Már nem nevezhető  konfliktusnak vagy lövöldözésnek, ami Dél-Oszétiában folyik, ez  háború - írta pénteken a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap, és a  többi orosz újság gyakorlatilag egyetért ezzel a megítéléssel.

A Kommerszant című újság Mihail Szaakasvili grúz államfő csütörtöki tárgyalási javaslatáról szólva azt jósolta: Grúziában  bármely pillanatban kitörhet a háború Abháziával vagy  Dél-Oszétiával, s a jóslat alig néhány óra múlva beteljesedett,  amikor éjszaka kiéleződtek a harcok.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap Chinvali lakosait idézve  arról számolt be, hogy a nők, gyerekek és idősek levonultak a  pincékbe, de a férfiak többsége elment önkéntesnek. Sok háztetőn  lyukakat ütöttek a grúz lövedékek, számos ablak betört. A boltok  működnek, de a piac zárva van.

A lap Pavel Felgengauer ismert katonai szakértőt idézte, aki még  csütörtökön úgy vélekedett: a konfliktusövezetben a kezdeményezés az  oszétok kezében van, Grúziának valójában idén nem áll érdekében  háborúzni. Egyrészt, mivel jövőre jóval erősebb lesz, másrészt,  mivel káros lenne számára, ha a nemzetközi közösség Tbilisziben  látná az agresszort, miközben a NATO decemberben szándékozik dönteni  arról, hogy Grúzia megkezdheti-e a felkészülést a csatlakozásra.  Mindazonáltal a korszerű, jól képzett grúz hadsereg 30 ezer katonája  állhat szemben mintegy 3000 fős, gyengén felszerelt dél-oszétiai  sereggel, amelynek tartalékosai gyakorlatilag már mind emigráltak. A mintegy 3900 négyzetkilométeres területen - 2006-os becslés szerint -  élő 70 ezer lakos közül Felgengauer szerint mindössze 30 ezer az  oszét.

A lapban Konsztantyin Zatulin, a Független Államok Közössége  (FÁK) Intézet igazgatója úgy vélte, hogy a jelenlegi konfliktus  csupán a szakadár területek elismerése felé taszítja Moszkvát, s nem  zárta ki, hogy Oroszország megnöveli a térségben lévő  békefenntartóinak létszámát. (Az Eho Moszkvi rádió körkérdésére a  hallgatók 46,9 százaléka mondta azt, hogy Oroszország beavatkozása  nem lenne helyes, 53,1 százalék szerint viszont be kell avatkozni,  de nem szabad bevonulni, hanem önkéntesekkel vagy más hasonló módon  kell segíteni az oszétokat.)

Borisz Csocsijev, Dél-Oszétia "miniszterelnök-helyettese"  ugyancsak a Komszomolszkaja Pravdának (csütörtökön) úgy  nyilatkozott: nem valószínű, hogy a grúz erők győzelmet aratnának,  mert Dél-Oszétia elszakadása után két háborúban is meg tudta védeni  magát (1991-ben és 1992-ben). Chinvali felkészült a tartós  védelemre, de ha a grúz hadsereg behatol Dél-Oszétiába, az oszétok  elmennek Oroszországba. Mivel a legtöbb dél-oszétiai lakos orosz  állampolgársággal (is) bír, befogadásuk Oroszország kötelessége.  Hozzátette: a csütörtökre kitűzött tárgyalás azért maradt el, mert  fő célja az lett volna, hogy Grúzia precedenst teremtsen az  Oroszország kizárásával folytatandó, közvetlen tárgyalásokra,  Chinvali szerint pedig Oroszország a létrejövő megállapodások  végrehajtásának garantálója. Orosz közvetítéssel azonban Dél-Oszétia kész tárgyalni - mondta.

(MTI)