Grúzia már nem ismer el semmilyen orosz "békefenntartó erőt" - tette hozzá. "Már nem beszélhetünk grúziai orosz békefenntartó erőkről. Nincsenek is ott orosz békeerők, ezek orosz erők, amelyek már csaknem 2000 harckocsiból állnak, és feladatuk az ország gazdasági infrastruktúrájának tönkretétele" - szögezte le Szaakasvili.

Merkel: Grúzia továbbra is jelölt a NATO-tagságra

A német kancellár szerint Oroszországnak azonnal ki kell vonulnia Grúziából. A kaukázusi konfliktus ellenére Grúzia továbbra is jelölt a NATO-tagságra - mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap Tbilisziben. "Grúzia, ha akar, NATO-tag lesz". Németország nem lát okot arra, hogy a legutóbbi NATO-csúcson hozott döntésétől visszatáncoljon - mondta a kancellár Miheil Szaakasvili grúz elnökkel tartott tárgyalásai után.

Németország az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozón úgy foglalt állást, hogy dél-oszétiai és abház szakadár területeinek megoldatlan problémája még ne rögzítsék Grúzia NATO-csatlakozásának pontos menetrendjét.Moszkva cáfolja csapatkivonásait Dél-Oszétiából

Az orosz védelmi minisztérium cáfolta, hogy megkezdődött volna az orosz csapatok kivonása Dél-Oszétiából, grúz hivatalos források viszont azt cáfolták, hogy az orosz egységek távoznának Gori városából.

A minisztérium szóvivője vasárnap azt mondta az Interfax hírügynökségnek: az 58. hadsereghez tartozó egységek kivonásának részletein most dolgoznak, s kivonásukról a helyzet stabilizálódásának függvényében döntenek majd. Korábban a minisztériumban azt állították, hogy megkezdődött a részleges csapatkivonás. Vjacseszlav Boriszov vezérőrnagy, a frontvonalon bevetett katonák parancsnoka arról beszélt, hogy az orosz csapatok megkezdték kivonulásukat Chinvaliból, Dél-Oszétia fővárosából.

A grúz belügyminisztérium vasárnapi közlése szerint az orosz egységek nem távoztak Goriból, pusztán átcsoportosítás történt. Az ország nyugati - Abháziához közel eső - részén pedig továbbra is őrzik pozícióikat az orosz katonák Szenakiban és Zugdidiben.

Dél-Oszétiában (és Abháziában) eredetileg gyengén felfegyverzett, a Független Államok Közösségének színeiben fellépő orosz békefenntartók tartózkodtak az 1992-ben megvívott grúz-dél-oszét háború nyomán kötött dagomiszi megállapodás értelmében. A dokumentum Közös Ellenőrző Bizottság létrehozását és békefenntartó missziót irányzott elő.

A grúz hadsereg Dél-Oszétia elleni augusztus 8-án indított támadására, a grúz nehézfegyverzet és páncélosok hajnali bevonulására válaszul Moszkva elindította az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. hadsereg egységeit Dél-Oszétiába, az indoklás szerint a dél-oszétiai lakosság és az orosz békefenntartók védelmére. Az expedíció visszaverte a grúz támadókat, és behatolt Grúziának a szakadár Dél-Oszétia határain túli területeire.

Az utóbbi napokban a kivonásról elhangzott orosz nyilatkozatok látszólag nem voltak teljesen egyértelműek azt illetően, hogy amikor kivonásról beszélnek, az 58. hadseregnek a konfliktus kezdetén Dél-Oszétiába küldött egységeiről, vagy a jogosan ott tartózkodó orosz békefenntartókról van-e szó. Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentései azonban azt jelzik: Moszkvának elvben szándékában áll kivonni a grúz támadás nyomán Dél-Oszétiába küldött harci egységeket - amelyeknek jelenlétét élesen bírálják nyugati politikusok -, de a határidőt firtató kérdésekre Lavrov annyit válaszolt: "A kivonás annyi időt vesz igénybe, amennyire szükség van".

Medvegyev elnök, majd Lavrov azt is kijelentette: az orosz békefenntartók Dél-Oszétiában maradnak (és Abháziában). A külügyminiszter azt is hozzátette: létszámuknak nem szab felső határt a dagomiszi megállapodás.

