- Egy férfi jött hozzám mellkasi panaszokkal, de az EKG után hazaküldtem, mert nem találtam semmit. Ahogy hazaért, infarktusban meghalt. Napokig őrlődtem, cipeltem a leletet orvosról orvosra. Láthattam volna a jeleket? A mai napig nem tudom a választ, de valahogy túl kellett rajta lépnem - mondja egy fiatal, onkológusjelölt doktornő, aki már négy éve dolgozik, s úgy érzi, most már valamennyire felvértezte magát a csalódásokkal szemben. - Az első év pokoli volt, éjszakáim mentek rá a sok bizonytalanságra: vajon jól döntöttem-e, s mit tegyek, ha tévedek? Ma is ez okozza a legtöbb feszültséget. Azzal ugyanis kénytelen megbarátkozni az ember, hogy időnként tehetetlen. Ezt nem "engedheti be", mert abba csak beleőrülne. Az viszont sokkal nagyobb baj, ha hibázik - mondja a doktornő, aki elismeri: olyankor, ha fáradt, gyakran beszél türelmetlenül, rossz stílusban a betegekkel. Szerinte, már ha a kortársait veszi alapul, a férfiak nemigen beszélnek a vívódásaikról, míg a nők hisztisek és ingerlékenyek lesznek, ha a munkahelyükön gondjaik adódnak. Jó lett volna, ha az ilyen helyzetek feloldását is tanítják az egyetemen.

A higgadtságukra büszke orvosok megbélyegzésnek éreznék, ha kiderülne, hogy nehezen kezelhető lelki problémákkal küzdenek. Ha a gondok már elviselhetetlenné válnak, könnyen jutnak gyógyszerhez, végső esetben pedig pontosan tudják,
mennyi kapszulát kell bevenniük - vallották be egy nemzetközi kutatás keretében az orvosok.

"Inkább kockáztatod az egészséged, mint a karriered. Minden orvos tudja, hogy a legegyszerűbb meghalni" - nyilatkozta az egyik, depresszióval küzdő sebész.

Az önfegyelem és a zárkózottság az, amit az orvos leginkább megtanul, mire megszerzi a diplomáját. Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatója munkatársaival itthon több száz orvost, köztük kétszáz pszichiátert, illetve hallgatót kérdezett meg, hogy képet kapjon életükről. Kiderült: az orvosok mindössze tíz százaléka él a pihenőidővel, alig-alig olvasnak kedvtelésből, nemigen mennek színházba, koncertre vagy néznek televíziót, nem nagyon élnek az "igazi", vagyis a munkától független szabadsággal.

Az intézet munkatársai évek óta kutatják az orvosok lelkiállapotát és egészségét, s szerintük nem véletlen, hogy a férfi orvosok öngyilkossági aránya háromszor, a nőké ötször magasabb, mint az átlag, s a nők 10 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak, mint kortársaik. Ezt több, egyebek mellett angol, svéd, amerikai kutatások sora, illetve évekkel ezelőtt dr. Molnár László itthoni elemzése mutatta ki. Rucinski és Cybulska, két lengyel kutató például több tucat, egymástól független vizsgálat adatait gyűjtötte össze, ezek közt egy svéd kutatás hat-kilencszeres öngyilkossági kockázatot mutatott ki a doktornőknél. Ráadásul a nők ezen a pályán igen gyakran még szexuális zaklatásnak is ki vannak téve, egyes vizsgálatok szerint kétharmadukat molesztálják férfi kollégáik.

A férfiaknak a betegekkel való kapcsolat és a műhibák okozzák a legtöbb szorongást, illetve, hogy esetleg képtelenek meggyógyítani betegüket. A hallgatók és az orvosok harminc százalékának lesznek komolyabb pszichológiai problémái, s csak úgy a tizedük keres pszichiátriai segítséget - félnek a megbélyegzéstől. Ezt egyébként elsőként egy lengyel-angol kutatópáros mutatta ki, legutóbb pedig több amerikai vizsgálat is ugyanerre az eredményre jutott.

