Bocsánatot kértünk az 1968-as csehszlovákiai bevonulásért

Hiller István kulturális miniszter a kormány nevében bocsánatot kért a negyven évvel ezelőtti magyar részvétel miatt a prágai tavasz leverésében.


A Fidesz közleményben reagált; Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője az MTI-vel közölte: van helye bocsánatkérésnek olyan, két nép kapcsolatát hátrányosan érintő sajnálatos történelmi esemény miatt, mint az 1968-as csehszlovákiai bevonulás.
"Ez a bocsánatkérés azonban mindenekelőtt az akkori diktatórikus államhatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának erkölcsi kötelessége. Meggyőződésünk, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elkenésének vagy szétterítésének" - reagált Hiller István bejelentésére a Fidesz.
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása Csehszlovákiába "agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen" - mondta Hiller István csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón, a Magyar Köztársaság kormányának megbízásából tett politikai nyilatkozatában.

"Ez akkor is így van, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban" - fűzte hozzá az oktatási és kulturális miniszter.

Mint mondta, a prágai tavasz vérbefojtása világos és egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a szovjet típusú hatalomgyakorlás megreformálhatatlan, alkalmatlan a változásra.

A brezsnyevi tankok a csehszlovák kezdeményezéseket elnyomhatták, de a prágai tavasz nem volt hiábavaló: szellemi és politikai mozgalmak egyik alapja lett keleten és nyugaton Európában - mutatott rá, hozzátéve, hogy az 1968-as prágai tavasz 1956 magyar forradalmával együtt a rendszerváltozás előkészítője volt a régió országaiban.

"A bevonulás, a prágai tavasz leverése gyalázat és szégyen" - fogalmazott Hiller István, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar részvétel ügyében a rendszerváltás utáni szabad Magyarország kormányainak is adósságuk van. Mint mondta, a bocsánatkérés erkölcsi kötelesség.

"Bocsánat" - zárta nyilatkozatát a miniszter.

Fodor Gábor a prágai tavasz évfordulóján: nincs emberarcú szocializmus.

Az SZDSZ elnöke szerint a prágai tavasz eltiprása negyven évvel ezelőtt megmutatta, hogy nincs emberarcú szocializmus; Fodor Gábor az MTI-hez eljuttatott közleményében Magyarország elmúlt ötven éve legszégyenletesebb eseményének nevezte, hogy részt vett az 1968-as csehszlovákiai bevonulásban. "Tizenkét évvel azután, hogy Magyarország saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor idegen hatalom tiporja el a szabadságot, maga is cinkosa lett egy ilyen cselekedetnek" - emlékeztetett Fodor Gábor az 1956-os események kapcsán 1968-ra. A pártelnök szerint negyven évvel ezelőtt kevesen voltak, akik felemelték hangjukat az ellen, hogy felmondjuk a szolidaritást más népekkel, amelyek a szabadságukért küzdenek. Ezeket az embereket elismerés illeti, mert megőrizték a magyarság becsületét, a cseh és szlovák néptől pedig ezúton is bocsánatot kell kérnünk - írta kommünikéjében Fodor Gábor. Úgy fogalmazott, hogy liberálisként büszkén vállalják 1968 örökségét: az elnyomó hatalommal szembeni prágai szabadságtörekvéseket és a Nyugat-Európában akkor zajló kulturális forradalmat. "Egyaránt óvnunk kell a demokrácia alkotmányos pilléreit, és a jogot a hétköznapok sokszínűségéhez, mert ez a szabadság" - írta Fodor Gábor, hozzátéve: az SZDSZ az alkotmányos jogállam és a demokratikus szabadságjogok pártja, így ezek védelme a legfontosabb feladat.


Heller Ágnes cseh kitüntetést kapott

Emlékérmet adományozott a cseh kormányfő tíz külföldi állampolgárnak - köztük Heller Ágnes, magyar filozófusnak - annak elismerésére, hogy negyven éve tiltakoztak a Varsói Szerződés öt tagállamának csehszlovákiai katonai akciója ellen, amely véget vetett a prágai tavasz nevű reformfolyamatnak. Mirek Topolánek a Karel Kramár egykori csehszlovák kormányfőről elnevezett érmet csütörtökön délután egy, a negyven évvel ezelőtti külföldi tiltakozásokat bemutató kiállítás megnyitója alkalmával Prágában adta át a kitüntetetteknek.

"Önök bebizonyították, hogy nem a kelet-európai országok polgárai, hanem a korabeli szovjet vezetés vetett véget a prágai tavasznak. A nem szabad országokban önök szabad emberként nyilvánultak meg" - mondta Topolánek.

A Kramár emlékérmet a cseh kormány azoknak a személyeknek adományozza, akiknek köszönetet akar mondani a demokrácia és az emberi szabadságjogok érdekében kifejtett tevékenységükért. A kitüntetettek között Heller Ágnesen kívül bolgár, lett, litván, német, lengyel és orosz állampolgárok vannak.

Heller Ágnes az események idején egy nemzetközi konferencián vett részt a jugoszláviai Korcula szigetén, s ott írta alá a megszállás elleni tiltakozó nyilatkozatot. "Kötelességem volt. Nem tehettem másként" - mondta újságíróknak Prágában. A kiállítást a nemrégiben megalakult cseh nemzeti emlékezet intézete szervezte, s a megszállás elleni magyar tiltakozásokat is bemutatja.

 (MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.