Több ezer embert várnak ma az egri főtérre. A demonstrációval visszalépésre próbálják kényszeríteni a megyei kórház működtetését elnyerő HospInvestet. Valamennyi orvos, aki a "kórházvédők" szerint megtagadta az együttműködést a céggel, fehér köpenyben a színpadra lép.
Orvosi köpenyben a színpadon
Az egri kórházért folyó harc mindkét fél számára túlnőtt önmagán. Az interneten már kering olyan pénteki meghívó, amely szerint a demonstráció tétje: “a Globális Birodalom eresztékei reccsennek meg Egerben, ha a karvaly tőke bérnökeit, a Hospinvest bandát sikerül megállítani.”
A “kórházvédők” nem pusztán a munkakörülmények miatt harcolnak, magát a gonoszt látják a túloldalon, aki egyszerre fenyegeti az orvosok és a betegek biztonságát. A Hospinvest pedig, amely már több kórház üzemeltetését átvette, aligha engedheti meg magának, hogy az egri hisztérikus reagálás hatására visszavonuljon. Ha ezt tenné, azzal hatékony receptet adna minden későbbi befektetés ellenzőjének. A “védők” szemében a Hospinvest rossz hírű cég, amelynek piaci tevékenységével igazolják az ellenállásukat. A felfokozott egri hangulat alkalmatlan arra, hogy a kórház-üzemeltető hatvani, gyöngyösi, kiskunhalasi tevékenységét valódi értékén vizsgálják.
A Hospinvest elnöke, Kollányi Gábor szerint ők nem csinálnak egyebet, minthogy “vállalattá alakítják a kórházakat, és alkalmazzák az ebben a formában megszokott ésszerűsítéseket.”
Kétségtelen: a Hospinvest üzemszervezési rutinjai szokatlan helyzetbe hozzák a magyar egészségügy hagyományain nevelkedett orvosokat és kórházvezetőket.
Csaknem öt évig küzdöttek, míg végül 2004-ben húsz évre megkapták ezt a kórházat. A cég vállalta, hogy 2010-ig 2,5 milliárd forintos befektetéssel felújítja az épületet, és az eszközparkot. A kórház megszerzéséhez vezető öt évben heves politikai viharok dúltak a cég és a kórház körül. Ezalatt a kórházat vizsgálta az adóhatóság, az ügyészség, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal (ÁNTSZ), sőt a rendőrség is, de elmarasztalásra okot adó ügyet egyik sem talált. Ezekkel a magánosítást ugyan sikerült feltartóztatni, de a gazdasági csőd csak mélyült.
Végül a "vagy becsukjuk, vagy átszervezzük" lehetőség párból az önkormányzat a kisebb politikai kockázattal járó átszervezésbe, majd magán működtetésbe adás mellett döntött. A kiskunhalasi kórházat négy éve működteti a Hospinvest. A kezdet éppúgy, mint most, Egerben, botrányos volt.
– Magam is aláírtam a Hospinvest elleni feljelentéseket – mondja Lengyel János, a kiskunhalasi kórház jelenlegi orvos igazgatója, a Magyar Orvosi Kamara titkára. – Egyszerűen nem értettem, nem értettük, mit, miért csinálnak. Harminc évem van a kiskunhalasi kórházban, bármire képes vagyok az intézményéért. Amikor lázongtam, akkor is úgy éreztem: a kórházért teszem.
