A rekordlista az utóbbi évben egy újabb terürettel bővült. Svédország lett ugyanis feltehetően a világ egyetlen olyan országa, ahol a nyugdíjakat magasabban adóztatják, mint a bérből-fizetésből származó jövedelmeket. A magyar olvasó számára, aki tudja, hogy Magyarországon a nyugdíjak adómentesek, ez furcsának tűnhet. Annak tűnik ez az állapot a svéd nyugdíjasok számára is!

Ez a visszás helyzet a polgári kormánykoalíció munkapiaci politikájának a következménye. A polgári pártok választási programjában fontos pont volt ugyanis a "munkavonal" erősítése. Ez alatt olyan intézkedéseket kell érteni, amelyek anyagilag az eddigieknél vonzóbbá teszik az alkalmazotti, vagy vállakozói munkavégzést a segélyek különböző formáinak igénybevétele helyett.
Az intézkedések végül abban a formában valósultak meg, ami szerint a munkából származó jövedelmekre kivetett adót csökentik az egyéb jövedelmekre kivetett jövedelemadóhoz képest. Ilyen "egyéb" jövedelem a különböző segélyek mellett a táppénz, a GYES svéd megfelelője, a munkanélküli segély, egyes tanulmányi segélyek és a nyugdíj is.

Az intézkedés a svéd nyugdíjasok körében nem arat osztatlan sikert, aligha meglepő módon. A svéd nyugdíjasok anyagilag hátrányosan megkülönböztetettnek érzik magukat és rámutatnak arra, hogy a nyugdíj valójában szintén munkából szerzett jövedelem, amit a munkabérből maguk, vagy a munkaadó félretett aktív dolgozó korukban. A nyugdíj tehát egyfajta késleltetett munkabér.
A jelenleg ellenzékben lévő szocáldemokraták nem is késlekedtek ezt a nézőpontot magukévá tenni és ígéretet tettek arra, hogy kormányra kerülésük esetén orvosolják a nyugdíjasokat ért igazságtalanságot.

István Gordon,
Stockholm