A fesztivál alatt napközben a hőmérséklet általában kissé magasabbra kúszott a kelleténél, de a tánctér mellett álló fürdőkutak üdítő vize feledtette a kánikula kellemetlenségeit. Ki a lüktető zenére ropta az ősi táncokat, ki pedig az árnyékos pavilonokban, sátrak üdítő árnyában szürcsölte a kezébe akadt italokat. Kivéve persze azt az estét és délelőttöt, amikor az eső és a szél némileg csillapította a nap melegét és meg-megáldotta az ozorai földet és sátrakat.

A szieszta után általában érdekes szerzetek bújtak elő rejtekeikről, nem volt ritka jelenség a goafaluban a csillogó szárnyú virágtündér, a rojtos amazon, a hippi, az ősember és egyéb idegen lények. A ruhák és a díszletek színei a természetes drappoktól, barnáktól a jellemző goás neoncsodákig terjedtek, intenzív narancsok királykékekkel és a különböző bőrökkel kombináltan. A díszleteket idén is javarészt a Pompui csoport készítette, így nem maradtak el a megszokott minőségtől. Az elszórtan megkomponált díszletcsoportok neon és csillogó színekben pompáztak, ha nem vigyáztunk, betévedhettünk az egy-két méteres neon gombaerdőbe - amelyet éjjel UV fénnyel bombáztak -, valamint az átlátszó ponyvából készült kristályok közé, amelyek éjszaka színes fényben tündököltek. Nem ejtettem szót még a Chill Out sátorról, amely biztosította az egész napi nyugodt pihengetést és szelíd táncolási lehetőséget. A Chill folyamatos zenével gondoskodott a pszichedelikus élményről és a szénabálákkal, párnákkal berendezett részeken elheveredhetett a fáradt táncos, ha végleg pihenni kellett.

A szombati, utolsónak számító parti volt a legnagyobb dobás, minden idők legemlékezetesebb ozorai koncertje. Este tíztől a Juno Reactor lépett fel. Ez az az együttes, amelyik a Mátrix, a 300 és a Requiem egy álomért című filmek zenéinek egy részét is szerezte. A koncert felülmúlhatatlan volt az előző napok estéihez képest, megkockáztatom, az eddigi összes Ozorához képest. A Juno Reactor fellépését most is afrikai táncosok színesítették, mint a világszerte megtartott fellépéseiken. Így természetes volt az agyagos arcfesték és a fűszoknya a színpadon. Persze a koncert sikeréhez hozzájárult a nagyszínpad idén is egyedülálló díszítése. Most is javarészt neonfestékkel rajzolt pszichedelikus rajzok feszültek a színpad felett, amely kiegészült a vizual show-val és természetesen a földöntúli élményt nyújtó UV fényekkel. Az éjszakai csöndbe hasító kezdő gitárszóló után a színpad mellett megjelentek a tűzzsonglőrök.

Juno Reactor

Aki nem volt még a goafaluban, nem tudhatja, hogy minden évben a nagyszínpad előtt hatalmas tábortűz mellett lehet melegedni, amely a Juno Reactor zenéje alatt is vidáman égett. Utolsó este is gyönyörködtetett a csillagos égbolt, amit városi ember soha nem látott még így, mintha hanyagul gyémántporral szórták volna tele az eget. Ozora ismét elvarázsolta az elektronikus zenéért rajongó tömegeket, és a városból kiszakadni vágyó közönséget.