Oroszország elvetette az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a rendezésre benyújtott francia határozattervezetet. A dél-oszét konfliktus kapcsán hatodszor összeülő testület előtt Oroszország állandó képviselője, Vitalij Csurkin kijelentette: a tervezet nem tükrözi az orosz és a francia elnök által Moszkvában tető alá hozott hatpontos rendezési egyezményt.

Az orosz fél szerint erőinek megígért visszavonulása megkezdődött, grúziai hírek szerint azonban nem csak Dél-Oszétiából, de a határmenti grúz területekről sem távozik az orosz hadsereg.

Miközben Moszkva humanitárius katasztrófaként és népirtásként minősíti a grúz hadsereg négy napos dél-oszétiai akcióját, lassan enyhülnek a károkról szóló jelentések: az elpusztított Chinvali helyett ma már csak ötödrészt lerombolt dél-oszét fővárosról, 74 katonai áldozat helyett 64-ről beszélnek Moszkvában is. Az orosz Főügyészségi Nyomozati Bizottság (SZK) helyettes vezetője, Borisz Szalmakszov 133 bizonyított civil áldozatot említett, szemben a dél-oszét vezető, Eduard Kokojti szavai és a várost elhagyó menekültek becsléseivel szemben, amelyek szerint az áldozatok száma másfél ezer felett van.

Eldőlt, hogy nem jön létre az ősszel tervezett közös orosz-amerikai terrorelhárító hadgyakorlat sem. Moszkva pedig kedden döntött úgy, hogy nem vesz részt a balti tengerre tervezett NATO-Oroszország hadgyakorlaton.

Brüsszel és Moszkva viszonyát beárnyékolja a dél-oszét helyzet is, amelyben a Kreml szerint a NATO Grúzia pártját fogja. - Grúzia esetleges felvételét nem az ország alkalmassága, hanem oroszellenes célok határozzák meg - jelentette ki kedden az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint világos, hogy a "NATO által felfegyverzett grúz hadsereg" nem védelemre, hanem arra használja fel erejét, hogy erőszakkal oldja meg területi kérdéseit.

---

Eörsi kivonulást szorgalmaz

- Haladéktalanul el kell hagyniuk a konfliktuszónán kívüli grúz területeket az orosz erőknek - mondta lapunknak az Európa Tanács megbízásából Grúziába utazott Eörsi Mátyás. A politkus szerint Moszkvának semmilyen jogalapja nem volt arra, hogy Dél-Oszétián kívüli grúz területekre vonuljon be. - Bízunk abban, hogy az orosz elnök hatodik ígéretére valóban megindul a kivonulás - jelentette Dmitrij Medvegyev szavaira utalva Eörsi, aki tegnap Tbilisziből Goriba utazva három orosz katonai ellenőrző ponton haladt át. - A városba nehezen jutna el a segélyszállítmányok, az orosz hadsereg nem működik együtt a helyi hatósággal, és a harmincezer menekültnek sincs lehetősége visszatérni - jelentette ki Eörsi. Az ET magyar képviselője szerint egységes nemzetközi állásfoglalásra van szükség, hogy ne alakulhasson ki olyan világrend, amelyben Oroszország a nemzetközi jogot felrúgva szomszédos országok területeit szállhatja meg vélt vagy valós érdekei védelmében.

Eörsi az orosz vádakra, amelyek szerint Tbiliszi robbantotta ki a konfliktust, elmondta: Dél-Oszétia jövője természetesen kérdés, ám ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy az orosz erők a vitatott területen kívüli grúz területeken állomásoznak. Hozzátette, hogy Oroszország 1956-ban a magyarországi bevonuláskor is provokációra hivatkozott. Eörsi szerint Grúzia NATO-tagsága kérdés, ám a kialakult helyzethez hozzájárulhatott az is, hogy a katonai szövetség áprilisban nem támogatta egyértelműen a dél-kaukázusi ország csatlakozási menetrendbe való bevonását, amivel bátoríthatta Oroszországot a kemény beavatkozásra. - Ez a tévedés korrigálható. A világnak meg kell mutatnia, hogy ahogy annak idején Magyarországnak, úgy most Grúziának is jogában áll döntenie arról, hogy a szabad világ része kíván lenni.