- A leggyakoribb problémák a depresszió, az öngyilkosság és a szenvedélyfüggőség. Az orvostanhallgatók túlnyomó többsége fogyaszt rendszeresen alkoholt, 11-23 százalékuk nagy mennyiségben, 6,5 százalékuknak az alkoholizmus komoly veszélyt jelent. Az egyetem elvégzése után a rezidensek egyharmada, az orvosnők negyven százaléka szenved depressziós tünetektől - idézi tanulmányát Túry Ferenc, aki szerint e körben az öngyilkosság a balesetek utáni második leggyakoribb halálok az orvosok és orvostanhallgatók között.

- A tragédiában szerepet játszik az időzavar, a perfekcionizmus, a kiégési szindróma, az érzelmi kiürülés, a kollégák támogatásának hiánya. Különösen a nőknél a családi és hivatásbeli szerep összeegyeztetése okoz gondot, vagyis az időhiány, a sok ügyelet, a kialvatlanság és a pihenés hiánya. Nehezen birkóznak meg a kritikával és a társadalom részéről érkező gyakran irreális igényekkel - sorolja az igazgató. Kiderült az is: az orvosok közti házasságok a hazai átlagnál stabilabbak. Csak minden harmadik pár válik el, bár a pszichiáterek közül minden második, illetve a sebészeknél is magas az arány. Az orvosok a házasságok felében viszont boldogtalanok.

- A hivatás gyakorlása komoly pszichés terheket ró a fiatalokra, ebben pedig semmilyen segítséget nem kapnak. Már az első években jönnek a pofonok, később a gyógyítási kudarcok, a tehetetlenség érzése, amire egyetlen eszközük van, a hárítás - mondja a szakember, aki azon dolgozik, hogy a stresszkezelés és a kommunikáció is beépüljön az orvosképzésbe. Azok a vizsgálatok, amelyek szerint az átlagos orvos a beteggel elkezdett beszélgetést többnyire 18 másodperc múlva félbeszakítja, valamint az, hogy az ápolónők kilenc százaléka a vizsgálatot megelőző egy év során ki volt téve orvostól származó verbális szexuális zaklatásnak, mindenképp arra figyelmeztetnek: a képzésben helye van a konfliktushelyzetek kezelésének. A Magatartás-tudományi Intézet kutatói szerint ugyanis az egészségügyben dolgozók egyre erősebb stressznek vannak kitéve: csökkent a szakmai presztízsük, egyre kevesebben vannak, miközben a munka mennyisége nőtt. Ugyanakkor sok bírálat éri őket, és ma már egyre inkább számolniuk kell a műhibaperekkel is.

Szerinted is rossz nézni, ahogy egynémely orvos bánik az emberekkel? Érezted már úgy, hogy megtaposták az önbecsülésedet? Tartasz tőle, hogy ez máskor is előfordulhat? Akarsz hatékonyabb orvos lenni? A beteg szerinted sem puszta tárgy, ami elromlott és meg kell javítani? Hiszel a jó szó erejében? Még nem sikerült kiölni belőled a hivatástudatot? Te sem szeretnél kiégett, depressziós és cinikus lenni? Vagy talán már érzel is effélét? Jó lenne, ha veled nem packáznának a nővérek, ha veled együttműködnének a betegek? Szeretnél tovább élni?

Ezekre a kérdésekre segít választ adni a Semmelweis Egyetem keretein belül működő HuMánia Műhely, ahol kommunikációt, önismeretet, konfliktuskezelést tanulhatnak a hallgatók és a diplomás orvosjelöltek. A cél az egészségügy szolgáltatási színvonalának emelése, az orvosok szemléletváltásának elősegítése, a stressz- és kiégési problémák megelőzése.

A csoport oktatói szerint az orvos gyakran ördögi körbe kerül: a stressz növeli a műhibák előfordulását, ami sok egyéb tényező mellett a kiégés egyik okozója. A kiégést a hosszan tartó munkahelyi stressz végső állomásának tekintik. Tünetei a kimerültség, a rosszabb hatékonyság és motiváltság, az alacsony szakmai önértékelés.

(K. J. V.)