Azért mondták uszító antiszemitának, mert az volt
Már megint igaztalanul vádolnak valakit?
Esterházy Péter az Élet és Irodalom hasábjain szállt vitába a Heti Válasz irodalmár szerzőjével:
"Könyvajánlójában azt írja O. Á. (Heti Válasz, 2008. július 17.): "Céline-t néhány cikke miatt antiszemitának és nácinak bélyegzik. (...) S bár szinte mindenki tudja, hogy Hitlert nem állhatta, sőt, bohócot csinált belőle, mivel a francia-német közeledést támogatta - s tette ezt nem épp szerencsés, megfelelő időpontban -, egy életre megbélyegzik." Meg hogy a hatvanas-hetvenes évek némely magyar lexikonjai "gyűlölködő, uszító antiszemitának és nácinak nevezik, s mint efféle férget kizárják az irodalomból".
Louis-Ferdinand Céline-t azon pici oknál fogva mondták gyűlölködő, uszító antiszemitának, mert az volt. Igazi heccmester, hogy a lap szavát használjam. Ezt O. Á.-nak mint művelt, tájékozott irodalmárnak tudnia kell. Céline, egyszerűen szólva, zseniális szerző, a XX. századi regényírás egyik legnagyobbja - ÉS: gyűlölködő, uszító stb. Az idézett szövegből, ebben a fogalmazásban azt tudhatja meg az olvasó, hogy már megint igaztalanul vádolnak valakit, az is világos, hogy (már megint) kik, amint azt a tényleg a hajánál előrángatott utolsó férgeses idézet mutatja. Hogy ne sértően fogalmazzak: ez a Céline-kép nem illeszkedik a valósághoz."
Esterházy Péter: Kis magyar mért>>>
Ott "járőröznek", ahol ráérnek - interjú egy gárdakapitánnyal
"Mi a különbség a Magyar Gárda közbiztonság-javító sétái és járőrözései között? Ezek biztonságérzetet adnak az embereknek, vagy félelmet keltenek? Milyen gyakorisággal szemlézik a köztereket és milyen eredménnyel? Mi az, hogy nemzeti párt és nem nemzeti párt? Kik a Magyar Gárda demonstrációin megjelenő betyárok? Kirekesztő vagy sem a gárda? Hogyan, kitől és mitől védi a magyar kultúrát és történelmet? Vannak-e politikai céljaik és indulnak-e a következő választáson?" - egyebek között ezekről beszélgetett a Békés megyei Hír6 portál munkatársa Szarvason Tóth Zoltánnal, a Magyar Gárda Békés megyei kapitányával, aki civilben egy éjjel-nappali boltban dolgozik.
A gárdista a "járőreik" létszámáról és gyakoriságáról ezt mondta: "...van úgy, hogy eszünkbe jut, és megyünk egy kört a városban." Hogy mikor indulnak "járőrbe"? "Kitaláljuk. Összejön a társaság, majd elhatározzuk, hogy megyünk egy kört Szarvason, a városban" - mondja.
Az is kiderült, hogy nem az dönti el, milyen településen találkozhatnak a lakosok "gárdista járőrrel", hogy milyen a közbiztonság. A döntés a következőképpen születik: "Itt vannak szabad és ráérő embereink."
A teljes interjú itt olvasható>>>>
A panaszkultúrát már tökélyre fejlesztettük
Ónody Tamás szólt hozzá az Élet és Irodalom hasábjain Jaksity György korábbi cikkéhez:
"Az orvos a tünetekből állapítja meg a diagnózist, de közben tudja, hogy a tünet következménye a betegségnek, és nem a betegség maga. Ugyanerre a kettősségre hívja fel a figyelmet Magyarország lecsúszásával kapcsolatban Jaksity György Fogyatékos nemzet című felkavaró cikkében: "Magyarország problémája nem a költségvetés, a gazdasági növekedés, vagy az infláció, ezek eleve nem okok, hanem okozatok, ráadásul, mint látjuk, elég gyorsan javítható mutatókról beszélünk, mindössze gazdaságpolitikai preferenciák és eszközök kérdése, hogy melyikkel mit akarunk elérni. Az ország igazi baja a több évtizede a mélyben munkáló és egyre erősebben megnyilvánuló társadalmi érték- és morális válság." Ehhez mindössze annyit tennék hozzá, hogy az elmúlt évtizedekben tökélyre fejlesztett panaszkodó-ragaszkodó kultúra bármilyen fordulat bekövetkezését újra és újra megakadályozza."
