Az olimpia előtt bő egy hónappal készült Medián-felmérés szerint a magyarok átlagosan nyolc aranyérmet vártak. Ez alapján akár meglepő is lehet, hogy a versenyek befejeződése előtt öt nappal a még mindig bajnoki cím nélkül álló csapat szereplésével az emberek "közepesen" elégedettek: ugyanannyian (28-28 százalék) vannak, akik teljesen vagy részben elégedettek, mint akik hasonló mértékben elégedetlenek, az elégedettség intenzitását kifejező százfokú mutató értéke ennek megfelelően 50 pont.
Az olimpia is megoszt?
Annak ellenére, hogy a magyarok eddigi szereplését nem tartják tragikusnak, érzékelhető a csalódottság: azzal, hogy "a magyar sportolók eddig rosszabbul teljesítenek a vártnál" minden második válaszadó (49 százalék) legalábbis nagyobb részben egyetért, csaknem háromszor annyian, mint amennyien nem éreznek így (17 százalék). Azok körében, akik legalább kis részben így vélekednek (a teljes népesség 87 százaléka) a legtöbben elsősorban magukat a sportolókat okolják a kudarcért, a második leggyakrabban említett tényező az állami támogatás hiánya (33 százalék), 21 százalék pedig a kormányt teszi felelőssé. Abban, hogy nem nagyobb a csalódottság, minden bizonnyal szerepet játszik, hogy sokan maguk is túlzottnak ítélték az elvárásokat, illetve az ezek révén a versenyzőkre nehezedő lelki terhelést is a sikertelenség okai között tartják számon.
Bár az olimpia ideális eszköze lehetne annak, hogy a közös cél elhomályosítsa az élet minden területén nyomot hagyó politikai megosztottságot, ezen az olimpián úgy tűnik ez sem sikerült. A Fidesz-szavazók az MSZP híveinél intenzívebben követik az olimpia eseményeit, fontosabbnak érzik a jó szereplést, kevésbé elégedettek az eddigi eredményekkel, és inkább éreznek csalódottságot.
A pártkötődések a csapat eredményességének megítélésénél is nagyobb mértékben befolyásolják azt, hogy ki mivel magyarázza a kudarcot. A Fidesz támogatóinak körében a legtöbben (55 százalék) a kormányt okolják, illetve az állami támogatás hiányát hánytorgatják fel, ugyanez az arány az MSZP szavazótáborában csupán 15 százalék, és több tényező, köztük a bírók elfogultsága (18 százalék) is megelőzi a sorban.
A felmérést 2008. augusztus 19-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság lakóhely, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. Az adatok hibahatára a válaszolók számától függően 3-4 százalék.
Az élsport állami támogatásának növelését az emberek többsége (56 százalék) szükségesnek tartja, vagyis körülbelül minden második válaszadó azok közül is így vélekedik, aki nem magyarázza ezzel a pekingi sikertelenséget. Másfelől, kevesen, de olyanok is akadnak, akik szerint az élsport alulfinanszírozottsága is szerepet játszik a kudarcban, mégsem költenének többet rá.