Az orvosok csak azt látták, hogy felrúgják az eleminek tartott szakmai elveket. Az osztályvezető főorvosok helyett részlegvezetők irányították a gyógyító munkát. A korábbi osztályrendszert úgynevezett mátrixra cserélték. Az ilyen rendszerben a betegek elhelyezése aszerint történik, hogy milyen súlyos az állapotuk, hány napnyi ápolásra van szükségük. Néhány órára, néhány napra vagy hosszabb ideig maradnak. A Hospinvestnél nincs külön belgyógyászati, urológiai osztály, mondván miért kellene más és más szobákba kerülnie egyébként azonos ápolási feladatokat igénylő betegeknek. A gyógyításhoz, diagnosztikához szükséges helyiségek, gépek felett nem egy-egy főorvos rendelkezik, hanem az orvosok közösen használják azokat. Minden változás szül ellenkezést, természetes, hogy egy ekkora lépés borzolta a hangulatot. Az addig egy kupacba, jó esetben az orvosi szoba közelében összegyűjtött betegeink szanaszét szóródtak az épület szintjei között. Az orvosnak kellett rohangálnia a páciensek után. Akiknek aztán lehetőségük lett az emeletek között valami “lehetetlen kéréssel” megtalálni az orvost, és emlékeztetni arra, hogy ő sem mindenható, hiszen azt se tudja: ki az illető – emlékszik az igazgató.
Ha lehet így mondani: az addigi nehézségek fokozódtak. A kormányzati megszorítások, a kapacitáscsökkentéshez helyben is igazodni kellett. Több száz dolgozót bocsátottak el. Akik viszont maradtak, többet kell dolgozniuk. Nőtt a leterheltség. S mindehhez egyéb újdonságok is társultak: jöttek a járó és fekvőbeteg ellátásban az egységes protokollok. A gyógyszerbeszerzést, az elszámolást, a bérszámfejtést mind központosították.
A folyamat kezdetén azt is nehéz volt megértenie, hogy másként zajlanak az új eszközök beszerzései, az építkezések, mint azelőtt. "Addig azt láttuk, hogy a tulajdonos hozza a pénzt, vagy aláírja a kifizetetlen számlákat." A Hospinvest belépésével ez is változott. A beruházások úgy zajlottak, ahogyan egy bevásárlóközpont épül. Azaz a bankok finanszírozták a fejlesztéseket. – Folyton csak elégedetlenkedtem, morogtam magam is – állítja Lengyel János – míg azt nem mondta Kollányi: ha ilyen jól tudod, mit kéne tennünk, akkor csináld orvos igazgatóként. Azóta gyakran jut nekem a villámhárító szerepe az orvosok és a menedzsment között, de a kórház működik, létezik. És még mindig úgy tudom, hogy ezt is a kórházért teszem.
Kiskunhalason a 2010-ig vállaltak jó része teljesült, igaz, tavaly a Hospinvest kezdeményezte az önkormányzatnál a szerződés módosítását. A kapacitáscsökkentéssel ugyan súlyponti státuszt szereztek, de a változások miatt elveszették korábbi bevételük harmadát. Eddig a cég 1,3 milliárd forintot költött Kiskunhalason: új főbejárat, betegfogadó, sürgősségi osztály épült. Csaknem kész az új fűtési-hűtési rendszert, amely ha elindul, a kórtermekben és a folyósokon is működik majd klíma. Erre nagy szükség van, mert a panel épület falai nyáron a forróságot, télen a hideget árasztják a betegre.
Elkészült a fizetős ápolási osztály. Csak idén több mint százmillió forintért érkezett műszer, főként ultrahang, modern endoszkópos torony, amellyel akár kisebb egynapos beavatkozások is végezhetők. “Szinte példa nélküli a hazai intézmények körében, hogy a tulajdonos egyetlen évben ennyit költsön eszközökre – állítja az orvos igazgató
A Hospinvestnél dolgozó orvosok ugyan munkaidőn kívül fogadhatják a gyógyszergyártók ügynökeit, de megrendelést maga a cég végzi, szigorú központi gyógyszer alaplista alapján, amelytől csak indokolt esetben lehet eltérni.
