Tíz éve ismerkedett össze Fekete László alezredes - a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokságának szárazföldi referense - és a bolgár Roszica Petkova, aki ünnepelt popénekesnő Rossi Ros néven, Egyiptomtól Olaszországig. Kilenc esztendeje házasok, gyermekük, Ádám már nyolc éves. Azt, hogy mindhármukkal éppen Vásárhelyen találkozhattunk, jelentős szervezést igényelt. Fekete László Afganisztánból - ahol részt vesz a nemzetközi békefenntartó misszióban - érkezett a dél-alföldi városba, Rossi Ros és Ádám pedig Szófiából. De csak néhány napot töltöttek az aranyozott bolgár ikonokkal, ősi bolgár városrészleteket ábrázoló festményekkel, és Rossi egyiptomi fellépéseinek kapcsán a Nílus-mentéről hazahozott emléktárgyakkal berendezett, vásárhelyi otthonukban. A családfő azóta ismét Afganisztánban van, Rossi Szófiában, a kisfiú, Ádám pedig a nagymamáéknál, a Mosonmagyaróvár melletti Máriakálnokon tölti a vakáció hátralévő idejét, mielőtt elkezdődne számára az iskolaidő Szófiában.

Ez nem volt mindig így. A család sokáig Hódmezővásárhelyen élt, és azóta is hazajönnek ide. Éppúgy, mint Máriakálnokra, ahol Fekete László szülei élnek. Rossit mindenki ismeri Vásárhelyen. Sokszor lépett fel városi ünnepségeken a hódmezővásárhelyi Kossuth téren, és ő "hozta össze" Hódmezővásárhelyt az észak-bulgáriai, Duna menti Vidinnel. A két település azóta testvérváros, és szoros kapcsolatokat ápol.

- A kapcsolatfelvétel idején élt még Rapcsák András, Hódmezővásárhely előző polgármestere. Ő kérte meg a feleségemet, közvetítsen Vásárhely és Vidin között - mondja Fekete László, aki büszke asszonya közéleti-kulturális szereplésére.

Vidin - egykori magyar nevén Bodony - városának egyébként is vannak magyar vonatkozásai. Kossuth Lajos hosszabb időt töltött itt az 1848-49-es szabadságharc utáni emigrációja idején. Rossi - aki, túl azon, hogy operaénekesnek tanult, történelem-földrajz szakos tanár - azt is tudja: jóval a honfoglalás előtt, amikor a magyarok, illetve a későbbi Bulgáriát megalapító bolgár-törökök még a Volga környékén éltek, a két nép szoros kapcsolatban állt egymással. Például vannak bolgár-török eredetű jövevényszavaink is. Mindezt Bulgáriában ma éppúgy tanulják a diákok, mint nálunk. A rendszerváltozás előtt sok magyar töltötte szabadságát a bolgár tengerparton - most, a közlekedési és szállásviszonyok javultával, ismét növekszik a számuk.

- Ha a bolgárok valakiről hallják, hogy magyar, akkor az - Rossi keresi a szavakat - "good filing".

A bolgár énekesnő és a magyar katonatiszt Szófiában ismerkedtek össze, Rossi egyik, nemzetközi hadgyakorlat kapcsán adott fellépésekor. Mosonmagyaróváron volt az esküvő, ahol Rossi azóta már koncertet is adott. Vásárhely - bár itt is fönntartják a lakásukat - azért nem maradhatott tartósan az otthonuk, mert Rossi karrierje szempontjából fontos volt: ne maradjon tartósan távol Szófiától és a mediterrán világtól. Fekete Lászlót is folyamatosan máshová szólítja hivatása. Rossi mindenesetre Bulgáriában is tartja a kapcsolatot Magyarországgal. A szófiai magyar nagykövetségen már Szili Katalinnak, az országgyűlés elnökének is dedikált CD-t.

Rossi büszke arra, hogy Ádám fiuk tehetségesen rajzol, volt már kiállítása is - szeptemberben nyílik a következő, a Kraszna Poljana-i polgármesteri hivatalban - ez Szófia egyik városnegyede, ahol a család él.

Miképp tudta megszokni a család a folyamatosan ingázó létet, s azt, hogy gyakran távol vannak egymástól? - kérdem az asszonytól.

- Így alakult, nekünk már ez a természetes. Olykor persze, ha az ember fáradt, arra gondol, bárcsak sokáig ne kellene mennie sehova, de alig telik el pár nap, azt veszi észre, hogy máris indulna - mondják. És ha hosszú távollét után találkoznak egymással, annak mindegyikük kimondhatatlanul örül.