Van az ülős munka és van az állós. Ez utóbbi az, ha pultosnak állsz. Nem lesz könnyű dolgod. Akkor válaszd, ha élvezed, hogy pörgés van körülötted, de ha nagyobb az alvásigényed, mint három óra, arra ne számíts, hogy látni is fogsz valamit a fesztiválból. Az alap, hogy kinn alszol. Reggel hattól este hatig, vagy reggel nyolctól este nyolcig tartó munkaidővel számolva igazából nincs is más választásod. Ki lehet fogni, persze szerencsésebb pultokat is, akkor a délutáni melót letudva irány az éjszaka, alvásra pedig ott az egész délelőtt.

Ha valaki barátokkal dolgozik együtt – vagy mint például Varga Árpi barátom, a Sziget legkiválóbb pultosa a barátnőjével a belső pultban – az határozottan lendíthet a hangulaton. Benne van a pakliban, hogy elszáll az a fizetés, amit itt bezsebelsz, de nullára kijönni egy fesztiválon, szintén beleférős lehet.

Különösen az éjszakás meló tud kemény lenni. Nem fontos hogy jól érts az emberekhez, vagy beszélj sok nyelvet, csak értsd meg azt a pár kulcsszót, a turbó kólától a csűrmixen át a füttyig vagy a bivalycsókig. Tapasztalatlanul ne menj oda, mert a csapolás is nehéz ügy lehet, ha egy perc alatt egy harminc embert kéne kiszolgálnod.

Remek lehetőség az üldögélésre, ha egy kiállítást őrzöl, de napijegyért a Civil Szigeten is jó lehetőségek adódhatnak Előnyük, hogy éppen a pangás idején dolgozol. A Lumináriumnál üldögélni délután például egészen kellemes tud lenni, és ha vége, akkor indul be igazán kinn az élet. Az elsősegélysátor önkéntesei a világ szentjeinek szigetét alkotják, ez úton megemelem napkalapom az összes dolgozó előtt. Napon elaludt, kiütött embereket keltegetsz, szó szerint mocsok meló. Egyszer az orrom előtt könnyített magán az egyik delikvens és ezt az önkéntes keze bánta.

Ilyen tehát a Sziget a túlsó partról nézve. Ha könnyedén szeretnéd élvezni a fesztiválhangulatot, igazából két lehetőséged marad: Vagy előtte dolgozol három-négy hetet és a fesztiválra csak mulatós kedvet tartogatsz, vagy betanulsz valami eladható haknit és jövőre már érted fizetünk.