A cég ugyan 2003-as nyereségéből jókora szeletet volt kénytelen elkülöníteni a várható veszteségekre (8,6 milliárdot írtak le rendkívüli tartalék gyanánt), ám a profit bővülése folytatódott 2004-ben - annak ellenére is, hogy az ügyön a hírek szerint a vártnál sokkal többet veszített a cég.

A nyereség a rákövetkező két évben, 2005-ben és 2006-ban csökkent csupán: vélhetően nem kis részben az intenzív marketingkampány és az új fióknyitások költségeinek következményeként. Tavaly azonban a profit már meghaladta a 36 milliárd forintot.

Az nem igazán eldönthető, hogy a bank ügyfélszerzési tevékenységére volt-e komolyabb kihatással a botrány. Valószínű, hogy nem. A társaság mérlegfőösszege (vagyis a "mérete", ami alapján a szektorban a sikert mérik) ugyan rendre az átlag alatt növekedett, ám ez nem meglepő egy K&H méretű nagybank esetén.

Kizárólag az ügyben érintett brókercégre hatott közvetlenül az ügy: 2003 augusztusában a felügyelet felfüggesztette az akkor épp piaci második Equities tevékenységét, ám néhány hónap múlva (2004 áprilisától) folytathatta a munkáját. A banki háttérnek hála, az Equitiest gyorsan az ötödik, majd egy év múlva már a harmadik legnagyobb értékpapír-piaci szereplőként jegyezték, 2005 júniusában pedig már az élen végzett a forgalmazók rangsorában. Egy évvel később, 2006 októberében a K&H belga tulajdonosának erre szakosodott cége, a KBC Securities nyitott fióktelepet Magyarországon. Ezzel párhuzamosan az Equities befejezte brókertevékenységét, az ügyfeleknek pedig felajánlották, hogy szerződjenek át az újonnan alapított szolgáltatóhoz.