Kellemetlen környezetben szolgált kellemes meglepetéssel a magyar gazdaság. Miközben az eurózóna lejtmenetbe fordult a második negyedévben, a hazai teljesítmény a várakozásoknál valamivel jobb lett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat becslése szerint a második negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest.

Az Európai Unió, s benne az eurózóna gazdasága azonban már mínuszban volt az első negydévhez képest, igaz, az egy évvel ezelőttihez képest még szerény pluszban zárt a legfrissebb adatok szerint. A második negyedévről kiadott előzetes GDP-adatok tanúsága szerint a 15 tagú euróövezetben 0,2 százalékkal, a 27 országot számláló unió egészében pedig 0,1 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye az idei első három hónap hasonló adatához képest. A januártól március végéig tartó időszakban még viszonylag jól futott a szekér, a 2007-et záró negyedévhez képest még 0,7 százalékos GDP-bővülést mérhettek az Eurostat statisztikusai mind az euróövezetben, mind az unió egészében. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 1,5, az EU-ban pedig 1,7 százalékos volt a növekedés április-június között.

Visszaesést az euróövezet fennállásának tíz éve alatt egyszer sem regisztráltak. Amelia Torres, az Európai Bizottság szóvivője szerint az unió kormánya az adatokból azt a következtetést vonta le, hogy fennáll az eurózónában a növekedési kockázat, de különösebb aggodalomra nincsen ok. Szerinte túlzott lenne jelenleg recesszióról beszélni. Igaz, ahhoz, hogy receszszióról beszélhessünk, két egymást követő negyedév növekedési adatának kell negatívnak lennie. Erre azonban jó esély van, hiszen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a hó elején a következő negyedév várható teljesítményét is aggasztóan gyengének minősítette - emlékeztet a Financial Times.

A fekete bárány szerepét ezúttal a német, a francia és az olasz gazdaság játszotta 0,5, illetve 0,3-0,3 százalékos visszaeséssel. Lettországban 0,5, a negatív csúcsot felállító Észtországban pedig 0,9 százalék volt a mínusz, igaz, a balti államok nem tartoznak az EU meghatározó gazdaságai közé. Az utóbbi időszak eminensének számító, negyedévről negyedévre 0,7-0,8 százalékos GDP-bővülést felmutató Spanyolország is kipukkadt, s már csak 0,1 százaléknál jár - igaz, még pluszban. Az elemzők szerint a spanyolokra csak fáziskéséssel szakadt rá a hitelpiaci válság, ez áll a visszaesés hátterében.

Európa gazdaságának kijutott a rosszból: alig kezdte kiheverni az Amerikából begyűrűzött, másodlagos jelzáloghitel-piaci válság nyomasztó hatásait, máris jött az élelmiszerárak és az energiaárak "mennybemenetele". Az eurózónában rekordot döntött az infláció, amely éves szinten 4,0 százalékos volt júliusban, szemben az előzetesen jelzett 4,1 százalékos adattal. Az elemzők többsége úgy látja, az év végéig az EKB változatlan szinten hagyja a 4,25 százalékos alapkamatot. Várakozó álláspontját azzal hozzák öszszefüggésbe, hogy az infláció remélhetően elérte a csúcspontját, ezért újabb szigorításra, kamatemelésre egyelőre nincsen szükség.

Amerikában is alaposan megszaladt az infláció. A tegnap közölt adatok szerint júliusban 5,6 százalék volt a fogyasztói-árindex, ennyivel haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A pénzromlás üteme kiugróan magas, 0,8 százalékos volt, az elemzők ennek csak a felére számítottak. Ekkora növekedésre 17 éve nem volt példa. Ez az adat azonban elbizonytalaníthatja az amerikai jegybank (Fed) vezetőit, akik egy kamatcsökkentéssel még jobban serkenthetnék a gazdasági növekedést, amely a második negyedévben 0,5 százalékkal haladta meg az év első háromhavi adatát, azaz ha lassan is, de kifelé evickél a gödörből. Ám az elemzők immáron arra hajlanak: ezt a tervüket egyelőre jegelik majd a Fed döntéshozói.

Az euró a dollár és a font ellenében 0,2-0,2 százalékos gyengüléssel "honorálta" a híreket. Egy euróért így már csak 1,4894 dollárt kell adni. A kedvező magyar számok így csak átmenetileg erősítették a forintot - a valuta a kedvezőbb növekedési adat ellenére csatlakozott a térség más devizáihoz, és velük gyengült tovább.

