Most éppen a szégyenteljes szakasz került előtérbe: a Profil című osztrák hetilap ismét a Leopold Múzeumban fedezett fel három olyan képet, amelytől egykori tulajdonosa nem önszántából vált meg. A kelet-tiroli Albin Egger-Lienz három festményéről van szó, amely egy zsidó származású gyűjtő házaspártól került 1943-ban az úgynevezett árjásítást - a zsidó vagyonok elkobzását vagy bagóért való felvásárlását - intéző bizottság vezetőjéhez. Rudolf Leopold, a nevezetes gyűjteménnyel és ma már múzeummal rendelkező szemészprofesszor és felesége később egy kremsi műkereskedőtől vette meg őket - ez azonban nem változtat azon a körülményen, hogy a képek tulajdonképpen az eredeti tulajdonost, illetve örököseit illetik meg. A döntő bizonyítékot egykori SS-akták szolgáltatják, amelyeket az osztrák hetilap is tanulmányozott.

Alig három héttel ezelőtt egy másik, szintén a Leopold-gyűjtemény részét képező festmény korábban már lezárt ügyét elevenítette fel egy Kanadában élő hölgy. A kép megszerzésének körülményeit évekkel ezelőtt már vizsgálta bíróság, akkor azonban a pert a múzeum nyerte. Most újabb bizonyítékok kerültek elő, s az örökös, Vera Gara perújítást kezdeményezett.

Bár Ausztriában már vagy tíz éve van törvény a restitúcióról, a bizonyítottan törvénytelenül szerzett képek visszaadásának kötelezettsége csak az állami múzeumokra vonatkozik. A bécsi Leopold Múzeum afféle hibrid: anyaga azé az alapítványé, amelybe Rudolf Leopold sok ezer darabból álló, elsősorban Klimt és Schiele munkáin alapuló gyűjteménye került. Leopold 1998-ban ma is csillagászati összegnek számító 2,2 milliárd schillingért adta el a festményeket, azzal a feltétellel, hogy a képek alapítványba kerülnek, múzeumot kapnak, amelyet élete végéig ő igazgat. Magánalapítványról lévén szó, a restitúciós törvény nem vonatkozik rá.

Egyelőre. Claudia Schmied kulturális miniszter asszony szakértői szinte el is készültek egy új törvény első változatával. Ez tágítja az időhatárt: az 1933 és 1945 közötti időszakot veszi alapul, amikor a műkincsek sorsát vizsgálja. Mi több, a teljes állami vagyonhoz tartozó minden illegálisan megszerzett tárgyra előírja a viszszaszolgáltatás kötelezettségét: a Leopold-gyűjteményt állami pénzből vásárolták fel, logikusan tehát része az állami vagyonnak. Ráadásul a jövőben nemcsak a szövetségi, hanem a tartományi, sőt városi tulajdonú gyűjteményekre is kiterjesztik a visszaadási kötelezettséget. Felgyorsítják az örökösök felkutatását, és a kiviteli tilalom alól bizonyos korlátozott felmentést kapnak a visszaszolgáltatandó védett műkincsek.

Most már csak az a kérdés, hogy a szeptember 28-i választások után mikor lesz új parlament, amely jóváhagyhatja a törvénymódosítást - már ha az az elképzelt formában kerül elé.