Valószínűleg új inflációs célt jelöl ki ma a kormány és a jegybank - tudta meg a Népszabadság. Meglepetés azonban nincs: a jegybanknak hosszú távra, másfél-kétéves időszakra kell előretekintenie a kamatdöntések meghatározásakor, ám a már kijelölt cél (2009-ben 3 százalékos infláció) túl közel van - ráadásul nem is látszik teljesíthetőnek. A kormánynak és a jegybanknak a célban közösen kell megegyeznie - a döntéshozókra meglehetősen nagy nyomást helyeznek a magyarországi nagyvállalkozások.
Marad a régi az új inflációs cél
A szigorú jegybanki politika (az erős forint, a magas kamat) korlátozza ugyanis lehetőségeiket, ezért azt szeretnék elérni, hogy az MNB magasabb inflációval is megelégedhessen, így lazíthasson a feltételeken. Ennek ellenére információnk szerint nem várható, hogy a régi cél módosulna. Most vélhetően azt határozzák majd meg: 2010-ben is az árstabilitás elérése lesz a cél, vagyis a 3 százalék körüli (az alatti) áremelkedési ütem. Ez utóbbi az elemzők szerint tartható is.
A kamatdöntések előtt megszokott elemzői felmérések szerint a piac nem is várja az irányadó ráta módosítását a jegybank ma ülésező monetáris tanácsától. Vita leginkább abban van, hogy az erős forint és az olcsóbbá váló olaj párosa milyen mértékű csökkentésre készteti majd az MNB-t a következő időszakban. A jegybanki alapkamat május óta 8,5 százalékon áll, és ugyan az elemzők fél éve még 9 százalékos kamatszintet jósoltak az év végére, most azonban a Reuters felmérésének kilenc résztvevője szerint már a következő hónapban csökkenhet a kamat, míg a másik kilenc szakértő szerint év végéig marad a mostani szint. A portfolio.hu tizenhárom szereplős felmérésében is heten várnak kamattartást decemberig, míg hat elemző szerint már ebben az évben megkezdi a ráta mérséklését a jegybank. Abban viszont szinte teljes az egyetértés, hogy akármikor kezdődjék is, viszonylag gyors kamatcsökkentés várhat ránk: a jövő év végére minimum 7,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak - de többen jósolnak 6,5 százalékos szintet is.
