Az indiai cég azonban a múlt héten visszalépett a 200 millió eurós beruházástól, a lassú ügyintézésre és az önkormányzat polgári frakciója által indított népszavazási kezdeményezésre hivatkozva.

A mátraalji városban azóta mindenki egymásra mutogat, és felelősöket keres.

Az internetes fórumokon lehet leginkább "letapogatni", milyen a közhangulat a városban az elszalasztott beruházás miatt. "Halvány fogalmuk nincs arról, hogy milyen mértékű a környezetterhelés. Jól hangzó indok, csak semmi konkrét adattal nem tudtak előrukkolni. A civil társadalmat meg hagyják ki az indoklásból, mert mese (vagy hazugság?), hogy a város lakossága támogatta a fideszes kezdeményezést. Jól irányított politikai cirkusz volt az egész. (...) Sajnos a gumigyár távozása nem az orbáni csapat győzelme, hanem a baloldal veresége. Hibájuk, hogy későn ébredtek rá az emberek tájékoztatására. Sokáig ültek a babérjaikon. Amit a gyöngyösi fideszesek csináltak, az politikai bűncselekmény Gyöngyös, vonzáskörzete, és ha a gumigyár elmegy hazánkból, akkor az egész ország ellen. Sajnos az okozott károkért nem ők, hanem a lakosság bűnhődik" - írja "Civil" az egyik közösségi oldalon.

"Ami" névvel más így fogalmaz: "Ma a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb feladat, főleg az ország keleti felében. Ilyet elbaltázni! A Fidesz nagyot hibázott, remélem, erre majd 2010-ben is emlékezni fognak az emberek." "JJJ" pedig emígy vélekedik: "Nem értem, hogy mutogathat egymásra a két párt! A szocik idehozták a beruházást, a Fidesz meg elzavarta... Ez ilyen egyszerű!"

Ennél jóval bonyolultabb a helyzet.

Gyurcsány Ferenc az idén januárban jelentette be Indiában, hogy az Apollo Tyres Ltd. Magyarországon, azon belül Gyöngyösön építi fel első európai gumigyárát. A cég képviselői februárban érkeztek a mátraalji városba, hogy a részletekről egyeztessenek.

- Azt mondták, április 13-án szeretnék elkezdeni a beruházást, ez a nap ugyanis Indiában egy szerencsét hozó, kultikus ünnephez kapcsolódik. Óva intettem őket, mert ilyen gyorsan sehol nem intézik az ügyeket, földvásárlást, engedélyek megszerzését - mondja Hiesz György, gyöngyösi polgármester. - De azóta is ehhez a dátumhoz mérik az eltelt időt. Az ő szemükben tehát már majdnem fél éve csúszik az építkezés, miközben még csak az előkészítés fázisában vagyunk.

Hiesz György szerint akkor "bicsaklott meg" az ügyintézés, amikor a Fidesz bejelentette: népszavazást kezdeményez a gumigyár építése ellen, mert az - szerintük - szennyezi a környezetet.

Az indiai cégnek 45 hektárnyi ipari parki területre volt szüksége, ráadásul a tervezett nyolcszáz méteres gyártósor miatt az sem volt számukra mindegy, milyen hosszúságú ez a földdarab. A gyöngyösi ipari parkban csak 18 hektár szabad földterület állt rendelkezésre, 27 hektárt magánszemélyektől kellett volna felvásárolni.

- Ezt szépen, felhajtás nélkül meg tudta volna venni az önkormányzat reális piaci áron, amikor közbejött a népszavazási kezdeményezés - folytatja Hiesz György. Az árakat azonnal az egekbe emelték a földtulajdonosok. A polgármester szavai szerint akadt olyan közismerten jobboldali kötődésű gazda, aki mindjárt hússzoros árat kért egy hektárért, vagyis egymillió helyett tizenöt-húszmillió forintot.

Ami még meghökkentőbb: az önkormányzat még ezt az árat is hajlandó lett volna kifizetni, csak hogy rendelkezésre álljon az egybefüggő földterület.