(..)
Ónody Tamás így zárja elemzését:
"A mának élünk. A szakirodalom szerint az életkilátásokért az egészségügyi ellátórendszer minősége csupán tizenöt százalékban felelős. Tehát, ha valamennyi magyar kórház a Mayo klinika adottságaival rendelkezne, és a társadalombiztosítás mindenki ellátását korlátlanul tudná finanszírozni, akkor is alapvetően rajtunk (adottságainkon és életmódunkon) múlik, meddig élünk. Az egyik országban rengeteget dohányoznak, a másikban rengeteget isznak, a harmadikban rengeteg egészségtelen ételt esznek. A magyarok azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy mind a háromban élen járnak úgy, hogy közben a gyógyulás esélyét jelentő szűréseket sem veszik igénybe. Irigyeljük a szlovákokat, hogy jövőre már euróval fizetnek, de azokat a reformokat, amelyek ezt lehetővé tették, a vizitdíjat, a több-biztosítós rendszert, a radikális adócsökkentést fedező állami kiadáscsökkentést mind elutasítjuk. Megvetjük a politikusainkat, azokat, akiket húsz éve folyamatosan megválasztunk. Panaszkodunk, de ragaszkodunk ahhoz, ami van. És miközben azt énekeljük, hogy a balsors minket régen tép, észre sem vesszük, hogy a balsors mi magunk vagyunk."
Ónody Tamás: Akiket a balsors tép>>>
Kimosták a száját a rasszista vicclap főszerkesztőjének
Jelképesen kitakarítottak az Angyalkommandó nevű civil szervezet tagjai a múlt héten, a sokak szerint gyűlöletkeltő, rasszista képregényt közlő Móricka szerkesztőségénél. Az "angyalok" a főszerkesztő, Szűcs Alfréd száját is "kimosták". Szűcsnek ennél kellemetlenebb lehet, hogy közben közösség elleni izgatásért többen feljelentették – számolt be az eseményekről kedden a Hírszerző internetes újság.
Tóth Andrea a Hírszerzőnek nyilatkozva elmondta: - Egy nyugati országban a Móricka típusú lapok két másodpercig sem lehetnének a piacon. A kisebbségi ombudsman közleménye szerint csak azért nem tett feljelentést az ügyben, mert azt már megtették a civil szervezetek. Kállai Ernő utalva a jelenlegi törvénykezési gyakorlatra kételyeinek adott hangot, hogy a büntetőfeljelentések megállnak majd a bíróság előtt. Úgy vélte: a képregény közlése jó üzleti húzás volt, amit a főszerkesztő "olcsón megúszhat".
A civil szervezetek közül többen úgy gondolják, hogy a képregény kép- és szövegvilága "már nem fér be" a védendő értékek közé. A több mint egy tucat civil szervezetet tömörítő Összefogás az erőszak ellen mozgalom művészeti részlege a Móricka szerkesztősége előtt tartott flashmobot a "gondolati környezetszennyezés" ellen. A szervezet tagja többek között az Angyalkommandó is, amely békés eszközökkel küzd minden kisebbséget ért igazságtalanság, megalázó kirekesztés és megfélemlítés ellen.
Olcsón, hol, mennyiért kaphatunk szállást?
