"Egy Kanada ellen könnyen megnyert összecsapás és három nap pihenő után kellett visszaszokni a birkózásba, ezért úgy vélem, az volt a legfontosabb találkozó az egész olimpián. Mindenki félretett minden zavaró körülményt, hogy annyit hozzon ki magából, amennyi szükséges."

A kapitány elárulta, a győztes finálé után csak annyit mondott játékosainak: köszönöm.

- Gyurcsány Ferenc telefonon gratulált, ő is megköszönte, hogy nem játszottunk az idegeivel, mint négy éve, Athénban - tette hozzá.

Az olimpia előtti időszak vesztes világversenyes mérkőzéseiről Kemény azt mondta, akkor is jó pólót játszott a csapat. "Azonban bizonyos meccseken becsúsztak hibák, amitől leblokkolt az együttes. Az olimpián ez annyiban különbözött, ha hibázott valaki, a többiek segítettek neki, hogy többet ne hibázzon. Nekem egy televízió és egy DVD volt a szobámban, s folyamatosan néztem minden momentumot. Nem csak az ellenfelet, saját magunkat is elemeztük, mert ez ugyanúgy gólokat hozhat a mérkőzéseken. Kétségtelen, hogy az olimpiának a legnagyobb a presztízse, de ugyanolyan büszke vagyok arra a hét aranyra is, amit Eb-n, vb-n vagy a Világligában nyertünk."

Kemény szerint nehéz különbséget tenni a három olimpiai diadal között. "Sydneyben tapasztalatlanul vágtunk neki, s két csoportmeccses vereség után kellett felhozni magunkat az olaszok elleni negyeddöntőre, amit 8-5-re nyertünk meg. Athénban, ha az első meccsen kikapunk a szerbektől, egész más lett volna a folytatás, szerintem lehet, hogy kicsinálnak minket a bírók. Végül a fináléban határtalan nehézségek árán fordítottunk. Itt a két csoport úgy összekavarodott, hogy végül egy könnyebbnek tűnő ellenfelet kaptunk a döntőben. De ha azt nézzük, hogy az amerikaiak öt góllal verték a szerbeket, akkor ők voltak a nehezebb rivális."

Kemény kijelentette, nem foglalkoztak a magyar olimpiai küldöttség gyengébb szereplésével. "Nekünk egy feladatunk volt, örömet szerezni 15 millió magyarnak." Madaras Norbert:

"Másodszorra ugyanolyan jó érzés, mint elsőre, ezt sem fogom elfelejteni. Az volt a fontos, hogy el tudjunk lépni két-három góllal, ami az elején nem nagyon jött össze. Akkor nem jól védekeztünk, sora kaptuk a gólokat, hiába lőttünk mi is. Elöl nem volt semmi baj, és ahogy összeszedtük magunkat hátul, úgy lett könnyebb a meccs

Biros Péter:"Valószínűleg elfáradtak és elbizonytalanodtak az amerikaiak. Minket nem altattak el azzal, hogy az edző az esélytelenek nyugalmával küldi ellenünk a csapatát, mivel a szerbeket nem véletlenül verték meg és előtte a horvátokat sem. Komolyan kellett venni őket, ezt bizonyították két negyedig, de úgy érzem, a jobb csapat nyert. Nem hiszem, hogy egy ideig táncolni fogok a fájós lábammal. Mindenkinek a gólja fontos volt, de ugyanolyan fontos volt hátul védekezni. El kell telni egy kis időnek, hogy érezzük, milyen súlya van ennek a harmadik aranyéremnek. Nekünk valószínűleg jobb az, ha egy nap játszunk, aztán egy napot pihenünk, rá tudunk készülni a következő meccsre. De az Európa-bajnokság sem azon múlott, hogy elfáradtunk, egyszerűen nem arra készültünk, hanem az olimpiára."
 
