A USS McFaul torpedóromboló humanitárius segélyt, ezen belül ágyakat, takarókat, palackozott ivóvizet és gyermektápszert vitt az augusztus 7-8-án kirobbant dél-oszétiai válság miatt menekülésre kényszerült emberek tízezreinek. A USS McFaul után két további amerikai hadihajó érkezése várható. Az Egyesült Államok már szállított segélyt Grúziának a konfliktus óta, légi úton. Légi úton már korábban is szállított segélyt az Egyesült Államok Grúziának a konfliktus kirobbanása óta.

Batumi 80 kilométerre délre fekszik Poti grúz kikötőtől, amely a Grúzián áthaladó olajszállítmányok fő állomása, és amelyben az orosz hadsereg - vezérkarának szombati bejelentése szerint - fenn akarja tartani a jelenlétét az országból való kivonulás után is.

A McFaul Batumiba érkezésével az amerikai haditengerészet igen közel került földrajzilag az orosz fekete-tengeri flottához, amelynek központi támaszpontja az Ukrajnától bérelt szevasztopoli hadikikötő. A McFaul után két további amerikai hadihajó érkezése várható.

Az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva és két kisebb hadihajó szombaton tért vissza járőrszolgálatából, amelyet Grúzia szakadár Fekete-tenger parti területének, Abháziának a partjai közelében teljesített. Így is maradtak azonban orosz hadihajók Abházia partvonala közelében. Az orosz haditengerészet szóvivőjének szombati nyilatkozata szerint "a tengeri közlekedés biztonságán őrködnek" a térségben.

Anatolij Nogovicin tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnökének helyettese megvádolta szombaton a NATO-t: ürügyként használja a humanitárius segélyek Grúziába szállítását ahhoz, hogy pótlólagos haditengerészeti erőket összpontosítson a Fekete-tengeren. Az észak-atlanti szövetség a minap bejelentette, hogy rutinjellegű hadgyakorlatot kezdett csütörtökön a Fekete-tengeren amerikai, német, spanyol és lengyel hajók részvételével. Carmen Romero NATO-szóvivő hangsúlyozta, hogy régóta tervezett rutingyakorlatról van szó, amelynek "semmi köze az orosz-grúz konfliktushoz", a NATO-manőverek azonban így is élénk tiltakozást váltottak ki az orosz vezérkarból. 

Tizennégy ellenőrző pontot működtet az orosz hadsereg Grúziában

- Legalább tizennégy ellenőrző pontot működtettek a Moszkva által békefenntartóknak nevezett orosz katonák vasárnap Grúziában, közülük hatot az ország nyugati részén - közölte a tbiliszi vezetés.

Alekszandr Lomaia, a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára úgy nyilatkozott, hogy az orosz erők vasárnap egyáltalán nem folytatták a csapatkivonást, hanem változatlanul fenntartják - a grúz vezető által illegálisnak minősített - ellenőrző pontjaikat. Lomaia szerint az orosz katonák ezek közül hatot Nyugat-Grúziában működtettek. Létezésüket a francia hírügynökség munkatársa a helyszínről tudósítva megerősítette.

Két ilyen ellenőrző pontot Poti kikötőváros közelében alakítottak ki az orosz katonák, egy harmadikat pedig a kikötővárostól keletre fekvő Szenakiba vezető út mentén, Teklati településnél. A negyediket Teklatitól mintegy húsz kilométerre északra, Hobi településen, a Zugdidi városába - illetve a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, szakadár Abházia határánál kialakított demarkációs vonalhoz - vezető út mentén állították fel. Az ötödik a Szenaki közelében fekvő Medzsi falunál, a hatodik pedig a Szenakitól mintegy negyven kilométerre északra fekvő Cshorocku településen található.

Az ellenőrző pontokon általában három-négy páncélozott szállító harcjármű, ugyanennyi egyéb szállítójármű és mintegy negyven katona állomásozik. Az orosz katonák időnként járőröznek, de nem állítják meg a forgalmat és nem ellenőrzik a járműveket.

Nyolc másik orosz ellenőrző pont Grúzia középső részén, a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, orosz ellenőrzés alatt lévő, szakadár Dél-Oszétia közelében található.

