A heves összecsapások nyomán tegnap Dél-Oszétia fővárosa, Chinvali jelentős része romba dőlt. Lángokban a helyi parlament, az egyetem, kórház, több lakóház, szünetel az áram-, gáz- és vízellátás. A város kivezető útjait grúz erők vették ellenőrzésük alá. A grúz nehézfegyverzet és páncélosok hajnali bevonulására válaszul Moszkva az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. hadsereg egységeit indította meg, az ott állomásozó orosz békefenntartók és a dél-oszétiában élő orosz állampolgárok védelmére hivatkozva. (A négyezer négyzetkilométeres Dél-Oszétia 125 ezer lakosának 90 százaléka orosz útlevéllel rendelkezik.) A péntek hajnalban meginduló akcióra Mihail Szaakasvili grúz elnök szerint azután került sor, hogy Dél-Oszétia erői tűz alá vették a grúz állásokat. Az el nem ismert déloszét vezetés ezt tagadja, ahogy Moszkva is, amely szerint a Tbiliszi szándékosan szít háborút Dél-Oszétia státusának békés rendezése helyett.

- Ez a mi hazánk, nem szabad félnünk, győzni fogunk - jelentette ki Szaakasvili. Az EU- és NATO-tagságot célul kitűző elnök - utóbbiról a tervek szerint decemberben foglal ismét állást az észak-atlanti szövetség, miután áprilisban, részben orosz ellenkezésre, elnapolta a döntést - a Nyugat segítségét kérte a konfliktus rendezéséhez. Az ENSZ orosz kérésre összeülő Biztonsági Tanácsa tegnap nem jutott egységes állásfoglalásra, noha külön-külön minden tagja a békés megoldás mellett érvel.

- Államfőként kötelességem megvédeni minden orosz állampolgárt, bárhol is éljenek - nyilatkozta Dmitrij Medvegyev, aki egyúttal utasítást adott elődjének, a most kormányfőként tevékenykedő Vlagyimir Putyinnak, hogy mielőbb szervezze meg a menekültek befogadását az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában, ahonnan egyébként egyre több fegyveres "önkéntes" áramlik át Dél-Oszétiába. Ezt erősítette a pekingi olimpia megnyitója okán Kínában tartózkodó Putyin kijelentése is, amely szerint "nehéz lesz megállítani az önkénteseket".

Az orosz parlamenti erők egységesen Grúzia "megbüntetését" követelik. Az ellenzéki kommunista pártvezér Gennagyij Zjuganov éppúgy, mint a Kremlhez közelebb álló populista Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij, aki szerint az összecsapással "Szaakasvili aláírta saját és Grúzia halálos ítéletét". Az orosz parlament rendkívüli ülést kezdeményez, hogy döntsön Dél-Oszétia elismeréséről, amitől a terület korábbi kérései és a kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország számos képviselőjének követelése ellenére eddig hivatalosan elzárkózott.

Miközben Medvegyev polgári áldozatokról szólt, ellentmondásos hírügynökségi jelentések szerint tíz orosz békefenntartó és legalább ezer civil vesztette életét Chinvaliban. Grúzia az orosz erőket vádolja a polgárok veszélyeztetésével. - A saját szememmel láttam, hogy orosz gépek bombázták Gorit - mondta lapunknak Koba Kiklikadze. A Szabad Európa Rádió grúz szerkesztőségének vezetője szerint a Dél-Oszétián kívül fekvő városban nagy a pánik, a lakosság egy része elhagyta a települést. (Az orosz védelmi minisztérium tagadja, hogy bevetette volna légierejét.) - Ez most igazi háború, nehéz megjósolni, mi következhet - mondta telefonon az újságíró, aki szerint az elsődleges felelősség Moszkvát terheli a kialakult helyzetért, hiszen éveken át a konfliktus konzerválására, nem pedig felszámolására törekedett Dél-Oszétiában.

A grúz vezetés továbbra is tárgyalásra szólítja fel az Eduard Kokojti vezette, nemzetközileg el nem ismert dél-oszét kormányt, autonómiát ígérve a területnek, Grúzia keretein belül.

Tegnap délután elcsendesedett a lövöldözés Chinvaliban és a grúz erők megnyitották a kivezető utakat, hogy a várost elhagyhassák a civilek és a fegyvert letevő ellenállók. A grúz parlament elnöke, Mihail Macsevariani kijelentette: egyelőre "nincs szükség" a fegyveres összecsapások felújítására. Orosz források szerint azonban az 120 ezer fős orosz 58. hadsereg erői és a háromezer fős déloszét erők délutánra kiszorították Chinvali északi területeiről a 30 ezer fős - az legutóbbi években jelentősen modernizált, és az ország nemzeti jövedelmének 12 százalékát is elnyelő - grúz hadsereg egységeit.

Világszerte aggodalom a konfliktus kiéleződése miatt

George W. Bush elnök az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Grúziát és folyamatosan tájékozódik a szakadár grúziai területen, Dél-Oszétiában orosz részvétellel zajló válságról - közölte pénteken a Fehér Ház. A dél-oszétiai ellenségeskedések azonnali beszüntetését sürgette az Európai Unió soros elnökségét adó Franciaország. Párizs felszólítja az összes érdekelt felet, hogy az érdekelt felek haladéktalanul kezdjék újra a tárgyalásokat, mert csak ezek révén oldható meg a válság. A párizsi külügyminisztérium közleményében Franciaország az elkötelezettségét hangsúlyozza Grúzia szuverenitása és területi egysége mellett "a nemzetközileg elismert határok között". Bernard Kouchner francia külügyminiszter az unió nevében telefonkapcsolatba lépett grúz kollégájával és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), s a helyzetre való tekintettel megszakította a nyári szabadságát. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár több ízben is tárgyalt a nap folyamán orosz és grúz illetékesekkel, és nyugalomra intette őket. Nem hivatalos NATO-források szerint a szövetség óvatos, nem akarja elkötelezni magát egyik oldalon sem. Nem hívták egyelőre össze a nagykövetek tanácsát sem, ami megszokott lépés válsághelyzetben. Grúzia eltökélten törekszik a belépésre a NATO-ba, de még távol áll tőle. Angela Merkel német kancellár a legnagyobb fokú mérsékletre intette a feleket, követelte minden erőszakos cselekedet leállítását, és hangsúlyozta, hogy ebben szilárd egyetértés van uniós, EBESZ-es és NATO-s partnereivel. London tűzszünetre és békés párbeszédre szólította fel a feleket, saját állampolgárait pedig eltanácsolta a Grúziába utazástól. Lech Kaczynski lengyel elnök elfogadhatatlannak minősítette a Grúzia belügyeibe való beavatkozást. "Grúzia szuverenitását nemzetközileg elismert határai között minden feltétel nélkül tiszteletben kell tartani" - hangoztatta az elnök, de Oroszországot nem említette név szerint. (MTI)