Benedek Tibor:

"Lehet, hogy kívülről valamivel könnyebbnek tűnt ez a döntő, mint az athéni, de emögött ott van négy év, sok ezüstérem, sok megpróbáltatás, és végül megérdemelten újra a csúcsra jutott a csapat. Ha jól működik a csapat, az nekem rengeteg erőt ad, az volt a legnagyobb feladatom, hogy jól működjünk, hiszen óriási korkülönbségek vannak. Most nem lehetett látni, ki a fiatal, ki az öreg, 13 emberből álló, egységes csapatot alkottunk. A legfontosabb szó, amit Athén után mondtam, a szeretet volt, most azt mondom, hogy a tehetség győzedelmeskedett. Ez vitt át minket az akadályokon. Soha nem az volt, hogy egy ember 5-6 gólt lőtt, hanem mindenki egyformán kivette a részét. Nem szeretnék már négyszeres olimpiai bajnok lenni, nekem most az volt az egyik feladatom, hogy a fiatalok is átélhessék, amit mi Sydneyben. A válogatottban már nem nagyon lehet majd látni engem játszani, de klubszinten még biztosan folytatom."

Szécsi Zoltán:

"Iszonyúan jó volt ez a mérkőzés, mindenki nagyon jól játszott. Az amerikaiak is jól kezdtek, de végül kijött a rutin és a két ország vízilabdája közötti különbség. Nem lepett meg bennünket annyira, hogy ők kerültek a döntőbe, megverték a horvátokat, és a csoportkörben ugyan kikaptak a szerbektől, de az elődöntőben lebucizták őket. Tudtuk, hogy jók, de reméltük, hogy nem ennyire. Ez egy komoly hétcsapatos torna volt, a szerbek, a horvátok és a montenegróiak mellé igenis oda kellett számolni a spanyolokat, az ausztrálokat és az amerikaiakat."

Kis Gábor:

"Fantasztikus érzés, egy álom teljesült, ennél nagyobbat egy sportoló nem kívánhat. Hatalmas akarattal nyertünk, kitartással és okosan játszottunk, nem kapkodtunk, amikor még szoros volt az állás, aztán kijött a különbség."

Varga Dániel:

"Nincs kisebbségi érzésem a háromszoros olimpiai bajnokok között, az egész nyári készülés arról szólt, hogy ezt a különbséget eltüntessük. Arra törekedtünk, hogy egységes legyen a csapat, úgy látszik, sikerült. Lélektanilag fölényben voltunk a mai meccsen, aminek az volt az oka, hogy közülünk már sokan játszottak döntőt."

Molnár Tamás:

"Erős vagyok, de vannak olyan helyzetek az életben, amikor az ember nem tud parancsolni az érzelmeinek. Nem is bánom, hogy sírtam a dobogón, nagyon jó érzés volt. Mindhárom győzelemnek megvan a maga szépsége, Sydneyben volt az első, Athénban egy sírból visszahozott mérkőzést nyertünk meg, ezzel pedig sporttörténelmet írtunk. Ennek az aranyéremnek már a két ikerfiam is szemtanúja volt. Ha választanom kéne, most azt mondanám, ez a legértékesebb. Nagyon nehéz egy ilyen tornát végigjátszani, mind fejben, mind fizikálisan ott voltunk. Tisztában voltunk azzal, hogy ha azt játsszuk, amit tudunk, akkor nagyon nehéz minket megverni. Szerencsére azt játszottunk, amit tudunk."

Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter:

"Ha az első három napon nyerünk úgy három aranyat, mint a három utolsón, egészen más lett volna a magyar csapat hangulata és megítélése. Ahogy a mondás tartja: minden jó, ha jó a vége. Ehhez annyit teszek hozzá, hogy természetesen jobb, mintha nem így lett volna, de így is végig kell gondolni, kinek mit kell tenni. Ez az olimpia sokakat megtanított, hogy egészen másként kell értékelni az eredményeket. Az utolsó nap előtt például arany nélkül állt Svédország, Finnország vagy Ausztria, hogy csak három olyan országot mondjak, amelyek lehetőségei sokkal jobbak a mieinknél."