Rice szerint Moszkva nem tartja be a tűzszünetet

Az amerikai külügyminiszter azzal vádolja Oroszországot, hogy nem tartja tiszteletben a Grúziával kötött tűzszünetet. "Létezik egy tűzszünet, és Oroszország nem tartja magát ehhez" - mondta Condoleezza Rice vasárnap a Fox hírtelevíziónak nyilatkozva. Az NBC tv-ben pedig azt állította, hogy Grúzia elleni offenzívájával Moszkva "lerombolta" saját nemzetközi tekintélyét.

Tőkekiáramlás Oroszországból a konfliktus miatt

Az orosz-grúz konfliktus miatt 7 milliárd dollár tőke áramlott ki Oroszországból néhány nap alatt - közölte Alekszej Kudrin pénzügyminiszter vasárnap. Elmondása szerint csupán egy nap alatt, augusztus 8-án, pénteken 6 milliárd dollárt vontak ki a befektetők, majd hétfőn, 11-ikén további 1 milliárdot. Kudrin szerint félő, hogy a politikai feszültségek miatt az orosz nemzeti bank által várt 30-40 milliárd dollárnál kevesebb külföldi tőke érkezik az országba.

Az augusztus hetedikén kirobbant konfliktus elriasztotta a befektetőket, a moszkvai tőzsdén két év óta a lagalacsonyabb szintre csökkent a részvények árfolyama, majd tizenegyedikén a lehetséges tűzszünet hírére ismét emelkedésnek indult. Oroszországba rekord értékű külföldi tőke, 82 milliárd dollár érkezett 2007-ben.

Sarkozy "súlyos következményeket" ígér

A francia elnök "súlyos következményeket" helyezett kilátásba az EU-orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre gyorsan és átfogóan a grúz-orosz tűzszüneti egyezményben foglaltakat. Nicolas Sarkozy ezt vasárnap közölte az orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel folytatott telefonbeszélgetésben. Az orosz államfő válaszában jelezte: Moszkva hétfőn dél tájban megkezdi a csapatkivonást.

Sarkozy, az EU soros elnöki tisztét ellátó Franciaország államfője hangoztatta, hogy a hatpontos tűzszüneti egyezményt, amelyet éppen Medvegyevvel együtt dolgozott ki, már az összes érdekelt fél aláírta. Így annak értelmében haladéktalanul ki kell vonulnia mindazoknak az orosz csapatoknak Grúziából, amelyek augusztus 7. óta nyomultak be a válságövezetbe. A két elnök megegyezett abban, hogy a térségbe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőit küldik. Abban is megállapodtak, hogy naponta telefonon egyeztetnek a fegyvernyugvási egyezmény megvalósításának a menetéről.

A Sarkozy kezdeményezésre létrejött orosz-grúz tűzszüneti megállapodás értelmében a grúz csapatok visszavonulnak támaszpontjaikra, miközben az orosz erők is visszatérnek a konfliktus kezdete, vagyis az augusztus 7-e előtt elfoglalt körleteikbe.

A pápa humanitárius folyosók megnyitását kéri

XVI. Benedek pápa vasárnapi úrangyala imádsága végén kérte, hogy haladék nélkül nyissanak meg humanitárius folyosókat Dél-Oszétia és Grúzia között. "Azt kérem, hogy nyissanak humanitárius folyosókat (...), hogy a holtakat méltósággal eltemethessék, a sebesülteket megfelelően elláthassák és az emberek felkereshessék rokonaikat" - jelentette ki az egyházfő Rómához közeli nyári rezidenciáján, Castelgandolfóban.

XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy nagy aggodalommal követi figyelemmel a grúziai eseményeket. A nemzetközi közösség nagylelkűségére apellálva felszólított a válság menekültjeinek, különösen a nőknek és a gyerekeknek a megsegítésére. A pápa azt kívánta, hogy a jelenlegi átmeneti tűzszünet stabilizálódjon és tartós béke alapja legyen. Az országokat ezenkívül arra biztatta, hogy továbbra is segítsék elő a hosszú távú megoldás kialakítását a párbeszéd és a közös jó szándék révén. A katolikus egyházfő végezetül külön imát mondott a kaukázusi válság halottaiért, és részvétét nyilvánította az áldozatok családjainak.

