Sokan próbálkoznak sziklakert építésével. E kertépítő műfajra igaz a mondás: ízlések és pofonok... Vannak olyanok, amelyek - bár a kert fókuszának számítanak - mégsem meghökkentőek, ezek titka a mértéktartó természetesség, másokról viszont ordítóan lerí a műviség. Ilyet hamarabb találni, mint az esztétikust, elég egy kertvárosi részen egy utcán néhány saroknyit sétálni. Néhány kő, egy kis beton, medencécske, dombocska, rajta várutánzat és még sorolhatnánk az alkatrészeket.

A sziklakert építése a megfelelő kő, szikla kiválasztásával kezdődik. A legjobban a nagyon nagy kövek mutatnak a kertben. Ezek mozgatása azonban nem egyszerű. A sziklakertépítők a víz által simára koptatott mészkövet kedvelik a legjobban. A föld alatti, víz járta helyekről előkerülő lyukas kőtömbökbe igazán kacér pozsgáskombinációkat lehet ültetni.

Követ lehet vásárolni és gyűjteni. Ez azonban embert és autót próbáló vállalkozás. Ha ez utóbbi beszerzési mód mellett döntenek, akkor ajánlható az utánfutós megoldás. Érdemes többen menni a derékfájdító portyára. A vásárlás az egyszerűbb, bár az árudákban jól megkérik a kövek árát. A mázsás darabok 6-8 ezer forintba kerülnek.

A sziklakert lerakása során a természetet illik utánozni. Így a legnagyobb, leglaposabb kövek kerülnek alulra. Feljebb már a természetes egyensúlyra törekedve kell elhelyezni a kisebb és nagyobb sziklákat. A különböző kőrétegek közé kell a termőtalajt szórni. Ha csak néhány nagyobb sziklából áll a kert, akkor nagyobb zúzott kövekkel vagy kavicscsal le lehet szórni a nagy kövek közötti talajt. De ez a megoldás más sziklakerteknél is előnyös, mert elnyomja a gyomot. A sziklakert összerakása után a növények betelepítésével érdemes néhány hetet, esetleg egy telet is várni, mert ilyenkor a talaj is tömörödik és az is kiszűrhető, fagytűrő-e a szikla is.

A beépítendő növényanyag összeállításakor több száz faj számba jöhet. Ezek nagyobb csoportjai: tűlevelű örökzöldek, hagymás évelők, törpe virágzó évelők, törpecserjék, egynyáriak. Ha egy teljes szezont nézünk végig, akkor a hagymás évelők nyitják a sort, már az első tavaszi napokon virágoznak, akkor, amikor a cserjék és évelők még csak éledeznek. A törpe virágzó évelők - varjúháj-, kőtörőfűfélék, a törpeszegfűk, az alacsonyabb őszirózsák, a pázsitviola, a lángvirágok - színgazdag és márciustól októberig virágzó párnát alkotó növénycsoportnak számítanak. A törpecserjék lombszíne és virágja szintén jelentős szerepet játszik az összhang megteremtésében.

A profi kertészek csoportosítják a sziklakerteket. A magányos sziklák fókuszpontok. A kövekből rakott fal, támfal is sziklakert. A hasadékokba - ha nem habarccsal erősítették össze - talajtakaró, szőnyegképző növényeket lehet ültetni, a fal tetejére pedig átbukó, csüngő növények valók. A tájképi elnevezésű a természetet próbálja utánozni szabálytalan kövekkel. Ha jól sikerül egy ilyen - a karsztvidékről hazavitt - kertet telepíteni, akkor olyan érzetet kell keltenie, mintha a nagy sziklán egyetlen növény élne. A mértani sziklakert tulajdonképpen olyan kőkert, amelyben szárazon, kötőanyag nélkül, síkban, esetleg ívelt területen, összerakott mű-, vagy természetes kövek közé kerülnek a növények. A teknőkert a sziklakert és a kerti tó, kerti patak sajátos keveréke. A miniatűr sziklakert pedig a kert nélkülieknek ajánlható. Néhány száz forintért kőedénybe, kerámia-, tőzegbeton vagy pihetufa vályúba ügyeskedhető össze egy tetszetős asztali vagy ablakba való dísz. (Ami ajándéknak sem megvetendő.) A nagyobb kertészeti árudákban a kis növénykülönlegességeket 60-80 forintért árusítják, s csillogó-villogó ércerekkel díszlő kövek is vásárolhatók. Még miniszökőkúttal és kővályúban forgó kőgolyóval is fokozható a szépség.

A klasszikus sziklakert építése már valóban komoly vállalkozás, aminek a megvalósítása kudarcokkal van kikövezve. Szerencse, ahogy lerakták a köveket, azok ugyanúgy fel is szedhetők. Ha valaki igazi sziklakertet akar kertjébe, akkor döntenie kell, hogy az árnyékos vagy a napfényes változatot választja-e. Az árnyékos sziklakert, természetest utánzó növényanyagának zuzmókból, mohából, és néhány csenevész cserjéből kell állni. Aki azonban mázsás köveket cipel kertjébe, valószínűleg nem ilyet akar.

A sziklakert ideális helye az a rész, amelyet közvetlenül ér a napfény. Ha a sziklakert egy része félárnyékos, nem baj, mert így bővíthető a telepíthető növények köre. Ha lejtős a kert, akkor ki kell használni a lehetőséget. Ha viszont sík a terep, akkor a sziklakert alá szélesebb földhalmot érdemes rakni. Ha nem így készül az alap, akkor a sziklakert - látványában - csupán egy kőkupac marad.

A jövő héten a fűszernövények nyárvégi szüretéről írunk.