A tulajdonosok az amerikai egészségügyi intézményekben alkalmazott minőségmérési módszert vezettek be. Körülbelül 18 folyamatot, tevékenységet mérnek, figyelnek. Köztük a halálozási mutatókat, azt, hogy a szívinfarktusos kezelésben részesülők között milyen a túlélési arány, hogy mennyi a császármetszéses szülés. Kit engedtek el anélkül, hogy valóban meggyógyult volna, mert néhány napon belül kénytelen visszatérni. “A kirívó példákat, az átlagos helyzettől messze eső értékeket, az eseteket megtárgyalják a dolgozókkal – mondja Lengyel János, aki szerint most azért küzdenek, hogy az efféle hibákért a jövőben se büntessék az orvosokat, mert az a hibák eltussolására ösztönöz, ami árt a betegeknek.
Kollányi Gábor szerint a kórház-üzemeltetés körüli rossz politikai hangulat ellen nincs is jobb érv, mint a minőségmérés. Ha néhány éven belül feketén-fehéren kiderülhet: az érintett intézményekben a betegek minőségi szolgáltatásokhoz jutnak. A program még nincs egy éves, nincs kellő tapasztalat, így egyelőre nem használható érvként a vitákban.
A birodalom veszteséges, de épül
A HospInvest nyolc évvel ezelőtt egészségügyi szakemberek, menedzserek, közgazdászok és szakorvosok összefogásával alakult, tulajdonosai azonban már sokkal korábban együtt mozogtak az egészségügyben. A kilencvenes évek kezdete óta folyamatosan alakuló, növekvő csapat alkotta cég elsősorban eladósodott kórházak működtetésére pályázik, ezek menedzselését végzi. A HospInvestbe 2007-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is "beszállt" tulajdonosként. A cég Magyarország 15 településén van jelen, s ha Eger is a portfólióba kerül, félmillió ember számára szervez egészségügyi ellátást. E tekintetben vezető szolgáltató: négy kórház, ugyanennyi rendelőintézet és 22 gyógyszertár működését biztosítja. Ez utóbbiak között 50 százalékos arányt képviselnek az intézeti gyógyszertárak. A cég értéke: 3 milliárd forint, tavalyi árbevétele meghaladta a 13 milliárd forintot, nyereséggel azonban még hosszú évekig nem számolnak. Kollányi Gábor szerint megelégszenek azzal, ha a vállalat fejlesztései finanszírozhatók. S ez nem kevés, mert az ország legnagyobb kórházműködtető birodalmát hoznák létre, 10-15 intézménnyel. - Két dolgot érdemes tudni - mondja Kollányi Gábor -, az EBRD tőkét hozott a rendszerbe, ezzel megvan az a pénz, amire szükség van a kórházműködtetéshez. Nincsenek finanszírozási korlátaink, ha elkezdünk egy kórházat üzemeltetni. Mások viszont az úgynevezett folyó ügyek: a gazdálkodás tekintetében éppúgy kínlódunk, mint a többi kórház. Bért ugyanannyit fizetünk, mint más, de gazdasági társaságként az adómentes juttatásokkal nagyobb mértékig tudjuk kiegészíteni a jövedelmeket, mint egy állami cég.
A HospInvest immár rendelkezik a működtetéshez szükséges személyi állománnyal - mondta egy gyöngyösi fórumon Sós Tamás, a hevesi megyegyűlés szocialista elnöke. Annak kapcsán, hogy 150-ből 120 orvos úgy nyilatkozott: nem kíván szerződni a HospInvesttel, úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy a jelenlegi orvosok folytassák a tevékenységüket, és ne máshonnan kelljen pótolni a szakembergárdát. Deák Gábor, a HospInvest elnöke korábban bejelentette: az 1200 aktív dolgozó közül immár 721-en kötöttek szerződést a céggel.
(MTI)
Van, amiben nem különböznek a HospInvest kórházak a többitől. A kormányzati megszorítások, a kapacitáscsökkentés után Kiskunhalason például több száz dolgozót elbocsátottak. Akik viszont maradnak, azoknak sokkal többet kell dolgozniuk.