A kedvezőnek látszó magyar adat ugyanis második ránézésre már nem mutat annyira jól. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője lapunknak azt mondta: az adat egyetlen pozitívuma, hogy jelzi, Magyarország túl van a mélyponton. A lendület azonban törékeny - tette hozzá. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint egyszerűen arról van szó, hogy múlik a tavalyi költségvetési megszorítások és a mezőgazdaság rossz évének a hatása. Az első negyedévben 1,7, a naptári hatás (voltaképp a szökőév miatti idei plusz egy nap) kiszűrésével egy százalékos volt a növekedés a korábbi adatok szerint, így a most előzetesen közölt két százalék feletti ütem valóban kedvezőnek mondható.

Az első fél évben így összességében 2 százalékkal bővült a gazdaság (a naptári hatás kiszűrésével 1,7 százalékkal).

Az OTP Bank Elemzési Központja korábban 1,2 százalékos növekedést várt a második negyedévben. Mint azt Dunai Gábor, a cég elemzője közölte, ennek az volt az oka, hogy a mezőgazdaságon kívül nem láttak semmi mást, ami komolyabb hatással lehetett volna a teljesítmény javulására.

Török Zoltán előzetes becslésében kétszázalékos GDP-növekedésre számított a második negyedévre. Mint mondta azzal számolt, hogy a korábbiakhoz képest valamelyest javul a fogyasztás, a kiskereskedelemben ugyanis mérséklődött a visszaesés, ami jelzi, a lakosság elkezdett megint vásárolni. A beruházások esetében bővülést ugyan nem, de stagnálást várt, a mezőgazdaság pedig csak jobb lehet, mint amilyen tavaly volt, amikor az aszálytól az árvízen át mindenféle természeti csapást el kellett viselnie.

Dunai Gábor szerint nemcsak ők, de a legtöbb elemző túl nagy súllyal számolt a negatív tényezőkkel, miközben alulbecsülték a mezőgazdaság pozitív hatását, és nem számíthattunk arra sem, hogy az építőipari teljesítmény nem csökken tovább. Utóbbiban feltehetően szerepe van az állami beruházásoknak is, így még továbbra is bizonytalan, hogy valóban túllendült-e a mélyponton a szektor - figyelmeztetett. Hozzátette, kiskereskedelmi forgalomban továbbra sem látszik fordulat, a növekedést eddig húzó külső kereslet pedig az eurózóna és Németország második negyedéves visszaesése miatt tűnt gyengének. Ezt tükrözte az export és az ipari termelés dinamikájának erőteljes lassulása is. A külső környezet negatív változása jelentősen rontja a 2008. második félévi és a 2009. évi növekedési kilátásokat is. Szerinte mindezek miatt jövőre sem éri el a gazdasági növekedés a három százalékot.

Azt előre lehetett látni, hogy az export elmarad az egy évvel korábbi szinttől, amikor is gyakorlatilag a kivitel tartotta fent a gazdaság növekedését és akadályozta meg a recessziót - mondta Török Zoltán. Éppen ezért komoly fenyegetettség, ami az eurózónában és egyáltalán az EU-ban történik. Nagyon durván becsülve, amikor Nyugat-Európában egy százalékkal változik a GDP, az Magyarországon 0,5 százalékos növekedést vagy csökkenést jelent a gazdaság teljesítményében. Mint Barcza György mondta, miközben a múltban a hazai GDP általában 2-2,5 százalékkal volt nagyobb az uniósnál, mostanra ez a különbség 0,5-1 százalékra csökkent. Abban is egyetértenek az elemzők, hogy nem külföldtől kell várni a Kánaánt, a kormányzatnak lépnie kell, ha meg akarja tartani, esetleg még lendületbe is szeretné hozni a jelenlegi növekedést.

Barcza György szerint, csak szét kellene nézni a környezetünkben, Romániában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, és átvenni a jól működő dolgokat. Ahogyan tették például a csehek is, akik csak azért vezették be az egykulcsos adórendszert, mert nem akartak maguknak emiatt versenyhátrányt. De nem szabadna visszariadni a szociális kiadások visszafogásától sem. Hozzátette, Magyarország másik problémája, hogy kevesen dolgoznak.