McCain '56-hoz hasonlítja az eseményeket

John McCain amerikai szenátor az 1956-os magyar forradalom eltiprásához hasonlította a Grúzia elleni orosz támadást; a valószínű republikánus elnökjelöltet idéző The Washington Post szerint azonban csínján kell bánni az ilyen párhuzamokkal. "Ezt a mozit már láttuk, Prágában és Budapesten" - mondta a szenátor, hozzátéve, "ma mindannyian grúzok vagyunk". McCain Csehszlovákia 1968-as, illetve Magyarország 1956-os szovjet megszállására utalt - világított rá a liberális hangvételű The Washington Post, amely vasárnapi számában egy archív fotót is közölt, amelyen szovjet harckocsik láthatók a magyar főváros utcáin. Magyarország szovjet megszállása, amely véget vetett az 56-os felkelésnek, nem hasonlítható a Grúzia elleni orosz támadáshoz - írja a lap.

A The Washington Post megjegyezte: az orosz-grúz "csúnya háború" kirobbanása nyomán gyorsan megjelentek olyan vélemények, amelyek szerint Putyin Hitlerhez hasonlítható. Robert Kagan neokonzervatív kommentátor az orosz támadást a Szudéta-vidék 1938-as náci megszállásához hasonlította; Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter volt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig arról beszélt, hogy az orosz kormányfő magatartása ijesztően hasonlít Sztálin és Hitler 1930-as évekbeli politikájához. Az újság szerint azonban ezek a megállapítások túlzóak, mint ahogy az egykori hírhedt Brezsnyev-doktrínához sem lehet hasonlítani Moszkva mai politikáját; a szovjet vezetők egykor fenntartották maguknak a jogot, hogy katonailag beavatkozzanak Kelet-Európában omladozó birodalmuk aládúcolására.

A The Washington Post szerint a Dél-Oszétia körüli viszály eseményei csak a Kaukázus bonyolult etnikai viszonyainak ismeretében érthetők meg; a történelmi sérelmek mélyek a térségben, ahol az elnyomottakból egy szempillantás alatt elnyomók válhatnak.

Amerikai lap szerint a grúz háború "segíti" az amerikai fegyverkezést

A Grúzia elleni orosz támadás "váratlan segítséget" jelent nagy amerikai fegyverkezési programoknak - írta a vasárnapi The Wall Street Journal. A kaukázusi viszály nyomán felerősödtek az olyan, több milliárd dolláros fegyverprogramokat támogató hangok, amelyek vadászgépek és rombolók fejlesztését szorgalmazzák. E programok finanszírozása évről évre nehezebb, az ellenzők szerint ezek a fegyverek elavultak a mai konfliktusok felkelő ellenségeivel vívott harcokban.

Robert Gates védelmi miniszter nagy erőfeszítéseket tett idén azért, hogy visszafogja ezeket a költséges fejlesztéseket. Fő érve szerint az F-22 Raptor vadászgépekkel és a futurisztikus külsejű Zumwalt osztályú rombolókkal nem lehet felvenni a harcot a könnyű fegyverzetű, rejtőzködő milíciákkal és terrorista csoportokkal szemben, amelyek az amerikai erők legfőbb ellenségei Irakban és Afganisztánban. Gates törekvése azonban politikai érdekeket sért, továbbá hadiipari vállalatok milliárdos programjait, az azok által teremtett munkahelyeket veszélyezteti.

A konzervatív újság szerint a Grúzia elleni orosz katonai fellépés módosított a helyzeten. A grúz utakat megbénító orosz páncélos oszlopok és a légi támadások szinte azonnal felerősítették azokat a véleményeket, amelyek szerint a Pentagon nem veszi elég komolyan az orosz és a kínai fenyegetést. Amennyiben a grúziai viszály folytatódik és kiterjed, az amerikai védelmi cégeknek könnyebb dolguk lesz elérni a nagy fegyverfejlesztési programok finanszírozását - írta a The Wall Street Journal. A lap emlékeztetett arra, hogy Gates miniszter a héten kijelentette: az új fegyveres viszály arra készteti az Egyesült Államokat, hogy újragondolja Oroszországhoz fűződő stratégiai viszonyát.

A vasárnapi The New York Times arról cikkezett, hogy a grúziai orosz fellépés a szovjet utódállamokban félelmet kelt, leginkább talán Ukrajnában. Több kijevi megfigyelő szerint Ukrajna lehet a újjáéledő Oroszország következő célpontja, hiszen a Nyugat-barát Viktor Juscsenko elnök is tüske Moszkva szemében, bár talán nem annyira, mint a szókimondó Miheil Szaakasvili grúz elnök.

(MTI)