A salgótarjáni erdőkben néhány hónapja már nemcsak gyalogos, hanem kerékpáros turistajelzéseket is látni. Ezek közül több mint százat Kéri István, a Salgótarjáni Hegyi Kerékpáros Egyesület elnökségi tagja festett föl a tölgyesekben. Társaival, valamint az Ipoly Erdő Zrt. munkatársaival és a természetvédelmi őrökkel két túraútvonalon összesen 27 kilométeres szakaszt jelöltek meg fehér, illetve sárga négyszögbe festett kerékpáros alak sziluettjével. A civil szervezet, az állami erdészet és a nemzeti park vezetői azért fogtak öszsze, mert egyre több kerékpáros kereste fel a vidéket.

Kéri István büszkén mondja, hogy a Salgótarjáni Hegyi Kerékpáros Egyesület az országban az első olyan hegyibringás csoport, amelyik 17 éve kifejezetten erre a célra alakult, vagyis nem egy meglévő kerékpáros egyesület hegyi kerékpáros szakosztályaként jött létre. Taglétszámuk mára eléri a százötvenet, ám a hobbiból, egyesületen kívül tekerőké a negyvenezres lélekszámú Salgótarjánban megközelíti az ezret is. Közülük pedig mind többen választanak célpontot a környező hegyekben, s térnek le gyakran az aszfaltról. Az erdészeti utak és az egykori szénszállítási útvonalak ugyanis számukra jól használhatóak.

Az erdészek és a természetvédelmi őrök úgy döntöttek: további kerékpárutakat jelölnek ki a nemzeti park területén. A hegyi kerékpáros egyesület azt tervezi, hogy a jövőben a versenyeiket is ide szervezik.

A természetjárókkal közösen megtervezett, 27 kilométer hosszú útvonalból alig 150 méter az, amelyik szűk ösvény, vagy egynyomsávos szakasz. A többi széles, kétnyomsávos út, azaz elkerülhető az ütközés és jól megférhetnek ezeken egymás mellett a gyalogos és a kerékpáros turisták is. A különösen védett természeti értékektől való elterelés mindemellett szintkülönbségben és erősségben változatos, látnivalókban pedig gazdag, a salgói- és a somoskői vár, valamint a Karancs vonulatának panorámáját kínálja.

A salgótarjáni kerékpárosoknak jó hír, hogy egyre több a városban a szaküzlet és szerviz, ezekben túratérképeket is kapni. A vízvételi lehetőségeket errefelé források és kutak biztosítják, s a környező hotelek többségében is felismerték már, hogy érdemes őrzött kerékpártárolót és a kerékpárok lemosására megfelelő helyet kialakítaniuk. Ez ugyanis új vendégkört hoz. A városvezetés is épít a kerékpározásban rejlő turisztikai lehetőségekre. Tervbe vették ugyanis a várost észak-déli irányban átszelő aszfalt kerékpárút megépítését, ami nagyban segíti majd az erdei útvonalaknak az elérését is. Így a belvárosból ki lehet tekerni védett kerékpáros útvonalon a Tó-strandig, illetve a Kercseg-laposi leágazóig, azaz a hegyi kerékpáros utak állomáshelyéig. A helyi bringás egyesület mindeközben már a szlovák természetvédelmi szervezetekkel és hatóságokkal egyeztet. Szeretnék ugyanis a túraútvonalukat Közép-Európa legnagyobb bazalt fennsíkján, a Medvesen keresztül a határon átvezetni.

A Bükki Nemzeti Park felügyelete alá tartozó területeken immár tíz éve erdei kerékpárutak kialakításával segítik a terepkerékpározást, sőt kerékpárkölcsönzőt üzemeltetnek Szilvásváradon. S hogy milyen eredményt értek el ezzel? Duska József, a nemzeti park igazgatója szerint ma már sokkal kevesebb a szemét az erdeikben, annak ellenére, hogy azokat a korábbinál jóval több kerékpáros használja. A hegyi kerekes egyesületek polgári természetőr feladatot is felvállalnak, ami hatékonyabb, mintha a természetvédelmi őr próbálna meg gyalog, vagy terepjárón a szándékos károkozók nyomába eredni. Egy-egy hegyi verseny után 24 órával pedig az erdőkben már egy eldobott zsebkendőt sem lehet találni.