A grúzok visszavonulnak, a Nyugat zavarban

Grúzia tegnap állítólag visszavonta csapatait az augusztus 6-i, a fegyveres összecsapás előtti állapot szerinti vonalakra, vagyis a senki által el nem ismert Dél-Oszétia határaira. A Nyugat, a NATO zavarodott, a szövetségesnek tekintett Grúzia "bevitte őket az erdőbe", ahogy egy névtelen brüsszeli NATO-forrás fogalmazott.

A tbiliszi kormánydöntésben szerepet játszhatott a nagy orosz katonai minőségi-létszámfölény, hiszen Moszkva a "területileg illetékes", Vlagyikavkáz-központú 58. hadserege mellett bevetette a 76. pszkovi elit ejtőernyős-légiszállítású hadosztályát is a mindössze 18 ezer fős, de igen jól felszerelt és kiképzett grúz hadsereg ellen. Ami a légierőt illeti, mindkét fél nagyjából azonos (szovjet) géptípusokat alkalmazott, elsősorban az Afganisztánban bevált Su-25-ös csatarepülőgépet, amelyet az 1990 előtti időkben a tbiliszi 31. számú katonai repülőgépgyár állított elő. Moszkva elővigyázatosságból megbombázta a Su-25-ös-gyárat is, miközben több gép elvesztését is beismerte.

Izrael bejelentette, felfüggeszti fegyver-hadieszköz szállításait Grúziának. Izrael a többi között korszerű, nagy hatóerejű LAR-160-as rakéta-sorozatvető rendszereket és pilóta nélküli felderítő gépeket szállított a grúz hadseregnek, amelynek kiképzésében, felszerelésében az amerikaiak rendkívül nagy szerepet játszottak.

Szombaton az orosz és az amerikai elnök telefonkonzultációt tartott, amelynek során Dmitrij Medvegyev jelezte: Grúziának vissza kell vonulnia Dél-Oszétiából és szerződésben kell vállalnia, hogy a vitás kérdés megoldásában lemond az erőszak alkalmazásáról.

A NATO, miként a legtöbb nyugati szervezet, kínos helyzetben van, hogyan kommentálja a grúzok által indított támadás következményeit. Ennek kapcsán Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár tartózkodott Moszkva közvetlen elítélésétől és amiatt fejezte ki sajnálkozását, hogy "aránytalanul nagy erőt" alkalmaznak Grúziában, és megismételte az azonnal tűzszünetet sürgető felhívását. Kifejezte aggodalmát, hogy "nem tartják tiszteletben Grúzia területi integritását" - olvasható a közleményben, ugyancsak Oroszország nevének említése nélkül. Brüsszeli névtelen NATO-források szerint a konfliktus akár évekkel is visszavetheti Grúzia (és Ukrajna) NATO-felvételét.

Ukrajna, mint Tbiliszi szövetségese és NATO-tagjelölt partnere egyébként jelezte, fontolgatja a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpont blokád alá vételét. Ha ez bekövetkezne, a konfliktus veszélyes mértékben kiterjedne. Oroszország fekete-tengeri flottaegységei egyébként blokád alá vonták Grúzia fekete-tengeri kikötőit, mindenek előtt a Poti körzetében lévő polgári-kereskedelmi, haditengerészeti és olajkikötő komplexumot (Supsa-Kulevi), valamint délen Batumit (amelynek olajkikötő részlegét a kazahok nemrég megvásárolták, hogy saját olajukat-gázukat innen értékesítsék Nyugatra).

Továbbra is ellentmondó hírek érkeznek a konfliktus stratégiai jelentőségű gazdasági-energiapolitikai hátteréről, Grúzia, mint a Kaszpi-tengeri, közép-ázsiai lelőhelyeket a Nyugattal összekötő (jelenleg egyetlen) stratégiai folyosó helyzetéről. Grúziában ágazik ketté a két stratégiai útvonal, délre Törökország felé a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) a térség legfontosabb olajvezetéke, a Fekete-tenger felé tartó Baku-Supsa vezeték, továbbá a vasútvonalak alkotják a nyugatra tartó másik ágat.

Azerbajdzsán kénytelen visszafogni termelését. Olajának legfontosabb, Oroszországot elkerülő útvonala, a BTC csővezeték üzemképtelen, a múlt héten kurd terroristák felrobbantották. Nem tudni, hogy a grúz olajkikötőket az orosz flotta meddig tartja blokád alatt, mikor futhatnak ki, illetve be a Nyugat olajszállító tankerei. Azerbajdzsán, a nagy nyugati olajvállalat-koncessziósok kénytelenek visszafogni, raktárra termelni a régió legnagyobb mezőjéről, az Azeri- Chirag-Guneshli (ACG) tengeralatti kútjaiból. Az orosz blokád bénítja a Kulevi kikötőkomplexumnál végződő, a Nyugat stratégiai terveiben az egyik legfontosabb alternatív olaj-útvonalat az akár évi tízmillió tonna olajat szállító Baku-Kulevi, (Baku-Supsa/ Batumi) vasútvonalat is.

Ami a dél-oszétiai válság kimenetelét illeti, a DEBKAfile nevű izraeli elemző szervezet kommentátora négy lehetséges változatot/következményt említ:

1. A két szakadár terület (Abházia és Dél-Oszétia) Koszovóhoz hasonlóan kikiáltja függetlenségét.

2. Oroszország folytatja a katonai nyomást mindaddig, amíg a grúz Amerika-barát Szaakasvili nem kapitulál.

3. A jelenlegi grúz elnök megsenyvedi a megszégyenítő katonai vereséget, a két szakadár terület elvesztését, Moszkva lenyeleti Washingtonnal a békát és Grúzia élére oroszbarát vezető kerül.

4. Moszkva dél-oszétiai és abháziai győzelme, a bevetett eszközök megfélemlítik Oroszország "saját" kaukázusi szakadárjait, a Csecsenföldet, Dagesztánt, Ingusétiát, ne szálljanak szembe az oroszokkal.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.