Úgy fogalmazott: ha csak a rendszeres szociális segélyezés  anomáliáit próbálják kezelni, vagyis egyénileg szabályozni, hogy ki  juthat hozzá a segélyhez, és ki nem, "akkor a társadalmi  igazságérzethez közelebb lehet kerülni, de a társadalmi probléma  megoldásához nem".

A munkaügyi miniszter elmondta: új fogalommal, a "közfoglalkoztatási jogviszonnyal" tervezik kiegészíteni a mai  foglalkoztatási struktúrát. Ennek keretében reintegrálódhatnak a hosszú ideje munka nélkül  lévő emberek - tette hozzá.

A tárca tervei szerint a 35 év alattiaknak kötelező lesz legalább a nyolc osztály elvégzése és egy szakma megszerzése, az  idősebbekre az önkormányzatok érdekkörében felmerülő különböző  feladatok elvégzése vár. A miniszter ezt a formát "előszobának" nevezte, ezen keresztül  vezetik az érintetteket a nyílt munkaerőpiacra.

Ehhez a kormány a jelenleginél több forrást biztosít majd az  önkormányzatoknak, valamint létszámot is teremt az adminisztratív, szervezési feladatok elvégzéséhez. Szűcs Erika hozzátette: bevonják ebbe a munkaügyi központokat és  a családsegítőket is, mert támogatni kell a mobilitást, s hozzá kell járulni az ingázási, lakhatási költségekhez is.

A szociális és munkaügyi tárca vezetője Egerben, Mátraderecskén, Recsken és Bélapátfalván tett látogatása végén az MTI-vel közölte: a polgármesterek, jegyzők és szociális szakemberek egyetértenek a tervezett átalakítással. Egyebek mellett azt vetették fel, hogy szükség van a munkaerő-piaci igényhez igazodó, ugyanakkor jobb minőségű szakképzésre. Ezt jelzi, hogy a rendszeres szociális segélyezettek között jelenleg 40 ezer szakmunkás van - fűzte hozzá.

A beszélgetéseken szó volt arról is- mondta -, hogy a legnehezebb azon emberek munkába állítása lesz, akik sok éve nem dolgoznak. Ehhez növelni kell a forrásokat, mert míg a munkába visszaállításra uniós átlagban a GDP 2 százalékát fordítják, addig Magyarországon a fél százalékát sem - mutatott rá a tárcavezető. (MTI)