A sárvári mentősök megunták, hogy beázik a tető a munkahelyükön, salétromosak a falak, lepergett a vakolat, és bűz terjed állomáson. Ezért még a tavasszal elhatározták, hogy saját maguk újítják fel az épületet, ami szeptemberre elkészül. Mindez nem a dolgozók feladata lett volna.
Mentőállomás ideiglenes engedéllyel
Annyira lepusztult az 1971-ben épített mentőállomás épülete, hogy az ÁNTSZ az idén december végéig csak ideiglenes engedélyt adott a létesítmény működtetésére - mondja Karádi Mihály sárvári állomásvezető annak kapcsán, hogy a huszonöt dolgozó még áprilisban elhatározta: elegük van a lepusztult állapotokból.
Először csak egy tisztasági festésre gondoltak: ezt a dolgozók végeztek el, akik ezután a felújítási munkák folytatása mellett döntöttek. Mégpedig úgy, hogy munka után kezdtek fúrni-faragni, vakolni, hegeszteni.
Mint megtudtuk, a sárvári mentősök csaknem ezer munkaórát fordítottak a teljes felújításra, amihez pénzzel, anyaggal csatlakozott az OMSZ, a sárvári önkormányzat és több környékbeli támogató. Ma már olyan az épület kívül-belül, mintha új lenne. Szép fa-, csempe- és járólap-burkolatok fogadják a belépőket, modernizálták az öltözőket, a fürdőt, kicserélték a berendezést.
Azzal minden érdekelt tisztában van, hogy az állomás felújítása nem a mentősök feladata lett volna. Puskás Tivadar, a mentők regionális orvosigazgatója szerint többször tervbe vették már új mentőállomás építést Sárvárra, de mindig kevés volt rá a pénz. Hozzátette: az OMSZ korábban finanszírozta például a fűtés korszerűsítését, a lapos tető felújítását, s lehetőségeihez mérten most is segített. Puskás Tivadar elismerte: valóban elviselhetetlenné váltak Sárváron a viszonyok, s ezen változtatni kellett.
Gecse Krisztián mentőorvos is, aki azzal magyarázza kezdeményezésüket: nem nézhették tovább, hogy a munkahelyük szinte teljesen lerobbant állapotban volt. Szabó Zoltán mentőtiszt és Kovács László mentőápoló ötlete volt az önkéntes munka, amelyet meg is szerveztek. Németh Tibor bontásokat végzett, kerítést, kapukat hegesztett. Volt, aki kerítést festett, takarított.
A szintén megszépült konyhában lévő bútor láttán azt gondolhatnánk, hogy gyárban készült. Pedig szó sincs erről: az egyik dolgozó, Czeglédi Szabolcs remeke, míg más faipari munkákat és a parkettázást Kardos Norbert vezetésével készítették el.
Karádi Mihály elmondta: olyan támogatás, adakozás bontakozott ki a 45 ezres lélekszámú kistérségben, amikor híre ment a mentőállomás házilagos felújításának, hogy maguk is meglepődtek. Aztán az OMSZ is beszállt az anyagvásárlásokba - 2,4 millióval. Vállalkozóktól komplett fürdőszoba-berendezést, ötszáz négyzetméternyi csempét, járólapot, új ablakokat, cementet kaptak. Egy zalai cég villanyszerelést végzett, egy ikervári pedig fél áron adta az elektromos vezérlésű garázskapukat, hogy gyorsabban kihajthassanak. Végül tízmilliós értéket hoztak létre a mentők önmaguknak, a térségnek, az OMSZ-nek és a betegeknek.
A felújított állomást szeptember közepén avatják.