Lesz hát vásár megint Buda várában, nem kutya. Meg nem is egyszeri. A Mesterségek Ünnepe, e hatalmas népművészeti sereglet most huszonkettedszer zajlik már itt. Idén augusztus 16-tól Szent István napjáig vonulnak ki a hagyományőrző szakmák avatott mesterei a palotanegyedbe.

Mindez kapcsolódik Mátyás királyhoz és a reneszánszhoz is: a magyar népművészetben a mai napig kimutathatók a reneszánsz idején főleg Itáliából beáramlott motívumok, s ezeket kívánja bemutatni az ünnephez kapcsolódva a Nemzeti Galéria új kiállítása, közel 200 mai alkotó munkáiból válogatva.

Az ötnapos budavári vásáron körülbelül huszonöt mesterségcsoport nyolcszáz képviselője lesz jelen az összes magyarlakta vidékről. Most is, mint máskor, fazekasok jönnek a legtöbben, de lesznek fafaragók, gyékényszövők, kovácsok, hangszerkészítők, szövők, hímzők, kékfestők, csipkeverők, nemezkészítők, szíjgyártók, kerékgyártók, kádárok, kosárfonók, tojásfestők, mézeskalács-készítők. És mindezen mesterségek fogásai ki is próbálhatók. Néhány népművészeti egyesület külföldi partnereket is elhívott, így lesznek többek közt kínai selyemfestők és hangszerkészítők, kirgiz nemezesek, algériai arab szőnyegszövők is.

A világon felértékelődtek a hagyományok, mondja Igyártó Gabriella főszervező, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Nemrég például Norvégiában járt, ahol, mint mondja, működik a "védett mesterségek intézete", melyet két minisztérium is támogat: ennek feladata a dokumentálás és a kihaló ősi szakmák újratanítása. Hogy ne csak papíron, filmen és hangszalagokon maradjanak meg, hanem éljenek a kezekben is. Itthon is akadnak sajnos veszélyeztetett foglalkozások: a szegedi papucskészítésnek például egy mestere él már csak, de kevés a kékfestő, a csipkeverő, gyékényes és a kalapos is. Magyarország csatlakozott az UNESCO 2003-ban elfogadott Szellemi Kulturális Örökség védelméről szóló egyezményhez. Most készül a Hagyományok Leltára - amelyet az épített örökséghez hasonlóan tartanak majd számon a világban -, s ebbe bizony a népi kézművesség "mívei" és "mívelői" is bekerülnek majd. No de maradjunk a vásárnál, amely nem lehet meg igazi mutatványosok, muzsikusok és lacikonyhák nélkül. Ebben a sokadalomban még a látnivalók is autentikusak lesznek. A Néprajzi Múzeum szervezésében például egy vásári képmutogató Heltai Gáspár tanulságos fabulájával szórakoztatja a nagyérdemű közönséget augusztus 16-án, 17-én, valamint 20-án délutánonként. Az Oroszlános udvarban felállított faszínházban, a Korona Színpadon pedig egyebek mellett láthatjuk a Pulcinella című vásári bábjátékot és a Mátyás király szárnyairól szóló bábelőadást. Emellett igen gazdag a népzenei és a néptánckínálat. Hallható lesz többek közt Mandel Róbert reneszánsz zenei előadása (szombat délután 5-kor), a Kaláka (vasárnap 15.30-kor), a 25 éves Méta zenekar (hétfőn este 8-kor), Palya Bea (kedden 19.30-tól), a Tükrös zenekar (augusztus 20-án 19.30-tól), Szvorák Katalin és zenekara (20-án 15 órától), és rajtuk kívül még sokan a magyar folk- és világzene legjobbjai közül. Érdekes lesz hétfő délután a roma zenakarvezetők közös fellépése (19.30-tól) a Palota Színpadon. Vasárnap ugyanitt osztrák, litván, török és cseh népzenét játszó zenekarok váltják egymást. Naponta lesznek reneszánsz zenei történelemórák.

És hát lesz a töki pompos. Ez nem zene, hanem egy népi étel, amelyet Zsámbék környékén, Tök községben készítenek kenyértésztából, szalonnával, hagymával, s általában a bor mellé fogyasztják. Tulajdonképpen a magyar pizza. A pompos mellett ott lesz persze a dödölle, a prósza, a kürtős kalács és még sok-sok jóféle népi étel, ez teszi teljessé a folklórünnepet. Augusztus 20-án délután pedig a mesterek felvonulása után ünnepélyesen megszentelik az idei búzából sütött új kenyeret.