Van, ahol károkat okozott a közelmúltbeli áradás - másutt pedig hasznot hozna, ha jönne. A makói strandon a Maros frissen "hozott" iszapját minden áradás után összegyűjtik, a városi gyógyfürdőbe szállítják, és gyógykezelésekre alkalmazzák, mozgásszervi és egyéb betegségekre. A nemrég levonult áradat azonban nem lépett ki a medréből - sőt már két éve nem jutott iszaputánpótlás a hullámtérbe. A marosi gyógyiszaptól évről évre sok ezren nyerik vissza egészségüket. A város 3,5 milliárdos fürdőbővítési beruházása keretében iszapfürdő is készül.
A marosi gyógyiszap karrierje
Nemcsak a Makói Termál- és Gyógyfürdőben hasznosítják a Maros iszapját, hanem az egész Dél-Alföldön, Szegedtől Kecskeméten át Gyuláig, sőt, az egyik budapesti fürdőben is.
Az, hogy a Maros által szállított iszappal gyógyítani lehet, régóta köztudomású. Az ötvenes évek elején Batka István makói orvos felfigyelt arra: ha a hagymaföldeken sokat dolgozó, reumatikus fájdalmakkal küszködő emberek bekenik magukat az iszappal, s azt néhány órás napozás után lemossák magukról, akkor a fájdalmak csökkennek. A szakember országos minősítő intézményeknél bevizsgáltatta az iszapot, amely azóta hivatalosan is gyógyiszapnak számít. A Maros iszapjának gyógyító hatását az azóta történt újabb vizsgálatok is megerősítették - mondja Pőcze Lászlóné, a Makói Termál- és Gyógyfürdő vezetője. Reumatikus, belgyógyászati, nőgyógyászati megbetegedések, egyes bőrbetegségek gyógyítására, sérülések utókezelésére egyaránt alkalmazzák, különféle egyéb kezelésekkel kombinálva. Évről évre sok ezren vesznek igénybe iszapkezelést Makón.
A marosi iszap megújuló gyógyhatásúanyag-forrás: minden áradás után tíz-húsz centi vastagságban borítja be a hullámteret. Így a Maros-parti strand területét is - ott gyűjtik a fürdő szervezésében. Miután az áradás már két éve elmaradt, így nem volt mit begyűjteni. Hiány azonban így sincs gyógyiszapból, mert a fürdő tartalékolt belőle.
Mi kell ahhoz, hogy egy iszapot gyógyiszappá nyilvánítsanak? Kulcsár György, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság megbízott főigazgatója azt mondja: a gyógyiszappá minősítést "a természetes gyógytényezőkről" szóló egészségügyi minisztériumi rendelet szabályozza. Magyarországon négy gyógyiszapot tartanak nyilván a marosin kívül: a hajdúszoboszlóit, a Közép-Tisza- vidéki Tiszasüly menti kolopit, a hévízit, és az alsópáhoki Georgikon-gyógyiszapot.
A marosi gyógyiszapnak kedvező a szemcsemérete, jól duzzad, s ez hozzájárul, hogy a város területén 997 méter mélyről feltörő, alkáli-hidrogénkarbonátos makói gyógyvíz - amellyel keverve a testfelületre helyezik - is kifejthesse hatását. A Maros iszapja radioaktív is, radontartalmának stimuláló hatása van a neurovegetatív idegrendszerre, s így fokozza a sejt közötti anyagcserét.
A Makón tervezett fürdőfejlesztési beruházásnak egy iszapfürdő létrehozása is része - ez lesz az ország egyetlen ilyen létesítménye. A 3,5 millió forintot igénylő beruházáson belül 1,75 milliárd forinthoz a Dél-alföldi Operatív Programok (DAOP) pályázat keretében juthat hozzá Makó, s az összeg másik felét a város költségvetése fogja fedezni.