A Pekingben tartózkodó George W. Bush komoly aggodalmát fejezte ki az aránytalan orosz válaszcsapás miatt, miután az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfőjével, Nicolas Sarkozyvel tárgyalt. A héjának számító Dick Cheney alelnök telefonon azt ígérte Mihail Szaakasvili grúz elnöknek, hogy "az orosz agresszió nem marad válasz nélkül". Ugyanakkor a lapok kommentárjaiból egyértelmű, hogy az USA nem tud katonai támogatást adni: ezzel az oroszokkal való közvetlen konfliktust kockáztatná, amikor hadereje másutt van lekötve. Így is 150 amerikai kiképző van Grúziában, orosz jelentés szerint egyiküket elfogták, és kihallgatásra Vlagyikavkazba szállították.

A republikánus elnökjelölt, John McCain kihasználta a külpolitikai válságot, hogy kemény vezetőként szerepelhessen. Azt mondta, az oroszoknak az a céljuk, hogy Ukrajnában és másutt is eltántorítsa a Nyugathoz húzókat, s a nemzetközi közösség válaszától függ, milyen lesz Moszkva viszonya a térséghez. A vakáción a Hawaii-szigeteken lévő demokrata párti jelölt, Barack Obama ennél semlegesebb nyelvezetű közleményben szólított fel az ellenségeskedés beszüntetésére.

A New York Times értékelése szerint a háború könnyen amerikai külpolitikai katasztrófává válhat, miután Washington nem tudta visszatartani a beavatkozástól az oroszokat, sem hatékonyan támogatni a grúzokat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vasárnap durva szócsata folyt az amerikai és az orosz nagykövet között. Az orosz vétójog miatt semmilyen határozat nem született. McCain szerint azonban folytatni kell a diplomáciai manővereket, s "Oroszországot a nemzetközi közvélemény ítélőszéke elé kell állítani".