Kemény tárgyalássorozat elé néznek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) résztvevői, akik szeptemberben kezdik meg az egyeztetést a jövő évi béremelésről. Erre kell számítani az után, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a napokban bejelentette: ha a kormány nem csökkenti érdemben a bérterheket, nem lesz lehetőség a béremelésre a versenyszférában. Dávid Ferenc úgy fogalmazott: ha kiderül, hogy a kormány jövőre is "kizsebeli" a vállalkozásokat, akkor a béremelésekre sem lesz mozgástér, ezért a munkaadói szervezetek nem lesznek partnerek az érdekegyeztetéseken.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke nem osztja a VOSZ főtitkárának álláspontját. Lapunknak azt mondta: nem tud azonosulni azzal a felvetéssel, hogy feltételhez kössék a tárgyalásokat a bérekről. Szerinte tárgyalni kell, s harcolni azért, hogy enyhüljenek a munkaadók bérterhei. Ez ugyanis nemcsak a vállalkozók érdeke, hanem a munkavállalóké és a kormányé is. A jelenlegi adóterhelés ugyanis ellehetetleníti a hazai vállalkozásokat.

Bértárgyalás pedig lesz, ha nem is könnyű, már csak azért is, mert idén lejár a minimálbérre és a szakmunkásbérre vonatkozó hároméves megállapodás - reagált lapunknak az MSZOSZ elnöke arra a felvetésre, hogy a munkaadók egy része feltételekhez kötné az egyeztetést. Pataky Péter szerint az idei tárgyalások nemcsak arról szólnak majd, hogy jövőre milyen ajánlás legyen a versenyszférában a keresetnövelésre, a szakszervezetek azt szeretnék, hogy ismét több évre szóló egyezség szülessen a legkisebb bérről is. Az elvárásaikról annyit mondott: olyan bérajánlást fogadnak el, amely nem jár reálkereset-csökkenéssel, és ragaszkodnak a garantált bérminimumhoz is. A szociális partnerek ezúttal még kevésbé tudnak kétoldalú tárgyalásokat folytatni, mint máskor, mert az egyezségeket befolyásoló adó- és járulékfeltételeket a kormány határozza meg - tette hozzá.

A színjáték részének is lehet tekinteni a VOSZ főtitkárának kijelentését, eddig azonban ilyen szerepet senki nem játszott a tárgyalások megkezdése előtt - fogalmazott a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre elfogadja, hogy bár bizonyos növekedés van a GDP-ben, probléma van a gazdasággal, s az kihat a bértárgyalásokra. Ennek ellenére úgy véli, a szakszervezetek nem adhatják fel azt a követelésüket, hogy jövőre nem csökkenhetnek a reálbérek. A tárgyalások elmaradásának szerinte az lesz a következménye, hogy a konfliktusok a munkahelyekre kerülnek. Több ágazatban, cégnél is sztrájkok robbanhatnak ki, ráadásul a politikai közhangulatnak sem tesz jót, mint ahogy ez bebizonyosodott.

Korai lenne kongatni a vészharangot, nincs ok arra, hogy elmaradjanak az országos szintű bértárgyalások. Az előkészítő szakaszban minden évben elhangzanak a Dávid Ferencéhez hasonló nyilatkozatok, amikor a szociális partnerek igyekeznek minél jobb tárgyalási pozíciót kialakítani - mondta a kormányt az OÉT-ban képviselő munkaügyi tárca szakállamtitkára is. Herczog László szerint ugyan a bérajánlás nem nélkülözhetetlen feltétele a helyi szintű béremeléseknek, de hasznos, mert orientálja a tárgyaló feleket. Arra a felvetésre, hogy a tapasztalatok szerint a szociális partnerek általában azt a bérajánlási mértéket fogadják el a hosszas viták után, amit a kormány az OÉT elé terjeszt, az államtitkár azt mondta: azért reálisabb a kormány javaslata, mert kevesebb benne a taktikai elem, mint amivel a munkáltatók és a szakszervezetek előállnak. A kormány a lehetőségeket veszi figyelembe, a szociális partnerek pedig a saját érdekeiknek megfelelően mondanak többet vagy kevesebbet, hogy legyen alkupozíciójuk.atlagkereset_0807.pdf