A tüntetők - többnyire Csehországban élő grúzok és néhány cseh aktivista - azt állították, hogy az új kaukázusi háború kirobbanásáért Moszkva a felelős, mert megtámadta Grúziát.

"Szó sincs grúz etnikai tisztogatásokról Dél-Oszétiában, ahogy azt az orosz fél hazug módon állítja. És az sem igaz, amit a cseh sajtó többsége írt, hogy a konfliktust Grúzia kezdte volna. Néhány nappal korábban az oroszok lebombáztak egy grúz falut, s Tbiliszinek erre reagálnia kellett. Nyilvánvaló, hogy jól megtervezett orosz agresszióról van szó" - fejtette ki újságíróknak Jimi Dabrundasvili, a Csehországban élő grúzok egyik vezetője.

A mintegy másfél órás tüntetés incidensek nélkül zajlott le, a megmozdulás alatt az orosz nagykövetség zárva volt és rendőrök felügyelték a rendet.

Csehország hivatalosan nagyon óvatosan reagált a grúziai eseményekre. Az egyetlen hivatalosnak minősíthető nyilatkozat a külügyminiszter szájából hangzott el. "Csehország támogatja Grúziát, s nagyon sajnálja, hogy a grúziai orosz beavatkozásra Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállása 40. évfordulójának napjaiban kerül sor" - jelentette ki kedden Karel Schwarzenberg.

A cseh ellenzék szintén tartózkodott a keményebb, egyértelműbb kijelentésektől, s mindkét fél eljárásában talált hibákat. "A grúziai helyzet nagyon szövevényes. Oroszország azonban átlépte Dél-Oszétiai határait, ami megkérdőjelezi, hogy Moszkva részéről valóban csak békefenntartásról van-e szó" - jelentette ki Jan Hamácek, a képviselőház külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke.

A prágai sajtó mindkét felet bírálja: Mihail Szaakasvilit Dél-Oszétia megtámadásáért, Moszkvát az eltúlzott reagálásért. A konzervatív Lidové Noviny és a baloldali Právo kommentárjában egybehangzóan az olvasható, hogy a katonai konfliktus kedvezőtlenül fogja befolyásolni Grúziai esetleges csatlakozását a NATO-hoz. Csehország támogatja Grúzia csatlakozását a NATO-hoz, de erre e közeljövőben valószínűleg semmi esetre sem kerül sor - állítja a Lidové Noviny.

(MTI)