A várólisták csökkentésére augusztusban és szeptemberben - egyszeri támogatásként - milliárdokat kapnak a kórházak. Ők úgy látják, hogy a várólisták ettől nem csökkennek, de azért örülnek: veszteségeiket pótolhatják a támogatásból.
Segít a pénz, de nem annyira a várólistákon
Amíg 2007-ben az "egyéves" várakoztatók klubjába hat kórház kényszerült, az idén már 12 intézetnek van legalább egy olyan beavatkozása, amelyre egy évig kell várni - olvasható a Heti Válasz múlt heti összeállításában. A "hátrányos helyzetű" kórházak közé - ahol egy évnél is tovább kell halogatni a műtéteket - tavaly hárman iratkoztak fel, idénre a számuk csaknem megnégyszereződött. A lap szerint a legtöbbet térdprotézisre (5 év 2 hónap), csípőprotézisre (2 év), gerincstabilizáló műtétre (1 év 8 hónap), szürkehályog-műtétre (1 év 4 hónap), szívkatéteres vizsgálatra (5 hónap) kell várniuk a pácienseknek.
Augusztustól 3,8 milliárd forintot folyósít az egészségbiztosító a kórházaknak, hogy csökkenjen a betegek várakozási ideje - írta tegnap a Világgazdaság. Az eddiginél több engedélyezett beavatkozással a gerincsebészeti, illetve a térd- és csípőprotézis-műtétekre való várakozás idejét kívánják csökkenteni. Az egyszeri keretet augusztusban, illetve szeptemberben lehet felhasználni, az ezért járó pénzt várhatóan novemberben fizetik ki az intézményeknek az elvégzett műtétek után. A kórházi vezetők attól tartanak, hogy túl rövid az idő ahhoz, hogy személyzetet mozgósítsanak, munkaidőt és szabadságokat csoportosítsanak át a lehetőség kihasználására.
Nehezen elképzelhető, hogy a következő hat hétben az intézmények olyan iramban növelnék a munkát, amely a várólistákon érzékelhető változást eredményezne, mondta lapunknak dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A Miskolci Megyei Kórház főigazgatója, dr. Csiba Gábor kísérletet tesz majd erre: átcsoportosításokat kér a dolgozóktól, hogy kihasználhassák a többletlehetőséget. Ezzel együtt ő is úgy látja, hogy a pénz elsősorban a már a korlátozáson felül elvégzett, eddig elvileg fedezetlen beavatkozások elszámolására lesz jó. Az intézményvezető szerint, ha mégis minden összejönne, akkor négy-öt százalékos többletre adhat fedezetet a pénz. Náluk például ma átlagosan három-hat hónap a várakozási idő - elsősorban az ortopédiai, a gerincgyógyászati és a szemészeti műtétekre kell várakozni.
Akadnak olyan kórházak, ahol akár másfél-két évet is várni kell a beavatkozásra. Segít-e rajtuk a többlet?
Dr. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ vezetője szerint nem. Nekik például hiába adnak többletet, ha nincs elég ágya, ahová a betegeket fektesse.
Jelenleg is minden ágyukon fekszik beteg, ha a biztosító nem képes több ágyat befogadni, akkor ennél több beavatkozást nem tud elvégezni.
- Ugyanakkor - tette hozzá dr. Varga Péter Pál, - az idő is kevés: legalább három hét kell ahhoz, hogy egy beteget felkészítsünk ezekre a műtétekre.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet többször is vizsgálta a várólistákat annak kapcsán, hogy mennyire indokolt egy-egy beavatkozásra évekig várni. Gond leginkább a listák kezeléséből és a betegek tájékoztatásából adódott. Feltételezéseik szerint leginkább kapacitás- és létszámhiány, illetve a források rossz elosztása miatt "torlódnak" a betegek, de a volumenkorlátozás is sokszor akadályt jelent. Kovácsy Zsombor közölte, hogy sok panasz érkezett a volumenkorlátozás miatt, így ez a többlet szükséges ahhoz, hogy javítsanak a helyzeten.
