Az elnök hangsúlyozta: Moszkva Tbiliszitől a kidolgozott elvek mielőbbi írásos elfogadását, s ezen elvek Oroszország, az Európa Tanács és az EBESZ garanciájával való végrehajtását várja és hangsúlyozta: újabb agresszió esetén Oroszország újra válaszolni fog.

Oroszország elfogadja Abházia és Dél-Oszétia bármely döntését e köztársaságok státusáról, kész meglévő békefenntartói mandátumának megfelelően garantálni e döntés végrehajtását, és külpolitikáját ilyen értelemben folytatni - szögezte le az elnök. Hozzátette: az utóbbi napok eseményei sajnos gyakorlatilag kizárták annak lehetőségét, hogy az oszétok és abházok a grúzokkal egy államban éljenek. "Senki nem vonja kétségbe, hogy a területi épség a nemzetközi jog egyik alapelve, de a konkrét helyzetet kell vizsgálni" - mondta. Kijelentette, hogy Oroszország nem ellenzi a nemzetközi megfigyelők jelenlétét a térségben, de ehhez hozzá kell járulni az oszétoknak és az abházoknak is.  

Medvegyev felszólította országa külföldi partnereit, hogy ne keressenek egyetlen bűnöst, s főleg ne Oroszországra hárítsák a felelősséget. Feltette a kérdést: gondolják végig, ki támadott elsőként, Grúzia, vagy az orosz békefenntartók, akarja-e a nemzetközi közösség, hogy megszűnjenek létezni az oszétok Dél-Oszétiában, illetve az abházok Abháziában, s hogy humanitárius katasztrófának tekintendők-e a történtek, vagy ez csupán az oszétok és Oroszország ügye.

Medvegyev Moszkva reményét fejezte ki, hogy nyugati partnerei mindent megtesznek a történtek következményeinek minimalizálása érdekében, mert Oroszország nem szeretné, ha a kapcsolatok akár rövid, akár hosszú távon megromlanának.

Angela Merkel azt hangsúlyozta, hogy Grúzia területi épségére kell alapozni a rendezést, amelyhez jó alapnak minősítette az orosz és a francia elnök által kidolgozott elveket, s szintén a nemzetközi megfigyelők számának növelése mellett foglalt állást. A legsürgetőbbnek a területek státusáról folytatandó tárgyalások formátumának kialakítását nevezte, s annak tisztázását, autonómiáról "vagy egyébről" lesz-e szó. "Nem válhat külön, önálló állammá minden olyan nép, amely ki akar válni egy államalakulatból - ezt a problémát Oroszország is ismeri -, s ezért minden egyes esetet külön kell vizsgálni" - mondta.

A kancellár azt mondta: az orosz reagálást még a történtek orosz értékelését  figyelembe véve is aránytalannak "tartom, vagy tartottam". "Helytelenítette" az orosz katonák jelenlétét Grúzia területén és sürgette távozásukat, de hangsúlyozta: e téren van előrelépés. Hangsúlyozta: a történtekből le kell vonni a tanulságot, hogy a befagyasztott konfliktusok megoldását nem szabad halogatni, hanem meg kell találni a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást, úgy, hogy az emberek biztonsága garantálva legyen.  

A megbeszélésen - amelynek időpontjáról és más témáiról még júliusban állapodtak meg - szó volt az amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítéséről is. Medvegyev meggyőződését fejezte ki, hogy ez Oroszország ellen irányul, Merkel pedig bizakodását fejezte ki, hogy a rakétapajzs ügye nem vezet az Oroszország, az EU és az Egyesült Államok közötti tárgyalások leállásához. Végül a német kancellár hangsúlyozta: Németország továbbra is minden felmerülő témáról tárgyal Moszkvával, akárcsak a konfliktus kirobbanása előtt. (MTI)