Medvegyev leállította a grúziai orosz hadműveletet

Az oroszok békefenntartóként a térségben maradnak. Grúzia kilép a Független Államok Közösségéből - jelentette be Tbilisziben egy tömeggyűlésen a grúz elnök. Dmitrij Medvegyev parancsot adott "a Grúziát békére kényszerítő" hadművelet befejezésére. Kedden orosz repülőgépek Gori grúz várost támadták, meghalt egy holland újságíró és számos civil megsérült. Abház erők támadásba kezdtek a Kodori-szorosban. A tűzszünetre felszólító határozattervezetről tárgyalt a BT.

"Holdkóros hazudozónak" nevezte Szaakasvili grúz elnököt kedden Moszkvában Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök Nicolas Sarkozy francia államfővel folytatott tárgyalása után rendezett sajtóértekezletén úgy vélte: hazugság az, hogy Grúzia Dél-Oszétiában két nap óta betartja a tűzszünetet. A grúz erők tüzérségükkel és lőfegyvereikkel tovább lőtték a békefenntartókat, és előző nap halottjai is voltak a támadásnak - folytatta Medvegyev, aki Szaakasviliről megállapította: az ilyen alakokat az különbözteti meg a normális emberektől, hogy amikor vérszagot éreznek, nehéz megállítani őket. "Ekkor már sebészi beavatkozás szükséges" - fejtette ki véleményét az orosz elnök.
Dmitrij Medvegyev parancsot adott "a Grúziát békére kényszerítő" hadművelet befejezésére, mivel az elérte célját, Dél-Oszétiában az orosz békefenntartók és a polgári lakosság biztonsága garantált.
Az orosz államfő - s egyben a hadsereg főparancsnoka - arra is utasítást adott, hogy ha kialakulnának az erőszak fészkei a konfliktusövezetben, az orosz katonák semmisítsék meg az ellenállást tanúsítókat. Az orosz elnök azt mondta: az "agresszort" megbüntették, érzékeny veszteségeket szenvedett, fegyveres erői szétestek.

Ezzel egyidejűleg Anatolij Nogovicin, a vezérkari főnök helyettese bejelentette: az orosz csapatok parancsot kaptak arra, hogy ne menjenek tovább, de amennyiben a grúz fél megsértené a fegyverszünetet, az orosz katonák ezt megfelelő válaszban fogják részesíteni.

Oroszország befejezte grúziai békefenntartó hadműveletét, s egyben ideiglenes fegyverszünetet hirdet, mert elérte minden célját és megvalósította a békefenntartó misszió mandátumát: helyreállította a status quót, továbbá megvédte a rendet és a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárokat - mondta kedden Dmitrij Medvegyev orosz államfő Moszkvában a Nicolas Sarkozy francia elnökkel tartott megbeszélés után.
A stabilitás biztosítása érdekében Dél-Oszétiában és Abháziában maradnak az orosz békefenntartó erők - közölte kedden Moszkvában Dmitrij Medevgyev. Az orosz elnök Nicolas Sarkozy francia államfővel közösen tartott sajtóértekezletén leszögezte: "békefenntartóink továbbra is teljesítik kötelességüket, és teljesíteni fogják kötelességeiket, mert kulcsszerepet játszanak a kaukázusi biztonság megvédelmezésben" - fogalmazott Medvegyev.
Medvegyev egyben részletezte, hogy a rendezést illetően a következő alapelvekben állapodott meg Sarkozyvel: az orosz katonák és a grúz fegyveres erők visszavonulnak a fegyveres konfliktus kezdete előtti pozíciókba - ez a Dél-Oszétiába erősítésül küldött orosz egységek kivonását is jelenti - , az erőszak alkalmazását el kell kerülni, végleg be kell szüntetni minden harci cselekményt, szabad utat kell nyitni a humanitárius segélyeknek, és a nemzetközi közösség hozzálát Dél-Oszétia és Abházia majdani státusa és a térség szilárd biztonsága garantálásához szükséges intézkedések megvitatásához.
Az orosz államfő kijelentette: a dél-oszétiai békéhez az út akkor nyílik meg, ha Grúzia elfogadja és teljesíti a javasolt rendezési elveket, vagyis most Tbiliszin van a sor.
Medvegyev szerint Moszkva válasza Grúzia dél-oszétiai fellépésére optimális volt, amennyiben megakadályozta, hogy a konfliktus sokkal több áldozatot követeljen. Moszkvának nem is volt más választása, s az elmúlt napok megmutatták, hogy a válasz egyben a lehető leghatékonyabb és legkövetkezetesebb is volt. Medvegyev szavai szerint az orosz katonai erő bevetése azért volt szükséges, mert Grúzia tüzérséget és légierőt vetett be a békés polgári lakosság ellen, és az orosz katonák békefenntartó missziójának teljesítése nyitotta meg az utat a békés rendezéshez.
Kérdésre válaszolva az orosz elnök kijelentette: hogy az oszétok és az abházok tudnak-e, akarnak-e Grúzia kebelében élni, az tőlük kell megkérdezni, nem Oroszországtól, de nem is más államtól. "Mindennek a nemzetközi jog normáinak szigorú betartásával kell megtörténnie, s a nemzetközi jog az utóbbi évekből bőségesen szolgál precedenssel a népek önrendelkezésére, új államok kialakulására" - emlékeztetett.