Budapest és a környező fővárosok legolcsóbb nyári szálláslehetőségeit vette számba a Hírszerző internetes hírportál. A net segítségével a régiós szállásajánlatok között a legolcsóbb kategóriákat ismertette, - elsősorban - hátizsákos turisták számára.
A lap a budapesti kínálatot bőségesnek találta, ahol augusztusban egy kollégiumi szobát 13 euróért, a város szívében elhelyezkedő családi üzemeltetésű panzióban egy 8 ágyas szobát 16,42 euróért lehet bérbe venni. A Kálvin térhez közeli vendégházban két ágyas szobában 26 euróért lehet megszállni – ismertette a Hírszerző. Bécsben egy kollégiumi szobát 3-4 euróval magasabb áron, míg a városközponttól távolabb eső panziókban 23 euró kifizetése után tölthetünk el egy éjszakát. A legcsábítóbb ajánlatot a lap Belgrádban találta, ahol egy kétágyas szobát, fürdőszobával 16 euróért kínálnak, s bár Bukarestben a szoba árak 1-2 euróval alatta vannak a Budapestinek, de ezért az árért a hamisítatlan 80-as évekbeli hangulatot is el kell viselnie a látogatónak.
Szavazzon Szeged legrondább pontjára!
AZ MTI LAPSZEMLÉJE
Kisalföld: Feljelentés szórólap miatt Kapuváron
Rágalmazás miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a kapuvári önkormányzat, miután a Lumniczer kórházban olyan szórólapok jelentek meg, amelyek szerint a képviselő-testület "magánkézbe akarja átjátszani" az intézményt, ezáltal veszélybe sodorja nemcsak a kórházi, hanem a járóbeteg-ellátást is - írta csütörtöki számában a Kisalföld.
Az önkormányzat közölte: a városvezetés és a képviselő-testület az elmúlt két évben komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az aktív ágyait elvesztett kórház újra életképes legyen és jó színvonalon szolgálja a kapuvári és környékbeli betegek ellátását. Erre jó esélyt ad a két nagy pályázaton (angiológia, járóbeteg-központ) lehívható, több mint másfél milliárd forintos támogatás.
A szórólapon szereplő állításokkal ellentétben a képviselő-testületben fel sem merült a kórház magánkézbe adása, sőt határozat született arról, hogy a kórház eszközei sem értékesíthetők, még azok sem, amelyek az aktív ágyak megszűnésével használaton kívülre kerültek. Mivel az önkormányzat mint fenntartó nyújtotta be az említett pályázatokat és vállalta a tíz százalékos önrészt, a privatizáció lehetősége ki van zárva - olvasható a laphoz eljuttatott közleményben.
A képviselő-testület szavazása a kórházigazgatói állásra kiírt pályázattal kapcsolatban eredménytelenül zárult. Az intézmény vezetője azt követően lemondott, így a kórházat a jelenlegi igazgatóhelyettes irányítja. Az igazgatói állás betöltésére a pályázatot újra kiírják. (MTI)
Világgazdaság: az SZDSZ nem mond számot az adócsökkentés elvárt mértékéről
A Világgazdaság értesülése szerint a liberális párt vezetői a múlt héten megegyeztek, nem mondanak konkrét számot a 2009-es adócsökkentés elvárt mértékéről.
A lap csütörtöki számában arra emlékeztet, hogy a Kóka János pártelnök idején elkészült liberális csomag még 500 milliárd forintos kiadáscsökkentést és ennek megfelelő nagyságú adómérséklést javasolt.
Az SZDSZ így tehát az ősszel nem kíván az adócsökkentéshez szükséges mozgástérről konkrét számot mondani, és saját adócsomagot sem nyújt be, mert ahhoz költségvetést is kéne társítani, ám erre minisztériumi háttér nélkül nem képes.
Ha a kormány nem az elvárt adócsomagot teszi le az asztalra, akkor nemmel szavaznak a liberálisok - írja az újság.