- Mind a huszonhét hektár megvásárlására megkötöttük az előszerződéseket, azon az áron, amelyet a tulajdonosok kértek a földért - mondja a polgármester. - Egy idős nénit nem találunk, így az ő esetében ügygondnok jár el, s valószínűleg a területét ki kell sajátítani. A "felsrófolt" vételárak miatt a tervezettnél csaknem 500 millió forinttal többet kellene költenünk a földterület megszerzésére - teszi hozzá Hiesz György.

A polgármester azt mondja, egyelőre nem álltak le a földvásárlással, mert még abban reménykedik: az Apollo Tyres döntéshozói esetleg még meggondolják magukat, és a beruházást mégis Gyöngyösön valósítják meg. Az előszerződések léteznek, azokat nem bontották fel. A gyöngyösi ipari parkban jelenleg huszonöt hektáron kilenc vállalkozás 350 alkalmazottat foglalkoztat, s az eddigi beruházásaik összege nem haladta meg a 3,5 milliárd forintot. Ehhez képest az indiai beruházó negyvenöt hektáron előbb kilencszáz, majd ezerötszáz főt alkalmazott volna, s emellett csaknem ugyanennyi alvállalkozót, beszállítót juttatott volna munkalehetőséghez. Az üzemcsarnok felépítésére 84 milliárd forintot szántak, a város pedig építési és iparűzési adóból évente félmilliárd forint bevételhez jutott volna.

Tatár László, a Fidesz gyöngyösi elnöke, az önkormányzat polgári frakciójának vezetője szerint a szocialisták csak magukat okolhatják a füstbe ment üzletért.

- Semmilyen információval nem rendelkeztünk hetekig, hónapokig, hiába kértünk tájékoztatást, nem kaptunk - mondja. - Nem volt más kiút, mint a civil szférával összefogva kikényszeríteni egy népszavazást, hogy ne egy államilag, fentről ránk kényszerített döntés részesei legyünk. A népszavazási íveket az aláírások összegyűjtésének határideje, augusztus 25-e után megsemmisítjük, mivel az Apollo döntése után okafogyottá vált a népszavazási kezdeményezés - teszi hozzá Tatár László.

Apropó: népszavazás.

Gyöngyösön sokan úgy tudják, hogy a jobboldalnak nagyon is kapóra jött az indiaiak visszavonulása, a szükséges, csaknem hétezer aláírás - a választásra jogosultak negyede, ami Gyöngyösön pontosan 6672 - helyett ugyanis még ezret sem tudtak összegyűjteni, így kudarcba fulladt volna az akciójuk. Megbízható forrásokra hivatkozva ezt az információt osztotta meg velünk a város polgármestere is.

Tatár László ezt viszont cáfolja:

- A nyolcezret is meghaladta az aláírók száma, így már jóval augusztus 25-e előtt rendelkezésünkre állt a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges szignó - közölte.

A városban elterjedt annak a híre is, hogy négy lehetséges beruházó ment el a városból - éppen az Apollo miatt.

- Ezt a polgármester jelentette be az egyik ülésen - közölte Tatár. - Nem tudjuk, melyik lett volna az a négy cég, ezt nem fejtette ki, de az ülésről készült hangfelvételt kikértem a hivatalból, s ellenőriztem: valóban elhangzott ez a mondat.

Hiesz György határozottan cáfol:

- Épp az ellenkezője igaz: volt olyan érdeklődő, aki a gumigyár lehetséges beszállítójaként települt volna ide, vagyis az indiai beruházás további cégeket vonzott volna az ipari parkba - közölte a polgármester.

Ezt erősítette meg Kiss Ernő, a térség egyik legnagyobb cége, a Horváth Rudolf Intertransport Kft. gazdasági vezetője, aki azt mondta: már tárgyaltak is az indiaiakkal a lehetséges együttműködésről, de az üzlet most elúszott. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Iparkamara főtitkára szerint ugyanakkor a térség ipari üzemei számára konkurencia lett volna a gumigyár.

