A Btk. nem ismeri az uzsorakölcsön fogalmát, viszont ezekhez rendszerint önbíráskodás és zsarolás kapcsolódik, a vizsgálatok ezért emiatt indultak, mondta lapunknak Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A háttérben egyértelműen tetten érhető a hitel, a kamatos pénz, tette hozzá arra a kérdésünkre válaszolva, hogy mit tesz a rendőrség az uzsorások megfékezésére. A rendőrök számára a vallomásokból kiderül: hátrányos helyzetű - jórészt roma - emberek nem tudják visszafizetni a magas kamattal emelt hitelt, amire fenyegetés, erőszak a válasz.

Csakhogy az adósok nagyon ritkán tesznek vallomást, aminek alapján a rendőrség elrendelhetné a nyomozást. A bűncselekmények többsége vélhetően nem jut a hatóság tudomására, mert ez sem az uzsorásnak, sem az adósnak nem érdeke. Az adós csak akkor fordul a hatósághoz, ha már komoly veszély fenyegeti. Nem könnyű a bizonyítás sem, hiszen a kölcsönről, a feltételekről írásbeli szerződés nem, csak szóbeli megállapodás köttetik.

Szabolcsban 2007-ben és 2008-ban 24 esetben rendeltek el hasonló ügyben nyomozást, de hétben megszüntették, mert vagy visszavonták a feljelentést, vagy a tanúvallomások nem támasztották alá a gyanút. Két feljelentést elutasított a rendőrség, nyolcban viszont megtörtént a vádemelés. A folyamatban lévő ügyekből kettőt-kettőt a nyíregyházi és tiszavasvári, egyet-egyet a nyírbátori és kisvárdai kapitányságokon, illetve a baktalórántházi rendőrőrsön vizsgálnak.

Az egyik legfrissebb ügy júliusban pattant ki, gyanúsítottjai előzetes letartóztatásban vannak. Egy 50 éves férfi még márciusban adott kölcsön egy családnak 20 ezer forintot, amiért a következő hónapban már a dupláját szedte be. Ezután késedelmi kamat címén további összegeket követelt, majd a család megölésével fenyegetőzött. Júliusig 145 ezer forintot kényszerített ki tőlük segítője közreműködésével. A pár napokig bujkált öt hónapos kislányával, majd a rendőrséghez fordult. A zsaroló, továbbá felesége és 30 éves fia is megfenyegette, vallomása visszavonására akarta rábírni a házaspárt. A rendőrök őket is őrizetbe vették. A házkutatás során olyan műszaki-elektronikai cikkeket foglaltak le a rendőrök, melyeket az uzsorások áldozataikkal vásároltattak hitelre.

Október elejéig meghoszszabbította a bíróság a taktaközi zsarolásos, szocpol-csalásos ügy egyik gyanúsítottjának előzetes letartóztatását - közölte érdeklődésünkre Egyedné Novodonszki Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs munkatársa. A gyanúsított volt a szerencsi építésügyi hatóság munkatársa, aki a rendőrök szerint valótlan tartalmú hatósági határozatok kiállításával szociálpolitikai támogatások jogtalan folyósításában működött közre. A borsodi rendőrség öt személyt vett őrizetbe azzal a gyanúval, hogy jelzáloghitelek és szociálpolitikai támogatások jogtalan felhasználásával jutottak anyagi előnyhöz, vagy közreműködtek az akciókban. A rendőrség szerint a gyanúsítottak Szerencs környéki szegény, de tehermentes ingatlanokkal rendelkező, elsősorban roma családokat kerestek fel, akiknek - kapcsolataik révén - banki hitelt szereztek, ám annak jelentős részét erőszakkal vagy fenyegetéssel elvették tőlük. A rendőrség úgy véli: elképzelhető, hogy két öngyilkosság is kapcsolatba hozható az üggyel. A történtek kapcsán őrizetbe vett gyanúsított a szerencsi építésügyi hatóság munkatársa, aki a bíróság előtt azt nyilatkozta: félelemben tartották és kenőpénzt is ajánlottak neki, ám azt nem fogadta el.

A siklósi rendőrkapitányság jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel gyanúsítja a siklósnagyfalui Gy. Lászlót, aki falujában és a közeli községekben több tucat megszorult embernek adott kölcsönt, havi 100 százalékos kamatra. Ha az adósok nem tudtak fizetni, tartozásuk havonta megduplázódott.

Mivel a tartozás fedezete a kölcsönkérők háza volt, Gy. László az elmúlt években megszerezte több mint tíz adósának a portáját. A rendőrség vizsgálja, hogy az uzsorahitelek folyósítása, illetve behajtása összefonódott-e erőszakos bűncselekményekkel vagy okirat-hamisítással.

A siklósi rendőrök vizsgálják az alsószentmártoni I. Miklós ügyét is, aki szintén magas hozamra adott kölcsönt néhány falubelijének. Amikor az egyik adós nem tudott fizetni, a vizsgálat eddigi adatai szerint I. Miklós bántalmazta őt. Ezért az alsószentmártoni férfit önbíráskodással gyanúsítják. A rendőrök vizsgálják, hogy I. Miklós gyanúsítható-e jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel.