Elkezdődött a szüret a Dél-balatoni borvidéken. A termelők nem ámítják magukat: a tavalyinál ugyan jobb szőlőtermésre, ám a felvásárlási árak 10-20 százalékos csökkenésére számítanak.
A minőség jó, az ár viszont nem
Tegnap a Balaton Agrár (BA) Zrt. megkezdte Ordacsehiben a Csabagyöngye szőlők szedését, ezzel itthon megkezdődött a szüret. Tavaszi József, a társaság elnök-igazgatója arról számolt be, hogy a Dél-balatoni borvidéken - ha marad a száraz napos időjárás - a tavalyi aszályos évnél sokkal jobb termésre számítanak. (A BA 180 hektárnyi saját és 370 hektárnyi integrált szőlőterületen gazdálkodik.) A leszedett termés eredményét hamarosan palackozzák az észak-balatoni Varga Pincészetben. A felmérések szerint a Dél-Balatonon a mustfok 14-15 közötti, míg a savtartalom literenként 6,5-7 gramm, ami ideálisnak mondható.
Az viszont gondot jelent, hogy a Csabagyöngye jelenleg nem termel profitot a társaságnak, igaz, legalább eltartja magát. Elhamarkodott lépést mégsem akarnak tenni, ezért a BA még pár évet kivár, sikerül-e ezt a tőpusztulásos betegségnek amúgy nehezen ellenálló fajtát felfuttatni, és csak azt követően dönt arról, hogy újratelepíti-e. Ez már csak azért is fájdalmas lenne, mert a BA éppen a tavalyi - jó átvételi áraknak köszönhető - eredménynek köszönhetően ötéves, 50 hektáros szőlőtelepítési programba kezdett, amit felfüggeszt, ha az idei eredmények nem igazolják vissza a beruházás ésszerűségét - mondta az elnök-igazgató.
A termésátlag az elmúlt évihez képest egyébként 10 százalékkal nőtt, ezzel szemben az átvételi árak ugyanilyen mértékben csökkentek. Tavaszi József szerint a többi szőlőfajta esetében is 10-20 százalékos átvételiár-csökkenésre lehet számítani, ami azért még fedezi az önköltséget, az azonban bizonytalan, hogy profitot hoz-e a gazdáknak. Szerinte a fejlemények leginkább azzal magyarázhatók, hogy magyar karakterű palackozású olcsó olasz tömegborok ellepték a hazai piacot, kiszorítva a magyar nedűket, amelyekből így sok készleten maradt.
A szüret egy újdonsággal kezdődött, miután egy tavaly 40 millió forintért vásárolt, több száz ember munkáját kiváltó betakarítókombájn végzi a szedés zömét. Több helyen viszont a szőlőtőkék kialakítása miatt továbbra is csak kézzel lehet dolgozni. Mint kiderült azonban, a termelők szívesen kiváltanák az összes kézi munkát gépekkel, mert elmondásuk szerint az alkalmi munkások elképesztő adminisztrációval járnak, és folyamatosan tartaniuk kell a munkaügyi felügyelőktől, akik teljesíthetetlen feltételeket kérnek számon.
A Varga Pincészet adatai szerint az utóbbi két évben jelentősen, mintegy harminc százalékkal emelkedtek a szőlőárak, amit a termelők folyamatosan növekvő költségei némiképp indokoltak is. Tavaly a szőlő kilónkénti felvásárlási ára fajtától függően 60-200 forint között mozgott, amiben az idén - szerinte - 15-30 százalékos csökkenés várható a nagyobb termés miatt. Varga Bálint bortermelő kifejtette, hogy a túl magas alapanyagárak a kereskedelmi tömegtermelés területén versenyképtelenné teszik a magyar borokat. Ez eredményezte egyrészt a magyar export csökkenését, másrészt az import növekedését. A kedvezőtlen helyzetet tovább nehezítette a forint jelentős erősödése. Ezek miatt a pincészetek a korábbi éveknél lényegesen nagyobb borkészlettel vágnak neki a szüretnek, ami csökkenti a szőlő iránti keresletet, és visszahat az elmúlt években kialakult magas felvásárlási árakra is.