Amikor az ember először ül kerekes székbe, célszerű lassú tempót vennie, nehogy lezúgjon a rámpákból épített akadálypályáról. Nem olyan könnyű megállítani ugyanis a kerekeket, ha egyszer elindultak. A jármű kezelésében épp ez a legnagyobb kihívás, mondhatni, ijesztő vele lefelé haladni, hátha még kanyarodni is kell.

A feljutás ehhez képest már gyerekjáték.

Türelemből azonban a számítógép használata adja az igazi leckét. Ha bekötött szemmel ülünk a számítógép elé, elkezdhetünk izzadni. Szerencsére segítségünkre van egy program, amely minden képernyőre kerülő üzenetet felolvas, de így is eltelik egy-két perc, mire elindul a szövegszerkesztő program. Az ember nem tud csukott szemmel gépelni, ha mégis megy a dolog, akkor sincs nyert ügyünk, mert a leírt szöveget nem egyszerű leellenőrizni, várni kell a felolvasásra. Egy hosszabb bekezdésnél pedig hallani nem mindig elég, hogy hol rontottuk el az írást. A hiba pontos helyét is meg kell jegyezni, hogy ki tudjuk majd javítani. A legcélszerűbb egyáltalán nem hibázni...

Az igazi kaland a falmászás vakon, különösen, ha az ember amúgy is először csinálja életében. Különös látvány a kezével és lábával kétségbeesetten fogást kereső mászó, aki tudja, hogy az aktuális pozícióját nem tarthatja sokáig. Ugyanezt megélni belülről is félelmetes – ha az oktató nem segítene, el sem tudnék indulni, de végül egy kis pihenést is beiktatva, csak felérek.

Ott fent aztán biztosan megérted: ha becsukod a szemed, egy kicsit megváltozol. Letisztulnak benned a céljaid, és elkezdesz végre igazán koncentrálni.