A Kreml cáfolja a franciák bejelentését

A Kreml cáfolta a hét végén a francia elnöki hivatalnak azt a közlését, amely szerint Nicolas Sarkozy francia és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodott, hogy tartósan felváltják a Kaukázus déli részén állomásozó orosz békefenntartó katonákat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai által küldendő erőkkel.

A Kreml közleménye szerint nem volt szó arról a két államfő szombati telefonbeszélgetésében, hogy kivonnák az orosz békefenntartó katonákat a Dél-Oszétia előtti ütközőövezetből, és EBESZ-erőket helyeznének el ott. Moszkva mindenesetre kész együttműködni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel - áll a moszkvai közleményben.

Sarkozy, az Európai Unió soros elnökének tisztségét betöltő Franciaország elnöke telefonon beszélt szombaton Medvegyevvel, s az Élysée-palota által kiadott közlemény szerint a hatpontos kaukázusi tűzszüneti terv ötödik pontjának részleteit vitatta meg vele. (Ez a pont arról szól, hogy a konfliktus utáni átmeneti orosz biztonsági intézkedéseket az EBESZ védnöksége alatt álló nemzetközi mechanizmusnak kell felváltania.)

Miután kivonták Grúzia törzsterületéről a dél-oszétiai válság nyomán kirobbant orosz-grúz fegyveres konfliktusban beözönlött orosz katonák zömét, vita robbant ki Moszkva és Washington között a válságzónában létesített ütközőövezetek és ellenőrzőpontok körül.

Az orosz hadsereg vezetői váltig bizonygatják, hogy a feszült helyzet miatt óhatatlanul meg kellett erősíteniük a térségben állomásozó orosz békefenntartó csapatokat, és a Grúziától elszakadni akaró déloszét és abház területek körüli ütközőövezetekben, grúz törzsterületen kell állomásoztatniuk az orosz erősítést. Szerintük azért van erre szükség, hogy megakadályozhassák a (grúz) szabotázsakciókat, s megvédhessék Dél-Oszétia és Abházia lakosságát.

Washington azzal vádolja Oroszországot, hogy nem tartja magát a hatpontos kaukázusi tűzszüneti tervben foglalt megállapodásokhoz.

Finnország, az EBESZ soros elnöke javasolja, hogy bízzanak meg egy neves nemzetközi közvetítőt a grúziai konfliktus megoldásának előmozdításával. Alexander Stubb külügyminiszter, aki pénteken tért vissza Grúziában tett látogatásáról, bejelentette a Helsingin Sanomat című finn napilapnak adott nyilatkozatában, hogy a finn kormány képviselői fontos megbeszéléseket folytatnak ez ügyben a hét végén. A lehetséges nevekről nem kívánt beszélni, csak annyit mondott, hogy "különösen elismert és minden érintett oldal bizalmát élvező" személyiségre van szükség.
Sarkozy rendkívüli EU-csúcsértekezletet hív össze

Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfője úgy döntött, hogy több EU-tagállam kérésére rendkívüli EU-csúcsértekezletet hív össze szeptember elsejére Brüsszelbe a grúziai válsággal összefüggésben - jelentette be vasárnap a francia elnöki hivatal.

A rendkívüli csúcsértekezleten megvitatják a Grúziának nyújtandó segélyek kérdését, és szó lesz az EU Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak jövőjéről - áll az Elysée-palota közleményében.

Sarkozy közvetített az EU nevében a felek között az orosz-grúz konfliktusban, és létre is jött az ellenségeskedések beszüntetéséről is szóló megállapodás. A hatpontos egyezség előirányozza az orosz csapatok visszavonását a konfliktus előtti pozícióikba.

Az oroszok vissza is vonták harckocsizó alakulataikat, tüzérségüket és gépkocsizó lövészalakulataik zömét grúziai előretolt állásaikból. Pénteken bejelentették, hogy befejezték a visszavonást, és leszögezték, hogy ezzel eleget tettek a francia közvetítéssel létrejött megállapodásban vállalt kötelezettségüknek. Ennek ellenére maradtak orosz katonák grúziai előretolt állásokban, jóval túl a Moszkva által támogatott szakadár Dél-Oszétia és Abházia területén. Orosz katonák még mindig ellenőrzőpontokat tartanak fenn Poti grúz kikötőváros környékén, és ellenőrzőpontokat hoztak létre a mostani konfliktus góca, Dél-Oszétia körül is a grúz törzsterületen.

