Egymillió forintra taksálta a bíróság azt a kárt, amit saját, egyévnyi késlekedésével okozott. Ennyi idő telt el ugyanis a felmentő ítélet megszületése és kézbesítése között, miközben a vádlott nem kapott útlevelet, és ezért nem vállalhatott külföldön munkát. Ugyanakkor nem tudta eladni a zár alá vett lakását, s lefoglalt takaréklevelei és kötvényei miatt új háza építéséhez sem kapott kedvezményes munkáltatói kölcsönt, hanem piaci hitelt kellett felvennie. Az idén eddig ez az egyetlen elmarasztaló ítélet, ami a bíróságok ellen benyújtott kártérítési követelések ügyében született.

Ez az összeg jelentéktelennek tűnik ahhoz a 17 milliárdhoz képest, amit a tavaly folyamatban lévő perekben a bíróságtól követeltek. A felek ekkora összegre taksálták ugyanis azt a veszteséget, amit az igazságszolgáltatás működési zavarai miatt elszenvedni kényszerültek. Igaz, kissé elszámították magukat, hiszen az elmúlt évben a bíróságokat kéttucatnyi esetben marasztalták el, és mindössze 28 milliót ítéltek meg, ami viszont tízesztendős csúcs. Egy-egy esztendőben egyébként átlagosan két-háromszáz új ügy indul, a kárigény 2000 óta mindig milliárdokban mérhető, és eddig tizenkétmillió volt az egy évben kifizetett legnagyobb összeg.

A kártérítési per nem újabb jogorvoslati lehetőség, vagyis: a korábbi jogerős bírói döntések felülvizsgálata szóba sem jöhet, ám erről a felek gyakran megfeledkeznek - ad magyarázatot a milliárdos igényekre Könyves Béláné, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala jogi képviseleti főosztályának vezetője. Az eljárás ráadásul illetékmentesen indul.

Próbálkozni tehát ingyen lehet, de az például bizonyosan hiába perel, akit jogerősen elítéltek, és emiatt ment csődbe a vállalkozása. Az sem elég, ha a bíró esetleg tévesen értelmezte a jogszabályokat; kártérítési igényt csak a nyilvánvaló és kirívó törvénysértésre lehet alapozni. Szintén eséllyel kísérletezhet, aki bizonyítani tudja: a bíróság az eljárás során súlyosan hibázott, és a kár e vétkes és felróható magatartás miatt következett be. Van még egy feltétel is: amennyiben a fél nem használta ki a rendes jogorvoslati lehetőségeket, akkor is futhat a pénze után, ha a bíróság jogsértő módon valóban kárt okozott neki.

Van néhány jellemző hiba, aminek kártérítés lehet a következménye. Ilyen egyebek mellett a jogszabályokban meghatározott eljárási határidők vagy a tárgyalás kitűzésének elmulasztása, a szakértői vélemény késedelmes benyújtása. Könyvesné szerint azonban az évi háromszázezer perhez képest igen alacsony a "selejtek" száma, hiszen átlagosan ezer ügyből egynél kerül szóba a bíróság kártérítési felelőssége, és talán tízezerből egynél állapítják meg az igazságszolgáltatás felelősségét. Az eljárást természetesen mindig más megyében folytatják le, és a főosztályvezető tapasztalatai szerint a bírák cseppet sem szolidárisak; ha kollégáik valóban hibáztak, akkor szemrebbenés nélkül megítélik a kártérítést.

Az ügyek többsége bagatell. Előfordult, hogy tévesen közölték a peres féllel a másodfokon illetékes bíróság székhelyének címét, és ezért utóbb ki kellett fizetni az útiköltséget. Máskor tévedésből fellebbezési illetéket fizettettek, és megesett az is, hogy nem tájékoztattak a vagyoni helyzet alapján igénybe vehető költségmentességről. Ezeknek az ügyeknek is kártérítés lett a végük. Kínosabb meglepetést okozhatott viszont, amikor elárverezték valakinek a házát, mert a bíróság nem a megfelelő helyre postázta a végrehajtás visszavonásáról hozott határozatot. Ebből is per lett, amelynek nyomán visszaállították az eredeti állapotot.

A kártérítési perek jelentős részében a bíróság hibája fel sem merül, a felek jóhiszeműsége viszont esetenként kétségesnek tűnik - véli Könyvesné. Vannak visszatérő kuncsaftok, akik évente próbálkoznak. És egyre gyakrabban találkoznak egy új jelenséggel is: nemcsak a bíróságot, hanem a bírót is perelik. Országos statisztikai adatok nem állnak ugyan rendelkezésre, de érzékelhető az ilyen esetek szaporodása. A cél főként az időhúzás: ha a bírót elfogultságra hivatkozva sikerül az ügyből kizáratni, az eljárás kezdődik elölről. Ha pedig valaki mindjárt a megyei bíróság elnöke ellen indítja az eljárást, még azt is elérheti, hogy a per más megyében folytatódjék. A büntetőügyben hozandó ítéletnél az időmúlás enyhítő körülmény lehet, de egy adósság visszafizetésénél sem mindegy, hogy mikor születik ítélet.