A kormány felhatalmazást kapott, hogy szükség esetén úgy módosíthassa a Nemzeti alaptantervet, hogy az a helyi tantervek számára kötelező tételeket tartalmazzon. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője lapunknak elmondta: ez lényegében "biankó" felhatalmazás, amely lehetővé teszi, hogy egyes kísérleti oktatási intézményekben bevezessék a természettudományi tárgyak tanításának új módszerét, amelynek lényege, hogy összevonják ezeket a tantárgyakat. Később nyilván ezúton tehetnék kötelezővé és egységessé az új koncepciót.

Az elmúlt hónapokban ez a szándék komoly vitákat váltott ki. Az oktatási tárca közleménye szerint évek óta megvan a jogi lehetőség arra, hogy az iskolák komplex módon tanítsák akár a természettudományos, akár a társadalomtudományi ismereteket. Tatai-Tóth ehhez hozzáteszi, hogy az új módszert úgy kell elképzelni, hogy az emelt szinten érettségizők például magasabb szinten, specializáltan tanulnák a természettudományos tárgyakat (biológiát, fizikát, kémiát, földrajzot), míg a középszintű érettségit választók vagy a humán pályára készülők választhatnák az integrált természetismeret tárgyat. - A felduzzadt ismeretanyagot úgysem lehet mindenkinek egyforma mélységben megtanítani. Akiknek a pályája nem kívánja meg az alapos szaktudást, azoknak jobb volna olyan tananyagot kidolgozni, amely a napi készségek és szükségletek szintjén segít a természet megértésében - mondja Tatai-Tóth. Az új módszert egyelőre az általános iskolák felső tagozatain lehetne kipróbálni, önkéntesen és kísérleti jelleggel, az általános bevezetéséről pedig csak hosszú távon lehet szó, hiszen e célból át kell képezni pedagógusokat.

A politikus beszélt a kormány ősszel induló óvodáztatási programjáról. E projekt főleg azokat a jellemzően két-háromezer fős településeket célozza meg, ahol van ugyan óvoda, de bölcsődét nem lehet működtetni. A nők munkába állását segítené, ha már a gyerek kétéves korától visszamehetnének a munkahelyükre, ám a mai szabályok szerint kétéves gyermeket nem lehet óvodába adni. A program itt nyújtana segítséget: összevontan nevelné a két- és hároméves gyermekeket. A politikus leszögezte: nincs igazságtartalmuk azoknak a híreszteléseknek, hogy öt hónapos csecsemőket "összeeresztenének" hároméves vagy nagyobb gyerekekkel, az integrált intézményekbe a bekerülés alsó korhatára két év. Tatai szerint fontos, hogy "a buzdítás után szülessenek is új óvodai helyek, másként a program nagy öngól lenne". A helyteremtés sok esetben csak bővítést jelent, amit intézményenként néhány tízmillió forintból meg lehet oldani.

A friss közoktatási változások egyike a szóbeli felvételi tilalma a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban. Csak központi írásbelire van lehetőség. A cél az, hogy az elitiskolák ne mazsolázhassák ki a számukra legígéretesebb diákokat.

A változás súlyosan érinti intézményünket - mondja Hámori Veronika, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője lapunknak, hozzátéve: fogalma sincs, mik lesznek a következmények, és hogyan oldják meg a helyzetet. Bármely, az övékhez hasonló tehetséggondozó iskolában szerencsétlen megoldás a szóbeli vizsgák kizárása, mert így épp azok eshetnek ki a rostán, akik "hatosztályos gimnáziumra születtek". - A tizenkét éves gyerekek egy része még nem tudja magát kifejezni hatékonyan írásban, de a szóbelin megmutatkoznak azok a csodálatos gondolkozásbeli képességeik, amelyek például a specializált matematika tagozaton elengedhetetlenek. Hámori Veronika szerint fennáll a veszély, hogy a tehetős szülők megtaníttatják gyerekeiket típusfeladatok megoldására, így könnyen veszik a központi írásbeli akadályait, a további munka viszont már nem élvezet, hanem kínszenvedés lesz a számukra. Október végéig - a felvételi tájékoztató elkészültéig - van idejük megoldásokat keresni, és a specializált képzést nyújtó iskolák vélhetően összefogva lobbiznak majd a szaktárcánál a részleges szóbeli vizsga engedélyezéséért - tudtuk meg.

Az év végéig még a régi kötetek is megrendelhetők

Az Oktatási Hivatal (OH) cáfolja a Magyar Nemzet tegnapi, tankönyvellátással kapcsolatos cikkének több állítását.

A minisztérium háttérintézménye szerint valótlan, hogy a tankönyv-jóváhagyási eljárás elhúzódása okozza a kiadók által prognosztizált késedelmes szállítást. "Elismerjük, hogy egyes tankönyvek eljárása elhúzódik, de ez nem lehet oka a tankönyvek kiszállítása elmaradásának" - áll az OH közleményében. A hivatal felhívja a figyelmet, hogy ez év végéig még a régi könyvek is rendelhetők. Az Oktatási Hivatal visszautasította a cikk azon állítását is, miszerint szűkült a tankönyvpiac, mondván: 2007-hez képest a jegyzéken 17 százalékkal több könyv szerepel. Tegyük hozzá: az előző tanévben még a tankönyvjegyzéken nem szereplő kiadványokból is rendelhettek az iskolák, ezt idén már nem tehetik meg. A tankönyves kamara elnöke szerint emiatt idén kevesebb mint a felére-harmadára csökkent a választható címek köre.