A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely kialakítására tett eddigi kísérletek általában két ok miatt véreztek el: vagy hiányzott a régészek, muzeológusok, örökségvédelmi szakemberek és az aktuális városvezetők szakmai konszenzusa, vagy a pénzhiány hiúsította meg a tervek megvalósítását. Tavaly ősszel úgy tűnt, hogy végre minden összejön, és belátható időn belül megvalósulhat az emlékhely.

Ami a pénzügyi hátteret illeti: a kormány a központilag támogatott kiemelt fejlesztések közé sorolta az úgynevezett Királyi séta Székesfehérváron elnevezésű projektet, amelynek legfőbb eleme a Nemzeti Emlékhely végső kialakítása, és amelynek első ütemére 2,3 milliárd forintos uniós támogatást különítettek el. A szakmai konszenzus létrejöttét pedig az a közös nyilatkozat jelezte, amely szerint az emlékhely sorsában érintett szereplők - többek között Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Gedai István, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, Fülöp Gyula, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának akkori vezetője, valamint a város, a megye és az egyházmegye vezetői - egységesen támogatják a tervek megvalósítását.

Az elmúlt fél évben elindult az engedélyeztetési eljárás. Demeter Zsófiától, a megyei múzeumi igazgatóság ez év tavaszán hivatalba lépett igazgatójától megtudtuk, hogy bizonyos feltételekkel az összes szakhatóság hozzájárult az emlékhely megvalósításához, a hatóságok által kért különböző apróbb módosítások teljesítése pedig megoldható feladatnak tűnik. Az építési engedélykérelem már a KÖH illetékeseinek asztalán pihen, Mezős Tamás korábbi támogató nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy hamarosan sor kerül az engedély kiadására.

Az elmúlt hónapokban azonban számos szakmai támadás érte a terveket, különösen annak azt az elemét, amely szerint felépítenék az egykori koronázótemplom tíz méter széles, negyven méter magas részletét. A bírálók - köztük Biczó Piroska régész, Marosi Ernő művészettörténész, az MTA alelnöke, valamint az építészeti-műszaki tervtanács - elsősorban azt kifogásolták, hogy a tervezett bazilikarészlet pusztán fikció, hiszen nincsenek konkrét ismereteink a középkori templomról, amelyet egyébként a török korban a földdel tettek egyenlővé. Azt is többen ellenzik, hogy a tervek szerint a vitatott "felépítmény" hamarabb készülne el, mint a megmaradt, és most raktárban őrzött középkori faragványoknak otthont adó új múzeum.

Demeter Zsófia kérdésünkre közölte, a bírálatok ellenére nem látja akadályát a Királyi séta projekt folytatásának, így a Nemzeti Emlékhely Közalapítvány következő kuratóriumi ülésén sem vár fordulatot az ügyben. Hozzátette ugyanakkor, hogy további finomítások és átalakítások várhatók a Szabó Zoltán építész által készített terveken. Demeter Zsófia hangsúlyozta: nem az a cél, hogy rekonstruáljanak egy ismeretlen bazilikát, nem egy műemléket kívánnak restaurálni, hanem egy vadonatúj köztéri alkotást hoznának létre, amely a szellemiségében fogja megidézni a középkori templomépítészetet.

A múzeumigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy míg a tízméternyi bazilika elsősorban turistacsalogató látványosság lenne, addig a projekt legfontosabb részei - így a romkert teljes régészeti feltárása, a romterület lefedése, a következő ütemben pedig az új múzeum kialakítása - szakmai szempontból is szükségesek.