- Igaz, hogy a munkanélküliség Gyöngyös környékén nyolc-kilenc százalékos, de lakatosokból, hegesztőkből, jól képzett mérnökökből éppenséggel munkaerőhiány van - mondta. S mivel a magyar munkavállaló nem igazán mobil, így a gumigyár a térségből - például a Robert Bosch Kft. hatvani gyárából, a jászberényi Electroluxtól vagy a jászfényszarui Samsungtól - szipkázta volna el a kvalifikált szakembereket. Fülöp Gábor utalt arra is: az indiai beruházó - finoman fogalmazva - nem halmozta el információkkal a gazdasággal foglalkozó szervezeteket sem.

- Az iparkamara minden ilyen nagyberuházás előtt lehetőséget kap arra, hogy tájékozódjon, tanácskozásokon vegyen részt. Az Apollótól egy, amúgy színvonalas környezeti hatástanulmányon kívül nem érkezett hozzánk semmilyen információ - közölte.

A Fidesz szintén azzal támadta a város vezetését, hogy eltitkolta a beruházás részleteit.

- Ez részben igaz - ismeri el Hiesz György -, de nem tehettünk mást: az indiai cég több országban több helyszínt vizsgált a beruházás lehetséges helyszíneként, s az előkészítő tárgyalások során ragaszkodott ahhoz, hogy a szándékairól ne szerezhessen tudomást a konkurencia. Amikor viszont eldőlt, hogy Gyöngyös mellett döntöttek, ezt a tényt nyilvánosságra hoztuk.

A tájékoztatás hiányosságait az idén tavasszal az Apollo által megbízott kommunikációs cég is észlelte, épp ezért létrehozott a gyöngyösi Fő téren egy közönségszolgálati irodát. Ezt azóta bezárták, csak az információs tábla emlékeztet a tiszavirágéletű kezdeményezésre. Schillinger Attila, az Avantgarde Business Communications ügyvezető igazgatója azt mondja: amikor az indiaiak a tanácsát kérték arról, hogy megváltoztassák-e korábbi döntésüket, és Gyöngyös helyett más helyszínt keressenek, maga is ez utóbbit javasolta az Apollónak. Arra a kérdésre, hogy miért, így válaszolt:

- Az üzleti világban nagyon komoly veszteségeket okoz, ha egy cég nevét valamilyen oknál fogva rossz színben tüntetik fel. Környezetszennyezésre hivatkoztak a népszavazás kezdeményezői, s a legszélsőségesebb vélemények már arról szóltak, hogy rákot okozhat az üzem. Az Apollo ezzel a gyárral akarja megvetni a lábát Európában, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen körülmények között teszi ezt. Ebben a szituációban jobbnak látták a visszavonulást. A döntés óta eltelt napok is minket igazoltak: bőven vannak új érdeklődők, már több mint negyven önkormányzat jelezte, befogadnák a gyárat.

Neeraj Kanwar, az indiai cég alelnöke sajtóközlemények útján nyilatkozik a kialakult helyzetről. Legutóbb például így: "Nagyra értékeljük azt az érdeklődési hullámot, amely Magyarország minden szegletéből, sőt szomszédos országokból is árad felénk. Igazolva látjuk azt a döntésünket, hogy nem kívánunk megosztani közösséget a befektetésünk szándékával. Ez így jó, mind a vállalat, mind azon közösség jövője szempontjából, akivel majd együtt dolgozunk. Arra kérem a jelentkező magyar helyszíneket, hogy forduljanak közvetlenül az ITD Hungary Zrt.-hez, amely jól ismeri az igényeinket, és leginkább el tudja dönteni, melyek a megfelelő területek".

