A Fatah al-Iszlam nevű szervezettel folytatott harcokban akkor 170 katona esett el, és 200, szerte az arab világból érkezett fegyveres szélsőséges vesztette életét. Szakértők szerint az al-Kaida ihlette szunnita csoportok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az amúgy is törékeny Libanonban. Több tucat libanoni és palesztin ment Irakba harcolni az Amerika-ellenes felkelésben, akik most hitükben és edzettségükben megerősödve térnek vissza a cédrusok földjére.

Eközben az új libanoni elnök, Michel Szulejman tegnap Damaszkuszban járt, s a látogatás során a két fél megegyezett: nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot hoznak létre. Felállítanak egy bizottságot is azzal a feladattal, hogy jelölje ki a két ország közös határvonalát.

Több olyan terület van, amelyet Szíria és Libanon egyaránt sajátjának tekint, de jelenleg ezek a területek izraeli megszállás alatt állnak, mint például a három ország határának a találkozásánál elterülő, 22 négyzetkilométernyi Sebaa-tanyák. Fauzi Szallúh libanoni és Valíd Moallem szíriai külügyminiszter azonban úgy döntött tegnap, hogy itt csak az izraeli csapatok távozása után jelölik ki a pontos határvonalat - jelentette az MTI. A Sebaa-tanyákat mint szíriai területet foglalta el Izrael 1967-ben, majd annektálta 1981-ben, és a Golán-fennsík részeként tartja számon. Szíria és Libanon szerint azonban a terület Dél-Libanon része, ahonnan Izrael 2000-ben kivonult. A libanoni Hezbollah síita szervezet arra hivatkozva ragaszkodik fegyverarzenáljához, hogy a Sebaa-tanyákat még fel kell szabadítani. A felszabadító harcra nemrég az újonnan alakult bejrúti kormány nyilatkozata is felhatalmazást adott.

Ezzel együtt a kétnapos látogatás jelentősége kivételes. A két szomszédos arab állam azóta, hogy több mint 60 éve elnyerte függetlenségét, még nem lépett egymással diplomáciai kapcsolatba. A volt libanoni kormányfő, Rafik Hariri ellen elkövetett merénylet után, 2005-ben a szíriai csapatok nemzetközi nyomásra kivonultak Libanonból, s azóta libanoni államfő most először tesz látogatást Szíriában. A kis szomszéddal való diplomáciai kapcsolat felvételét Párizs és Washington is követelte Szíriától.

Szulejman és Bassár el-Aszad szíriai elnök abban is megegyeztek, hogy megpróbálják meghatározni, mi lett a sorsa annak a Bejrút szerint mintegy 650 libanoni állampolgárnak, aki az 1975-1990-es polgárháború során tűnt el Szíriában. Damaszkusz cáfolja, hogy területén eltűnt libanoniak tartózkodnának, ennek ellenére nemrégiben egy olyan személyt szabadon engedett, akinek a neve szerepel a libanoni, nem kormányzati szervek által összeállított listán.