdonosi köréhez tartozó Ispotály nevű cég, de az intézményen belüli gyógyszertárakat is. A HospInvest-cégcsoporthoz tartozó Ispotály Kft. még áprilisban beadta pályázatát a budapesti Péterfy és az azzal összevont baleseti intézet belső gyógyszertárának működtetésére. A nemzetközi kiírást, amelynek értelmében egy vényelfogadó részleggel is bővíteni kell a zárt intézményi gyógyszertárat - három induló közül nyerte el a cég. A tizenöt évre szóló szerződés csak akkor léphet hatályba, ha azt a kórház tulajdonosi jogait gyakorló fővárosi önkormányzat jóváhagyja. Horváth Csaba azonban nem értett egyet a patika üzemeltetésének kiszervezésével, s érvényesnek, de eredménytelennek tartja a HospInvest megnyert pályázatát.

Budaházy Emil, a kórház főigazgatója az egyik napilapnak nyilatkozva azt mondta: "a labda a tulajdonosnál van", bár jó lett volna, ha külső tőke bevonásával fejleszthetik a patikát.