Több ezer emberi maradvány pihen kartondobozokban a Szegedi Tudományegyetem sötét, málló vakolatú pincéjében. Itt tárolja jelenleg a szegedi Móra Ferenc Múzeum a környékben feltárt leletek egy részét. A csontok negyven év alatt igencsak felgyűltek, így helyhiány miatt az egyetem és a múzeum további három épületet bérel. A kiásott emberi maradványok ugyanis a törvény szerint a kulturális örökség részét képezik, vagyis felszínre kerülésük után sem visszatemetni, sem megsemmisíteni nem lehet őket. Raktározásuk így egy idő után mindenhol gondot jelent. A dél-alföldi térségben ráadásul sokáig csak Szegeden volt embertani tanszék, és a környező városokból is ide hozták az ásatások során előkerült csontokat. A helyzet megoldását jelentené a közeli Kiszombor község kastélyának felújítása, ahol végre egy helyen tudhatnák a régió valamennyi leletét, illetve a későbbiekben feltárt csontok is ide kerülhetnének.

A tervek szerint a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem együttesen 30 ezer leletet állítana ki a Rónay-kastélyban. Emellett a Magyar Természettudományi Múzeum is közreműködne, elsősorban a közös kutatásokban és a raktár szakmai felügyeletének biztosításában. Negyvenezres állománya - melyet továbbra is Budapesten tartanának - része lenne a közös számítógépes adatbázisnak, ahol a regisztrált egyedekről a külföldi kutatók is könnyen tájékozódhatnak.

Ezzel a hármas megegyezéssel létrejönne Európa, vagy talán a világ egyik legnagyobb embertani gyűjteménye - mondta Horváth Ferenc, a Móra Ferenc Múzeum régésze. Az új raktár nemcsak kutatási célokra lenne alkalmas, hanem a tervezett látványtárban - a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeuméhoz hasonlóan - üvegfelületen keresztül bárki megnézhetné a nagyrészt több ezer éves csontokat.

Az 150 éve nemesi laknak épült, mára erősen lepusztult (mégis mutatós) Rónay-kastély felújítása sem új keletű probléma. A második világháborút követően államosították, s többek között hagymaraktárként is üzemelt. Néhány évtizede átépítették, ami abban a helyzetben már csak előnyére vált. A Móra Ferenc Múzeum előzetes vizsgálata szerint a kastély strukturális átalakítás nélkül alkalmas raktárnak, elsősorban a torony és az egyéb külső részek tatarozására van szükség. Hasznosítására azóta is több kezdeményezés született. Felvetődött a szociális otthon, levéltári raktár vagy a magánkézbe adás lehetősége is. A legnagyobb akadályt minden alkalommal a felújítás költségei jelentették. Új tetőszerkezetet már kapott a kastély, de Szegvári Ernőné, Kiszombor polgármestere elmondta, bérbe adni csak teljes renoválás esetén hajlandó. Amennyiben tehát megvalósulna a leletraktár lehetősége, a Móra Ferenc Múzeum fenntartójára, a Csongrád megyei önkormányzatra várna a rendbehozatal finanszírozása. A várhatóan több száz milliós összeget pályázaton szeretnék megszerezni.

Mindemellett még az érdekeket is össze kell egyeztetni: hiszen míg az ingatlan a község tulajdona, a felújító és felhasználó a megyei önkormányzat lenne. Bár a konkrét tárgyalások csak ősszel kezdődnek, biztató előjel, hogy mind a település vezetése, mind a Csongrád megyei önkormányzat szívesen látná, ha leletraktárként működne a műemlék értékű épület.