Medvegyev szavai szerint Nicolas Sarkozy francia elnök a több mint négy és fél órás tárgyalást követően Tbiliszibe utazik, hogy az ottani vezetés elé terjessze az orosz javaslatot. Sarkozy kifejezte Európa készségét arra, hogy részt vegyen kaukázusi békefenntartó missziókban, az ottani konfliktusok rendezésében, mivel a dél-oszétiai konfliktus is Európa határán zajlott. Európa és Oroszország kapcsolata pedig stratégiai kérdés a francia elnök szerint.

Sarkozy normálisnak tartja az orosz lépést
Nicolas Sarkozy francia elnök szerint "normális dolog, hogy Oroszország meg akarja védeni határain belül állampolgárai és a határain túl az orosz anyanyelvű emberek érdekeit, de az is érthető, hogy a nemzetközi közösségnek érdekében áll Grúzia szuverenitásának, területi épségének és biztonságának megőrzése". Sarkozy ezt az orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel kedden tartott moszkvai találkozóján mondta. Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva készen áll a konfliktus végleges rendezését szolgáló tárgyalások megkezdésére, s ehhez két feltételt támaszt: az összes grúz erő térjen vissza a kiinduló állásaikba, részlegesen demilitarizálják ezeket, s Grúzia írja alá az erőszak alkalmazását kizáró, jogilag kötelező érvényű dokumentumot. A francia elnök jó hírként üdvözölte orosz kollégája keddi bejelentését, mely szerint Medvegyev parancsot adott a "Grúziát békére kényszerítő hadművelet" befejezésére.

Grúzia kilép a FÁK-ból

A NATO-tagországok kedden megerősítették azt az álláspontjukat, hogy Grúzia területi egységének fenn kell maradnia - jelentette be Jaap de Hoop Scheffer főtitkár azt követően, hogy a szövetség döntéshozó, nagyköveti tanácsa meghallgatta Szalom Szamadasvili grúz nagykövetet az orosz-grúz fegyveres konfliktusról. Brüsszeli sajtótájékoztatóján a holland politikus azt is hangoztatta, hogy a volt szovjet köztársaságban vissza kell állítani a harcok kezdete előtti, azaz augusztus eleji állapotot. Ami Grúzia majdani NATO-tagságát illeti, De Hoop Scheffer úgy fogalmazott, hogy az annak perspektíváját is tartalmazó tavaszi kormányfői NATO-nyilatkozat még érvényben van.
Grúzia úgy döntött, hogy felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétről 1994-ben kötött szerződést - jelentette be kedden Tbilisziben Miheil Szaakasvili grúz elnök. A grúz törvényhozás előtt tartott nagygyűlés 50-70 ezresre becsült hallgatósága előtt az államfő egyben kijelentette: az abháziai orosz csapatokat Grúzia megszálló haderőnek tekinti. Szaakasvili azt is közölte, hogy a tbiliszi vezetés döntéséről tájékoztatta az Egyesült Államok elnökét és a világ más vezető országainak képviselőit. Grúzia mostantól Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország által megszállt területnek tekinti - fűzte hozzá.

