Az eredeti tervek szerint csaknem ezer iskolát újítottak volna föl 2013-ig. Nos, ennél jóval többre van igény, s információink szerint a kormány ezért negyven százalékkal megemeli a keretösszeget.
Megemelik az iskolafelújítási keretet
Az elmúlt húsz év legjelentősebb iskolafelújítási programja kezdődhet meg az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében, ha a lapunk tudomására jutott kormánydöntéssel megemelik az ilyen célra még az év elején meghirdetett keretösszeget. Értesüléseink szerint a nemzeti iskolafelújítási program bejelentésére várhatóan a jövő héten, és miniszterelnöki szinten kerülhet sor.
Emlékeztetőül: Gyurcsány Ferenc a választási kampányban arról beszélt, hogy a következő bő fél évtizedben, azaz az ÚMFT zárását jelentő 2013-ig úgy ezer iskola felújítására kerülhet sor. Információink szerint a keretösszeg megemeléséről várhatóan azért dönt a kormány, mert a beérkezett, több mint 1400 pályázatból 1100-nál több az olyan, amely megfelelt minden formai követelménynek, több száz pedig oktatásszakmai szempontból is támogatásra érdemesnek bizonyult, azaz magas pontszámot ért el a pályázati elbírálás során, amely meglehetősen szigorú volt.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez közeli forrásaink szerint az eljárás éppen a viszszaélési kísérletek kiszűrése érdekében nyúlt néhány hónapnyival hosszabbra az eredetileg tervezettnél. "Trükkös szándékban nincs hiány: volt olyan iskolafenntartó, amely azt hazudta pályázati anyagában, hogy 15 éve semmilyen felújítás sem történt az épületben, miközben az iskola minden nyílászáróját újra cserélték az elmúlt évek során, de akadt arra is példa, hogy egy teljesen felújított iskolából csak azért akarták átköltöztetni az oktatást egy használaton kívüli laktanyába, hogy így pályázati pénzhez jussanak. Vagyis a helyszíni vizsgálódásokkal is tarkított szigorú ellenőrzés korántsem volt felesleges" - nyilatkozta lapunknak az NFÜ egyik illetékese.
Értesüléseink szerint a kormányhatározattal az eredeti keretet közel 40 százalékkal emelnék meg, s ezt a régiók "nagykoalíciós" alapon is követelték. Ugyancsak a régiók vetették fel azt is, hogy a hétéves keret nagyobbik részének felhasználásával nem feltétlenül érdemes az eredeti ütemtervhez ragaszkodni, ha egyszer több száz oktatási hely esetében az iskolafenntartók már kész, jó minőségű és befogadható pályázatokkal rendelkeznek most is.
A lapunk által megkérdezett fejlesztéspolitikai szakértők szerint a felvetés már csak azért sem indokolatlan, mert a most bejelentésre kerülő első kör nyertesei esetében az látszik, hogy nem feltétlenül azok jutnak először fejlesztési forráshoz, ahol arra a legnagyobb szükség van, hanem azok, amelyek professzionális pályázati anyagot készítettek. Az így előálló területi egyenlőtlenségeket a szakemberek szerint is egy minél hamarabbi, újabb kedvezményezetti kör kihirdetése, a most "második helyen végzettek" támogatása tudná hatékonyan oldani.