Hónapok óta zajlik a vita a gyes szerepéről, arról, hogy a nők szülés után milyen hamar térjenek vissza a munkaerőpiacra. Tapasztalatok azt mutatják, hogy minél tovább vannak távol, annál kisebb az esélyük, hogy olyan pozícióban folytathassák a munkát, ahol abbahagyták. (Ha egyáltalán visszakapják az állásukat.) Közben éppen azok a civil kezdeményezések kerültek veszélybe, melyek a nők visszatérését segítenék a munkába.

- Úgy tűnik, hogy elfeledkeztek a nőkről - mondja Bényei Judit, a Mamacentrum projektvezetője. Ebben a programban olyan nőket támogattak, akik diplomájuk és nyelvtudásuk ellenére kiestek a munkaerőpiacról, csak azért, mert szültek egy gyereket. Bényei Judit szerint az első Nemzeti fejlesztési tervben még prioritást élvezett a női téma, több, a nőket támogató program kapott pénzt. - Most - támogatás híján - vergődnek a női szervezetek - mondja. Így elhalnak a kezdeményezések, pedig a Mamacentrumba a mai napig több százan jelentkeznek. Programjaikon átképezték a gyesen, gyeden lévő nőket, úgy, hogy otthonról, távmunkában is tudjanak dolgozni. Kutatási asszisztensek, hírlevél-szerkesztők, adatbányászok, weblapkészítők lettek. - Megerősödtek, visszatért az önbizalmuk, kilábaltak a depreszszióból - mondja a programvezető. Voltak, akik annyira felbátorodtak, hogy önálló vállalkozásba fogtak.

Bényei Judit a Mamacentrum legnagyobb eredményének mégis azt tartja, hogy a résztvevők fele azóta újra kismama lett. Olyanok is, akik korábban azt mondták, hogy nem vállalnak több gyereket. - Felbátorodtak, mert látták, hogy a gyerek nem akadálya a munkavállalásuknak, nem fognak megint teljesen elszigetelődni - meséli. Az új jelentkezőknek most nem tudnak segíteni.

Bőven van még tennivaló nőkérdésben - mondja Csapó Ida, a MINők (Magyar Internetező Nők) Egyesületének elnöke. A MINők két vállalkozónői programot valósított meg 2005-től mostanáig, háromszáz vállalkozó vagy vállalkozni kívánó nőt támogattak. Most ők is veszélybe kerültek.

- Európában a legkonzervatívabb országok közé tartozunk, a nők rendkívül sok időt töltenek gyerekneveléssel és házimunkával. Ez egyik nemnek sem jó - mondja Csapó Ida. Mégis úgy érzi, hogy "mintha a támogatók ellenérdekeltek lennének abban, hogy a női civil szféra megerősödjön".

- Az eddig meghirdetett pályázati programban valóban nem volt külön női célcsoport - mondja Gerzsényi Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tervezési referense. A hangsúlyok máshova kerültek, az alapvető feltétel az új pályázatnál az alacsony iskolai végzettség lett. A referens szerint ennek elsősorban szakmapolitikai okai voltak. A foglalkoztatási statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a fogyatékosok mellett az alacsony iskolai végzettségűek vannak munkaerő-piaci szempontból a leghátrányosabb helyzetben. Bár Nyugat-Európával összehasonlítva a nők foglalkoztatottsága terén is lemaradásunk van, a különbségek mégsem akkorák, mint a kevés iskolát végzettek esetében. Így az iskolázott nőket segítő civil programok most valóban nem kaphattak pénzt.

Gerzsényi Ágnes egyetért azzal, hogy a gyesről, gyedről visszatérő nők nehéz helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Azt mondja, hogy az ő elhelyezkedésük elősegítése érdekében már eddig is indítottak különböző programokat. Ilyen például a Start+ program, amely járulékkedvezményt ad azoknak a munkáltatóknak, amelyek kisgyermekük mellől visszatérő nőket alkalmaznak.