A grúz államfő bejelentette, hogy Grúzia kilép a volt szovjet tagköztársaságok nagy részét tömörítő Független Államok Közösségéből (FÁK). Beszédében azt is közölte, hogy Tbiliszi kilépésre biztatja Ukrajnát és más FÁK-tagországokat is.
Grúz visszavonulás

Kivonultak a grúz erők a szakadár Abházia területén lévő, de eddig grúz ellenőrzés alatti Kodori-szorosból - közölte kedden Sota Utiasvili grúz belügyminisztériumi szóvivő a francia hírügynökséggel.
Az abház fegyveres erők keddre virradóra támadást intéztek a grúz erők ellen, hogy kiszorítsák őket a Kodori-szorosból - jelentette reggel az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség.
Az abház erők később azt közölték, hogy bekerítették a szorosban a grúz erőket, akik azonban továbbra is lövik őket. Az abház védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az offenzíva éjfélkor kezdődött, és 250 katona vett részt benne.

Gorit bombázták az orosz repülőgépek

Légitámadást intéztek kedden orosz repülőgépek Gori grúz város ellen, a bombázásnak halálos áldozatai is vannak - jelentette a grúz és a külföldi média a városból. Lángokban áll a város egyeteme és a főposta - közölték grúz illetékesek. Szemtanúk szerint meghalt egy grúz újságíró és sofőre, életüket akkor oltotta ki a robbanás, amikor a gépkocsiban ültek.

Meghalt egy holland újságíró is a keddi bombázásban - erősítette meg az áldozat munkaadója, az RTL tévétársaság. Stan Storimans az RTL operatőre volt. Az RTL holland nyelvű hírportálján, az RTL Nieuws-on olvasható közlemény szerint az operatőrrel együtt öt halálos áldozata volt a légitámadásnak. Egy másik holland RTL-riporter megsérült Gori bombázása alatt. Vele együtt legkevesebb három újságíró vesztette életét a grúz-orosz összecsapások öt napja alatt.Támadásba kezdtek az abház erők a Kodori-szorosban

A grúziai szakadár terület, Abházia fegyveres erői keddre virradóra támadást intéztek a grúz erők ellen, hogy kiszorítsák őket a Kodori-szorosból - jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. Az abház fegyveres erők később közölték: bekerítették a szorosban a grúz erőket, akik azonban továbbra is lövik őket. Az abház védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az offenzíva éjfélkor kezdődött és 250 katona vesz részt benne.

Szergej Samba, a senki által el nem ismert Abházia külügyminisztere arra emlékeztetett, hogy az abház légierők és a tüzérség az elmúlt két napban a Kodori-szoros felső részén katonai objektumokra mért csapásokat. A keddi napon a támadásban reguláris osztagok, valamint az abháziai fegyveres erők tartalékosai vettek részt.


Lavrov: Szaakasvili jobban tenné ha távozna

Szergej Lavrov kedden megerősítette: az orosz állampolgárok ellen "bűnöket" elkövető Mihail Szaakasvili grúz elnök nem lehet partner a majdani béketárgyalásokon, és legjobb lenne, ha távozna. Az orosz külügyminiszter erről kedden Moszkvában beszélt az Alexander Stubb finn külügyminiszterrel tartott megbeszélése után. Lavrov biztosította finn kollégáját: az orosz katonák Dél-Oszétiában kizárólag a béke helyreállításán, a helyzet normalizálásán, az agresszió megismétlődésének megakadályozásán fáradoznak.