"Szép volt fiúk!"

Több mint ezren énekelték az aranyérmes férfi vízilabda-válogatott tiszteletére felhangzott magyar himnuszt a Jingtung uszodában a pekingi olimpián.

A lelkes szurkolók megvárták az eredményhirdetést, amelyen Kemény Dénes játékosai Schmitt Páltól, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjától vehették át a medálokat. A ceremónián közreműködött a másik magyar NOB-tag, Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke is, aki a harmadik helyezett Szerbia pólósainak nyújtotta át a bronzérmeket.

Aztán Benedekék elővarázsolták a szurkolóktól kapott zászlókat, cserébe a virágcsokrok csaknem mindegyike a lelátóra repült.

A csapatból hatan, Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán harmadszor hallgathatták olimpián a Himnuszt. Ők csatlakoztak a korábban szintén háromszoros aranyérmes Gyarmati Dezsőhöz és Kárpáti Györgyhöz.

A drukkerek szűnni nem akaró "Ria-Ria Hungária!", a "Szép volt fiúk!", és a "Bajnokcsapat!" mellett "Mi vagyunk a legnagyobbak!" rigmussal ünnepelték a sorozatban harmadszor megszerzett aranyérmet. A szervezők pedig a meccsfelvezetésekről megismert csárdásbejátszással kedveskedtek a magyaroknak.

Washington Post: "Elsüllyedt az amerikai vízilabda-válogatott"

- Az amerikai férfi vízilabda-válogatott elsüllyedt a magyarok elleni küzdelemben - ezzel a címmel számolt be a The Washington Post vasárnap a pekingi olimpiai döntőről.

- Magyarország lenyűgöző teljesítménnyel nyerte meg sorrendben harmadik aranyérmét. Az amerikaiak 14-10-re vesztettek, de 1988 óta első ízben szereztek érmet - vigasztalta olvasóit a napilap.

Tony Azevedo, az amerikai csapatkapitány is elismerte a meccs előtt, hogy a magyar együttesben játszanak a világ legjobb lövői. Az újság szerint a híres favoritok legyőzéséhez az amerikai csapatnak le kellett volna lassítania a magyarokat, szorosra vonva a védelmet, ez azonban nem sikerült, még kapuscserével sem.

A lap szerint nemcsak Magyarország, hanem az egész világ fantasztikusnak tartja Kemény Dénes csapatának teljesítményét. A döntőn ott volt az amerikai szurkolók lelkes, zászlókat lengető csoportja, amely azonban rendre elsüllyedt a magyar drukkerek zászlótengerében, a magyar bíztatások és rajongás közepette - írta az újság.

- A vízipóló Magyarországon olyan, mint nálunk az NBA (észak-amerikai kosárlabda-bajnokság) (...) ez az ő nemzeti sportjuk, ezt mindenki látja, ez nyilvánvaló, nagyszerűen játszanak - mondta Merrill Moses, az amerikaiak kezdő kapusa. "Aranyat szerettünk volna, de boldog vagyok, hogy érem lóg a nyakamban."

- Hatalmas lövőerejük van - mondta Terry Schröder szövetségi kapitány, aki a mérkőzés előtt még bizakodott, azt mondta, csapata fantasztikus formában van, nehéz megverni. A magyar győzelem után már arról beszélt: "Úgy tűnt ellenük, mintha rossz lett volna a védelmünk, holott kitűnően védekeztünk az egész torna alatt. Ez főhajtás az előtt, milyen remek a (magyar) csapat".

- Elvertek bennünket, jól elvertek bennünket - állapította meg Schröder, aki tagja volt annak az amerikai válogatottnak, amelyik az 1984-es és 1988-as olimpián is a dobogó második helyére állhatott fel. - Fájni fog ez nekünk ma este, meg biztosan holnap is és még pár napig (...) de hetek-hónapok múlva a játékosok rá fognak jönni, hogy milyen hatalmas eredményt értek el és büszkék lehetnek - nyilatkozott a szövetségi kapitány. (MTI)