Egy rendőrségi tanulmány az illegális színesfém-felvásárlókat teszi felelőssé a rohamosan terjedő szobor, kábel és sínlopásokért. Jól szervezett bűnözői hálózatok évente több ezer tonna "fémhulladékot" értékesítenek Szlovákiába, Ausztriába és Németországba. Becslések szerint az áru legkevesebb tíz-tizenöt százaléka a színesfémtolvajoktól származik.
Kilopják a falból a kábelt
Minden harmadik fémhulladék-felvásárló illegálisan működik Magyarországon - derült ki egy rendőrségi felmérésből. Az ORFK áprilisban mérte fel a fémhulladékgyűjtéssel, -tárolással és -kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokat és telephelyeiket. Bencze József országos rendőrfőkapitány érdeklődésünkre azt mondta, ezt a munkát nem utolsósorban azért végezték el, hogy mire elkészül az alumínium- és színesfémhulladékok gyűjtését, nyilvántartását rendező jogi szabályozás, pontos képük legyen a valós helyzetről.
- Néhány uniós tagállam rendőrsége a terrorizmussal és a kábítószer-kereskedelemmel azonos súlyú problémaként említi ma már a fémhulladékgyűjtést és -feldolgozást; szeretnénk megelőzni, hogy nálunk is hasonló állapotok alakuljanak ki - mondta a tábornok, cáfolva, hogy a színesfémhulladék-begyűjtés és -kereskedelem máris a szervezett bűnözés ellenőrzése alatt állna.
Bencze nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesülésünket, miszerint a rendőrség még az ősszel átfogó akciósorozatot indít az illegális fémgyűjtők és fémfeldolgozók felszámolására.
Az alumínium- és a színesfémlopás, s a fémhulladékok illegális kereskedelme húsz éve létező probléma. Kétévente készültek akciótervek a rendőrségen a fémlopások visszaszorítására. Húsz év alatt számos konferenciát tartottak - csak 2008-ban hármat - az önkormányzatok, a legális fémfelvásárlók és -feldolgozók és az érintett hatóságok arról, mit lehetne és mit kellene tenni a színesfémlopások visszaszorításáért. Közben a színesfémlopás és a fémhulladékok illegális kereskedelme önálló iparággá fejlődött.
A rendőrség az év első hat hónapjában 1256 nyomozást rendelt el alumínium- és színesfémlopás miatt; valamivel többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A lopáskár meghaladta a 250 millió forintot. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a vasúti biztosítóberendezés megrongálása vagy a sínlopás miatt a vasúttársaságot és megbízóit ért üzleti veszteséget, az áram-, telefon-, internet- és gázszolgáltatók ügyfeleinek kárát.
A rendőrségnek csupán az ismertté vált esetek negyedében sikerül elfogni a tetteseket. Többnyire akkor, ha egy területen rendszeresen feltűnnek a fémtolvajok, s a helyi rendőrkapitányság figyelőszolgálatot szervez, fokozott közlekedési ellenőrzéseket tart.
A tolvajok - ha már felszedtek néhány szál sínt, levágtak pár tízméternyi kábelt, feltörtek egy raktárt, ahol gépeket, fém alkatrészeket, csöveket, szögvasakat és hasonlókat tároltak - a lehető legrövidebb időn belül elviszik a lopott holmit egy távolabbi település közelében működő illegális telepre, ahol feldarabolják (azonosíthatatlanná teszik) a zsákmányt, mielőtt átadnák a felvásárlónak. Újabban fiktív számlákkal és szállítólevelekkel is felszerelkeznek, így ha a rendőr megállítja őket, "papírjuk van arról", hogy aznap vásárolták a hulladékfémet egy gyűjtőtől.
A közterületekről ellopott szobrok - a tolvajok szempontjából másfél tonna gyorsan pénzzé tehető fémet (jellemzően bronzot) jelentenek - az esetek többségében illegális öntödékben végzik. Később, tömbbe öntve újra eladják őket szobrászoknak. Így még az is megtörténhet, hogy az új szobor az ellopott műalkotás anyagából készül.
A színesfémek magas ára miatt nagy a kereslet a fémhulladékok iránt. A hulladékok összegyűjtése, feldolgozása és újrahasznosítása az Európai Unióban százmilliárd eurós üzlet, ami mintegy másfél millió munkahelyet teremtett az elmúlt években. Kína és India mellett Németország, Ausztria és Szlovákia is nagy felvásárló. Az elmúlt néhány évben évi 5000 tonna rezet és rézötvözetet exportáltak magyar cégek Szlovákiába. Az exportőrök többsége az adóhatóság előtt ismeretlen, azaz a milliárdos üzletekből gyakran egy fillér adóbevételt sem lát a költségvetés.
A mesés haszon gátlástalanná teszi a felvásárlókat - a rendőrség egyértelműen őket teszi felelőssé a már-már ipari méreteket öltő alumínium- és színesfémlopásokért. A jó áron eladható fémért egyesek még az életüket is kockára teszik. Áram alatt lévő vezetékeket vágnak le, nagyfeszültségű transzformátorokat rongálnak meg értékes fém alkatrészeikért.
Tőlünk nyugatra még roszszabb a helyzet. Angliában a fémdrágulás miatt teherautókat rabolnak el (színesfém-szállítmányukkal együtt), az Egyesült Államokban kilopták a parkoló autókból a katalizátort, és a rézkábeleket, Svédországban, Hollandiában épülő házak falából tépték ki az elektromos vezetékeket. Nemrég feltartóztattak Ausztriában egy Magyarországra tartó teherautót, amelynek rakterében 2600 kiló lopott rézkábel volt.
A fémkereskedők keze messze elér. Egy önkormányzat szerződést kötött egy legálisan működő autóbontóval a területén elhagyott autóroncsok elszállítására. A városháza időről időre értesítette a céget, hol találhatók elszállítandó roncsok, ám azok többsége eltűnt, mire a szállítók odaértek. Kiderült, hogy valaki a városházáról a feketén dolgozó konkurenciának is kiadta a roncslistát.
A törvényesen működő fémfelvásárlók és -feldolgozók évek óta sürgetik a gyűjtés, a felvásárlás és a kereskedelem szabályozását. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosának irányításával elkészült egy a szükséges intézkedéseket és jogszabály módosításokat összegző előterjesztés, amelyet információink szerint augusztus 19-én tárgyal a kormánykabinet. Azt azonban még nem tudni, hogy mikor lesz a tervezetből alkalmazható és betartatható jogszabály.
A szakma és a hatóságok is azt szeretnék elérni, hogy a felvásárlókat jogszabály kötelezze a fémhulladékot leadók személyazonosságának ellenőrzésére, s hogy kiskorúak egyáltalán ne végezhessék ezt a tevékenységet. Naprakész nyilvántartás vezetésére köteleznék a felvásárlókat, s zöldszámon lehetővé tennék, hogy bárki bejelentést tehessen, ha illegális hulladéklerakatra bukkan.