Régen, amikor kezdő voltam, még sorra fizették az újságírókat. Úgy is hívták a
slapajokat, hogy sordíjasok. Könnyen kiismerte az ember magát ebben a világban: rövid cikk - kis pénz, hosszú cikk - egy kicsit több.
Aztán ahogy öregedett az újdondász, és nőtt a családja, egyre hosszabb cikkeket volt kénytelen írni a megélhetés végett. Egyszer valaki
tudományosan ki is mutatta, hogy az újságíró cikkeinek hossza egyenesen arányos
a gyermekei számával.

Azóta nagyot változott a világ, s ma általában aszerint díjazzák a szerzőt, hogy hányan klikkeltek a cikkére a honlapon. Egyelőre még nem hívjuk klikkdíjasoknak őket, de bizonyára eljön majd az idő. Ez is kiismerhető rendszer: kevés klikk - kis pénz, sok klikk - egy kicsit több. És ahogy nő az ember családja, úgy tud megszervezni egyre több klikket, bár általában azt mondják, nem egészséges, ha kis gyerekek álló napon keresztül a papa (vagy mama) cikkére kattintgatnak, amikor eljön a rezsiszámlák kifizetésének ideje.

Feledkezzünk el egy pillanatra családról, rokonokról, ismerősökről, és próbáljuk tudományos alapon kimutatni, hogyan érhetünk el minél több klikket a cikkünkre.
A helyzet kulcsa nyilvánvalóan az írás (hír, publicisztika, interjú stb.) címe, hiszen
ezt olvasva dönt a felhasz-
náló, hogy klikkel-e
vagy sem.

Ebben a témakörben az Egyesült Államokban és a világ számos más országában tudományos kísérletek egész sorát végezték el. Ezek kimutatták, hogy az ember klikkelőszerve (az esetek többségében a jobb kéz mutatóujja) közvetlen idegi összeköttetésben áll az agy Állati és Aljas Ösztönök Idegközpontjával, amely rendszerint a jobb homloklebeny bal alsó részében foglal helyet, de gyakran előfordul, hogy az egész rendelkezésre álló koponyaűrt beteríti. Ha ezt a központot ingereljük, akkor ezáltal a jobb kéz mutatóujjának pöcögtető mozgását váltjuk ki, amely egy számítógépes egér közbeiktatásával klikkelő mozgássá alakítható át. Ez a fiziológiai összefüggés képezi az internet alapját.

Klikkelésszám-növekedést tehát leghatékonyabban az ösztönközpont ingerlésével érhetünk el. Könnyű dolgunk van egy ilyen hírrel, mondjuk: Szeretője levágott fejével labdázott a zuhanó repülőn a transzvesztita adóellenőr! Szerető, levágott fej, zuhanó repülő, transzvesztita adóellenőr egyenként is olyan kifejezések, amelyek mágnesként vonzzák a klikkelőket, nem is beszélve a labdajátékok általános népszerűségéről. Sajnos azonban az esetek többségében nem ilyen egyszerű a helyzetünk, a hírek többsége ugyanis manapság szürke, unalmas és jellegtelen.
És éppen ezek a hírek
jelentik számunkra azt a szakmai kihívást, amiben megcsillanthatjuk kreativitásunkat, tudásunkat, tapasztala-
tunkat.

A példa kedvéért vegyünk egy sztenderd MTI-hírt, amely immár legalább száz éve mindig február közepén jelenik meg, ugyanazon a napon, gyakorlatilag szóról szóra azonos szöveggel: "A tavasz hírnökeként a Mecsek déli fekvésű dombjain kibújtak a hó alól az illatos hunyor szőrös levelei, nyílnak sárgászöldes virágai, amelyek vidám színükkel beterítik a tájegység lankáit."

Ugyebár ez így nem turbózza fel a klikkelőkedvet, de ha ügyesek vagyunk a címadásban, meglepően jó eredményeket is elérhetünk.
A rendelkezésünkre álló kifejezések megfelelő átcsoportosításával beindíthatjuk az ösztönközpont klikkelválasztását, például egy ilyen címmel: Elfekvő dombok, illatos lankák, szőrös nyílások - itt a tavasz! Ha idegenkedünk a szexuális jellegű megközelítéstől, akkor van lehetőség rasszista áthallásra is: Sárgák lepik el a déli országrészt?

A legfontosabb, hogy felkiáltó- és kérdőjelet mindig bőven használjunk, mert különben elsikkad a mondanivalónk. Ne fukarkodjunk a cím elején az indulatszavakkal sem: hoppá!, döbbenet! kifejezésekkel indítani a hírt ma már hírszájtos rutinnak számít. (Egyszerű Google-keresésre 488 ezer hoppá!-s, és 288 ezer döbbenet!-es hír jön fel röpke 0,14 másodperc alatt.)

Figyelemfelkeltésre alkalmazhatjuk az "5 apró jel, hogy hiányzik a fél lábad" jellegű hírkonstrukciókat a tavasz apró jeleivel kapcsolatban, és ne feledjük, a végén szavaztassuk meg a klikkelőket bármiről, mert azt imádják!

Most mit röhögcséltek ilyen idétlenül? Azt hiszitek, hunyorizálok?!