SZDSZ-es vezetők a lapnak úgy nyilatkoztak: elhibázottnak tartják azt a szocialista gondolkodást, hogy a szabad demokraták távol maradnak az adószavazástól, illetve, hogy az előre hozott választástól való félelem majd a kisebbségi kormány támogatására inti a liberálisokat. (MTI)
Népszava: Gyurcsány Ferenc keddre összehívta az MSZP elnökségét
Gyurcsány Ferenc keddre összehívta az MSZP elnökségét, a pártelnök az őszi politikai menetrendről egyeztet a vezetőkkel, így például arról, milyen álláspontot képviseljenek az SZDSZ-szel folytatandó egyeztetésen - értesült a Népszava.
A lap úgy tudja, hogy a szocialisták és a liberálisok vezetése már megállapodott abban, hogy augusztus 25-én találkoznak. Az MSZP ekkor ismerteti az SZDSZ-szel a kormányzati cselekvési tervet.
Másnap, augusztus 26-án pedig egy informális frakcióülés keretében a szocialista képviselők az adó- és járulékrendszer korrekcióját veszik napirendre. Erre azt követően kerülhet sor, hogy a tervek szerint a kormány 21-én tárgyal a pénzügyi tárca jövő évi adótörvény-javaslatairól.
A szocialistáknál az "őszi nagyüzem" csak ezt követően, szeptember 8-án kezdődik egy frakcióüléssel, amelynek a fő napirendi pontja a miniszterelnök politikai helyzetértékelése lesz - írja a Népszava csütörtöki számában. (MTI)
Magyar Nemzet: tönkreteszi az önkormányzatokat a gázáremelés
A Magyar Nemzet szerint padlóra küldheti az önkormányzatokat az idei negyedik, októberre várható gázáremelés, a lap által megkérdezett települési vezetők közintézményeik létéért aggódnak.
Az újság azt követően kereste meg az önkormányzatokat, hogy sajtóértesülések szerint a Magyar Energia Hivatal október 1-jével 11 százalékos gázáremelést javasolt a döntésért felelős szakminiszternek.
A lap emlékeztet arra, hogy az önkormányzatoknak évről évre egyre több kötelező feladatot kell ellátniuk, amire nem elég a központi támogatás, és a növekvő rezsikiadások még tovább nehezítik a települések helyzetét.
Bakos István, Mezőkovácsháza polgármestere szerint az önkormányzatok "elsüllyesztése" a cél, hiszen, mint mondta, ilyen arányú áremelés mellett képtelenség életben maradni. Hasonló az álláspontja Dávid László ráckevei polgármesternek is, aki szerint kormányzati segítség híján a települések végleg magukra maradtak. (MTI)
Magyar Hírlap: Megvalósíthatatlanok az uniós iskolabiztonsági szabályok
Magyarországi körülmények között megvalósíthatatlanok az új európai uniós iskolabiztonsági szabályok, sok településen a termek fűtése a legégetőbb probléma - írja csütörtöki számában a Magyar Hírlap.
Az előírás szerint például az ének-zene tantermekben biztosítani kellene a porelszívást, vagy a rajztermekben a pontszerű világítást.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási referense szerint nem a por kívül tartása, hanem a meleg benn tartása okoz gondot számos iskolában, ahol ujjnyi rések tátongnak az ajtók, ablakok mellett. A táblákról pereg a festék, a kötelező taneszközök fele hiányzik, és könyvtárból kialakított szükségtantermekben tanulnak a diákok - sorolta az iskolák alapvető hiányosságait a szakember.
Az előírásokat ellenőrző Oktatási Hivatal a fenntartókat pályázati részvételre, forrásátcsoportosításra ösztönözheti, a cél nem a büntetés kiszabása.
A lap idézi az oktatási tárca tavaly megrendelt felmérését is, ami megállapítja, hogy az iskolák 85 százaléka felújításra, 30 százalékuk pedig teljes rekonstrukcióra szorul. (MTI)