A nyugati országok élesen bírálják ezért Oroszországot, és követelik, hogy tartsa magát a megállapodásban vállalt kötelezettségeihez. Bernard Kouchner francia külügyminiszter már jelezte a minap, hogy Sarkozy rendkívüli EU-csúcsot hívhat össze, ha Oroszország nem vonja vissza katonai erőit grúz területen elfoglalt állásaikból.

Az orosz csapatok a Dél-Oszétia elleni augusztus 7-i grúz offenzívára válaszul törtek be Grúzia törzsterületére. A harckocsikkal, tüzérségi fegyverekkel és légierővel támadó orosz alakulatok rövid idő alatt megfutamították a grúz csapatokat, és a fővárostól, Tbiliszitől 40 kilométernyire álltak meg.

Nincs akadálya, hogy Magyarország részt vegyen a grúz konfliktusról rendezendő rendkívüli EU-csúcson. Daróczi Dávid kormányszóvivő erről azt követően beszélt az MTI-nek vasárnap este, hogy a francia elnök úgy döntött: soron kívüli tanácskozást kell tartani a kaukázusi válságról. Magyarország kezdettől fogva azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamai közösen lépjenek fel ebben az ügyben. Ha hivatalos megkeresés érkezik a francia elnöki hivataltól, akkor a magyar kormány állást fog foglalni. Az eddigi nyilatkozatok fényében nincs semmilyen akadálya annak, hogy Magyarország részt vegyen és aktívan szerepeljen ezen a találkozón - mondta Daróczi Dávid.

Merkel: Oroszország még nem teljesítette maradéktalanul a kaukázusi béketervet

- Oroszország még mindig nem teljesítette maradéktalanul a grúziai fegyveres konfliktus lezárására francia közvetítéssel kidolgozott hatpontos tervet - jelentette ki Angela Merkel német kancellár egy vasárnapi tévéinterjúban, s ismét teljes grúziai orosz csapatkivonást követelt.

Oroszországnak az az érdeke, hogy ne következzen be újabb bizalomvesztés (iránta a Nyugat részéről) - mondta a német kormányfő a ZDF német közszolgálati televízióban. "Oroszország hitele forog kockán" - jelentette ki.

Előrebocsátotta, hogy "korlátozásokat" vezethetnek be az Európai Unió és Oroszország kapcsolatában a huszonhetek állam- és kormányfői, akik hamarosan ismét tárgyalni fognak a grúziai válságról. Továbbra is elsősorban tárgyalások útján próbálják rábírni Oroszországot arra, hogy vonja ki csapatait Grúziából - fűzte hozzá Angela Merkel.

Megismételte, hogy Grúziának és Ukrajnának világos perspektívája van a NATO-tagságot illetően, ugyanakkor azt is mondta, hogy a két volt szovjetköztársaság csatlakozásáról nem a szövetség következő csúcstalálkozóján születik majd döntés.

A német kancellár az interjúban megjegyezte azt is, nem Oroszország ellen irányul az amerikai rakétapajzs, amelynek elemeit Lengyelországba és Csehországba fogják telepíteni a közelmúltban kötött megállapodások értelmében.

A grúziai válság áll majd Angela Merkel hétfőn kezdődő kétnapos svédországi, észtországi és litvániai látogatásának középpontjában is. Mindhárom állam az Oroszországgal szembeni határozottabb fellépés híve.  

Szintén a hatpontos tervben vállaltak teljesítésére szólította fel Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter orosz partnerét kettejük vasárnapi telefonbeszélgetésén.

A német diplomácia irányítója a berlini külügyminisztérium tájékoztatása szerint különösen fontosnak nevezte, hogy biztosítsák a grúziai közlekedési útvonalak zavartalan használatát.

(MTI)