Az alelnök tanácsát megfogadva mi is az ITD Hungary Zrt.-hez, vagyis a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséghez fordultunk, hogy megtudjuk: milyen elvárásoknak kell eleget tenniük a jelentkező önkormányzatoknak. A kommunikációs igazgatóságon megtudtuk: az egybefüggő, negyvenöt hektáros ipari tevékenységre alkalmas terület csak az egyik feltétel. Előny, ha a térségben van elegendő szakképzett munkaerő, és az utánpótlás képzését valamely oktatási intézmény biztosítani tudja. A Budapesttől való egyórás távolság is elvárás, de azért ezt nem veszik másodpercre pontos szigorúsággal. A lényeg: az adott térséget jól és gyorsan meg lehessen közelíteni közúton, és esetleg vasúton is.

Eddig több mint negyven önkormányzat jelezte, hogy befogadná a gumigyárat. Az ajánlkozó polgármesterek levelükben fontosnak tartották hangsúlyozni: náluk nem lesz társadalmi ellenkezés, népszavazás, környezetvédő tüntetés. Gyöngyösön ugyanis a beruházást ellenzők legfőbb érve az volt: környezetvédelmi szempontból nem lehet tovább terhelni a Mátrát és
környezetét ilyen beruházásokkal. A beruházás ellenzői főként a bortermelők és a turizmusból élők érdekeire hivatkoztak, mondván, őket bizonyosan tönkreteszi egy ilyen vállalkozás közelsége.

- Gyöngyös és a Mátraalja térsége számára a mérleg két serpenyőjében az áll, hogy pénzt vagy további egészséget akar-e fogalmazott Tatár László, aki azt is hangsúlyozta: a gyöngyösi polgári frakció beruházáspárti, a helyi ipari parkban várják azoknak a befektetőknek a jelentkezését, akik beruházásaikkal nem károsítják a Mátra levegőjét és a történelmi mátrai borvidéket.

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adataiból azonban kiderül: az elmúlt időszakban egyetlen környékbeli üzemre sem szabtak ki légszennyezési bírságot, valamennyi termelő cég károsanyag-kibocsátása alatta maradt a megengedett határértéknek.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felvette a kapcsolatot mindazon önkormányzatokkal, amelyek az elmúlt napokban jelezték, hogy az Apollo Tyres Ltd. magyarországi beruházásához helyszínt biztosítanának. A minisztérium arra törekszik, hogy az indiai cég beruházása Magyarországon valósuljon meg, ne pedig valamelyik környező országban. Huszonhét település - köztük Ajka, a Gyöngyöshöz közeli Hatvan és Jászberény, Mezőtúr, Nagykanizsa, Szeged vagy Szolnok - vezetője közös nyilatkozatban is megerősítette, hogy az egész magyar gazdaság és ezen belül saját lakóhelyük fejlődése szempontjából is nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az Apollo Tyres Ltd. Magyarországot választotta gyára helyszínéül. A Borsod megyei Sajószentpéter például Miskolccal közösen pályázna az indiai gumiipari vállalat, az Apollo Tyres beruházásáért. Rendelkezésükre áll egy egybefüggő 60 hektáros terület, és november végére átadják a négysávosított 26-os számú főutat, ami megkönnyíti az odajutást. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is jelezte: készek fogadni az üzemet.

Van azonban egy polgármester, aki - noha nem írta alá ezt a nyilatkozatot - titkon azt reméli, mégiscsak az ő városa kerül ki nyertesként a csatából. Bármilyen furcsa, Gyöngyös polgármestere az, aki még mindig bízik az Apollo visszatérésében. Megnézik a lehetséges helyszíneket, és rájönnek arra, hogy továbbra is a mátraalji város kínálja a legjobb feltételeket. Hiesz György politikai kiegyezést nem remél, szerinte a gyöngyösi Fidesz szervezet megsemmisülését jelentené, ha a gumigyár ügyében változtatnának az álláspontjukon.

S hogy mire alapozza a kincstári optimizmusát, amikor minden veszni látszik?

A gyöngyösi polgármester erre egyetlen mondattal válaszol:

- Még bízom a csodában.