Ma délután fél 3-kor bekövetkezett, amitől tartani lehetett: Magyarország már csak kilencedik a nyári és téli olimpiák összesített éremtáblázatán. Negyven arany előnnyel indultunk neki Pekingnek a házigazdákkal szemben.

A kínaiak az elmúlt tizenegy napban sorban „megették” a mögöttünk álló Norvégiát, Finnországot, Ausztráliát és Japánt. A tizenharmadik helyről indított felzárkózásuk sajnos nem állt meg a kilencedik lépcsőn. Pedig nem volt kilátástalan a pozíció megőrzése...

Magyarország kettő kivételével minden olimpián részt vett (csak 1920-ban voltunk az első világháború alatt büntetésben, majd 1984-ben szolidarizáltunk a szovjetekkel), és ha egyszer bevonultunk az ötkarikás stadionba, minden alkalommal arannyal is tértünk haza. Kína csak 1984-ben kezdte el igazán az éremgyűjtést. A huszadik század első felében az elmaradottság és történelmi tragédiák, míg a másodikban a kommunista vezetők neheztelése Tajvanra tartotta vissza a kínaiakat az olimpiai győzelmektől. Los Angelesben tért vissza az évtizedeken keresztül duzzogó nagyhatalom, és azóta jön fel az örökranglistán.

Azt sejtettük, hogy a nyolcadik helyet hosszú távon bajosan tudjuk tartani. Mögöttünk volt Kína, és még mindig hátrébb van Japán és Ausztrália. De hogy már Pekingben megrogyunk, nem hittük volna. Kínának 40-50 aranyat jósoltak, és pontosan 41 elsőségre volt szükségük a nyolcadik helyhez. Vagyis ekkora különbség kellett nekik saját sportolóik és a magyar csapat eredménye között. A magyarok eddig egyet sem nyertek, ma fél 3-kor Kína (tornában) már a 41.-et...

Bár még hátra vannak a kajak-kenu számok, nem valószínű, hogy a továbbiakban egy arannyal többet nyerünk, mint amennyit a hazai csapat. Ráadásul az éremtáblát elnézve 2020-ig kiesünk az első tízből.

A Spiegel állandóan frissíti az örökranglistát. Íme >>