A tűzszünetre felszólító határozattervezetről tárgyalt a BT

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeült New Yorkban helyi idő szerint hétfő délután, hogy megvitassa azt a nyugati ENSZ-diplomaták által kidolgozott határozattervezetet, amely azonnali tűzszünetre szólítja fel Grúziát és Oroszországot.

Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a tanácskozás után közölte: Oroszország nem szavazza meg a határozattervezetet. "Reméljük, hogy részt veszünk egy új határozattervezet kidolgozásában, sajnos a jelenlegi nélkülünk készült" - mondta az orosz ENSZ-diplomata a Biztonsági Tanács zárt ajtók mögött tartott tanácskozása után, amelyen a Franciaország által javasolt béketerven alapuló dokumentumtervezetet vitatták meg.

A BT amerikai és európai tagjai által kidolgozott dokumentum a hárompontos francia béketerven alapszik, amely előírja az azonnali tűzszünetet, Grúzia területi épségének tiszteletben tartását és a csütörtöki dél-oszétiai grúz beavatkozás előtti status quóhoz való visszatérést.

"Ezt a szöveget elsietve nyújtották be és hiányoznak belőle bizonyos dolgok: így nincs benne utalás a grúz agresszióra" - mondta Csurkin. Az orosz diplomata ismertette Oroszország követeléseit: a grúzok vonuljanak ki Dél-Oszétiából és vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak erőt Dél-Oszétiában és Abháziában. "Remélem, hogy sikerül elfogadható határozatot kidolgoznunk" - mondta végezetül az orosz ENSZ-nagykövet.

Grúzia budapesti nagykövete aktív lépéseket vár

Grúzia magyarországi nagykövete aktív lépéseket vár a nemzetközi közösségtől az orosz agresszió ellen. Constantine Zhgenti erről azután nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Németh Zsolttal, a Fidesz külügyi kabinetvezetőjével, aki pártja nevében mélységesen elítélte az orosz katonai támadásokat.
A nagykövet hangsúlyozta: várják az Európai Unió külügyminisztereinek szerdai rendkívüli ülését, és a keddi brüsszeli NATO tanácskozás eredményeit is. Szerinte, ha nemzetközi közösség "nyugodt marad" és csak a nyilatkozatok szintjén nyilvánul meg, akkor a helyzet akár évekig eltarthat.

Gorbacsov Washingtont bírálja

 Az Egyesült Államok "súlyos bakit" követett el, amikor elhitette Grúziával, hogy kockázat nélkül hajthat végre hadműveletet Dél-Oszétiában - írta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a The Washington Post kedden megjelenő számának fórum rovatában.

"Súlyos bakit követett el az Egyesült Államok, amikor kijelentette, hogy a Kaukázus, amely több ezer kilométernyire van az amerikai kontinenstől, az érdekszférájába tartozik" - írta a Nobel-békedíjas politikus a lap internetes változatában. "Oroszország nem területileg kíván terjeszkedni, de legitim érdekei vannak ebben a térségben" - tette hozzá az orosz politikus.

Százezren menekülnek a konfliktus elől

Legkevesebb 100 ezren menekültek el otthonukból az Oroszország és Grúzia között dúló fegyveres konfliktus elől - közölte hétfőn az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR). A genfi székhelyű szervezet a grúz és az orosz kormány adataira támaszkodva közölte, hogy mintegy 30 ezren Dél-Oszétiából a már Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia felé vették az irányt, 12 ezer ember pedig a szakadár köztársaság területén menekül.

Grúz oldalon a Dél-Oszétiához közeli Gori városát mintegy 56 ezren hagyták el - közölte újságírókkal a szervezet szóvivője. Elisabeth Byrs, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője megismételte azt a kérést, hogy nyissanak meg két folyosót, egyet észak, a másikat pedig dél felé, amelyeken a civilek menekülhetnek, illetve a humanitárius segélymunkások haladhatnak.

(MTI/Reuters)

 


Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.